A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján megrajzolta Magyarország friss átlagbértérképét – írja a hvg.hu.
Eszerint 2022-ben bruttó 418 ezer, nettó 285 ezer forint volt az átlagos havi kereset az országban. Ez utóbbi csaknem ötvenezer forinttal kevesebb, mint a KSH által számított 332,5 ezer forint.
A magyar települések közül Gosztolán a legmagasabb a havi átlag nettó, az alig ötven lakosú, turizmusból és welness-szolgáltatásokból élő faluban 689 ezer forintot keresnek átlagban a munkavállalók.
A városok közt a legmagasabb nettó átlagbért Diósdon keresik (436 ezer), a megyei jogú városok közül pedig Székesfehérváron (346 ezer). Budapesten a legmagasabb átlagos havi nettó kereset 370 ezer forint, a fővároson belül pedig a II. kerület emelkedik ki 568 ezer forinttal.
Az adatok szerint a budapesti munkavállók átlagosan 22 százalékkal keresnek többet, mint egy megyei jogú városi munkavállaló, 36 százalékkal többet, mint egy városi munkavállaló és 52 százalékkal többet, mint egy községi munkavállaló.
Magyarország 19 megyéjéből 14-ben az országos átlag alatt volt a kereset.
Pest megye áll az első helyen 315 ezerrel, második Győr-Moson-Sopron 304 ezerrel, a dobogó harmadik fokára pedig Fejér fért fel 301 ezerrel.
A legkevesebbet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lehet keresni (222 ezer), ezt követi Békés (234 ezer), míg Nógrád és Somogy megyében 239 ezer forintot lehet keresni átlagban.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján megrajzolta Magyarország friss átlagbértérképét – írja a hvg.hu.
Eszerint 2022-ben bruttó 418 ezer, nettó 285 ezer forint volt az átlagos havi kereset az országban. Ez utóbbi csaknem ötvenezer forinttal kevesebb, mint a KSH által számított 332,5 ezer forint.
A magyar települések közül Gosztolán a legmagasabb a havi átlag nettó, az alig ötven lakosú, turizmusból és welness-szolgáltatásokból élő faluban 689 ezer forintot keresnek átlagban a munkavállalók.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Amerika nemet mondott Orbánéknak: jöhet a vámháború, ráfázhat Magyarország
A magyar kormány hiába próbálkozik, Amerika most nem kér a megállapodásból. A vámháború viszont már a küszöbön, és Magyarország is megérezheti a hatását.
Bár a magyar kormány komoly erőfeszítéseket tesz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás újraindítására, egy kormányközeli forrás szerint az amerikai Trump-adminisztráció április elején arról tájékoztatta a magyar vezetést – többek között a Nemzetgazdasági Minisztériumot –, hogy jelenleg nem tartják napirenden a kérdést. Erről Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója számolt be pénteki Facebook-bejegyzésében.
Az újságíró a VSquare legfrissebb hírlevelében is kitért a témára. Azt írta:
az Egyesült Államok által kivetett importvámok – különösen az európai autókat érintően –, valamint a még magasabb kínai vámokkal járó kereskedelmi háború egyik nagy vesztese lehet Magyarország.
Az ország gazdasága ugyanis jelentős mértékben épül a német autóiparra és a kínai elektromosjármű- és akkumulátorgyártásra.
Bár a magyar autóipart érintő hatásokról megoszlanak a vélemények, az szinte biztos, hogy az általános vámháború Magyarország számára veszteségeket hoz majd. Donald Trump korábban világossá tette, hogy az Európai Uniót egységes tömbként kezeli.
A magyar kormány célja egy olyan kétoldalú megállapodás elérése, amely valamiféle mentességet biztosítana az amerikai vámintézkedések alól. A VSquare szerint azonban a szakértők nem tartják valószínűnek ennek sikerét, különösen annak fényében, hogy Magyarország és az Egyesült Államok között jelenleg nincs érvényben kettős adóztatást elkerülő egyezmény – azt a Biden-adminisztráció 2022-ben felmondta. A magyar kormány azóta is igyekszik ezt visszaállítani. Gulyás Gergely kormányinfókon is utalt arra, hogy még Oroszország is rendelkezik ilyen megállapodással az amerikaiakkal.
Orbán Viktor miniszterelnök március elején, a gazdasági évnyitón beszélt arról, hogy készül egy magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely – még vámháború esetén is – segítséget jelenthet a magyar gazdaságnak. Mint mondta, olyan megállapodásra van szükség, amely korlátozza a vámháború hatásait Magyarország területén. Ennek része lehet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény újrakötése is, valamint más gazdasági elemek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februári washingtoni látogatásán közölte, hogy az amerikai pénzügyminiszter regisztrálta a magyar kormány kérését a megállapodás újratárgyalásáról.
Bár a magyar kormány komoly erőfeszítéseket tesz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás újraindítására, egy kormányközeli forrás szerint az amerikai Trump-adminisztráció április elején arról tájékoztatta a magyar vezetést – többek között a Nemzetgazdasági Minisztériumot –, hogy jelenleg nem tartják napirenden a kérdést. Erről Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója számolt be pénteki Facebook-bejegyzésében.
Az újságíró a VSquare legfrissebb hírlevelében is kitért a témára. Azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.
„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”
– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.
Úgy látja, hogy 15 év után változott a helyzet, és a kormánynak már nem elég, ha a választók csak hisznek a döntéseikben. „15 év után már nem elég hinni, meg is kell győzni az embereket a kormány intézkedései kapcsán. Új helyzet, új módszerek…” – írta.
Tarjányi szerint kimondható, hogy a kormány nehézségekkel küzd. A közvélemény-kutatási eredményekre utalva azt is megjegyezte, hogy a független intézetek egyre nagyobb előnyt mérnek a Tisza Pártnak. Bár a kormánypárti kutatók továbbra is a Fideszt hozzák ki első helyre, a különbség szerintük is egyre kisebb.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.
„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”
– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy bírósági dokumentumból kiderült, hogy 2019-ben összesen 1223 WhatsApp-felhasználót figyeltek meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot is, ahol nyolc célpont szerepelt – számolt be róla a VSquare.
A dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be annak a pernek a részeként, amelyet még 2019-ben indított az NSO Group ellen. A vállalat azt állítja, hogy a kémszoftver az alkalmazás egyik biztonsági hibáját kihasználva két hónap alatt fertőzte meg a felhasználók készülékeit.
Az érintett felhasználók között emberi jogi aktivisták, újságírók és civil szervezetek munkatársai is voltak. A legtöbb célpont Mexikóból (456 fő) és Indiából (100 fő) került ki.
A VSquare újságírója, Panyi Szabolcs arról számolt be, hogy a bírósági dokumentumok alapján a Pegasus támadó infrastruktúrájának egy része Magyarországon működhetett.
A Pegasus nevű kémszoftver magyarországi használatáról már korábban is jelentek meg információk. A Direkt36 nemzetközi tényfeltáró projektje szerint 2018 óta magyar célpontokat is megfigyeltek. A célpontok között voltak oknyomozó újságírók, vagyonos üzletemberek és azok közvetlen környezete is.
Az egyik érintett újságíró Panyi Szabolcs volt. Úgy véli, a most benyújtott dokumentumban szereplő célpontok eltérhetnek a korábban azonosítottaktól, mivel a korábbi nyomozás nem WhatsApp-felhasználókra vonatkozott.
Kósa Lajos korábban elismerte, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a kémszoftvert, bár az ügyészség később ezt cáfolta, mondván, ez „tényszerűen nem felel meg a valóságnak”.
Lengyelországban 2024-ben derült ki, hogy 2017 és 2022 között közel 600 embert figyeltek meg a Pegasusszal a Jog és Igazságosság párt kormányzása idején.
Egy bírósági dokumentumból kiderült, hogy 2019-ben összesen 1223 WhatsApp-felhasználót figyeltek meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot is, ahol nyolc célpont szerepelt – számolt be róla a VSquare.
A dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be annak a pernek a részeként, amelyet még 2019-ben indított az NSO Group ellen. A vállalat azt állítja, hogy a kémszoftver az alkalmazás egyik biztonsági hibáját kihasználva két hónap alatt fertőzte meg a felhasználók készülékeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Féltjük a gyerekeinket, a termőföldeket, az ivóvizet!” – Hiába a lakossági útzár és a tiltakozás, Peresztegre viszik a leölt marhákat
Peresztegre szállították a tetemeket, de a helyiek már hajnalban blokádot szerveztek. A bábolnaiak is akcióba lendültek, és egészen Rábapordányig mentek, hogy utánajárjanak az igazságnak.
Több településen is fellángolt a tiltakozás tegnap este óta, miután kiderült, újabb állatokat kell leölni a ragadós száj- és körömfájás miatt. Már az éjszaka megkezdődött a munka Peresztegen, ahol hajnal óta tüntetnek a helyiek a tetemek elszállítása ellen.
A Bábolnaiak már korábban az utcára vonultak, figyelőszolgálatot is létrehoztak. Azt mondták az RTL Híradónak, elegük van az idehozott 5200 tetemből. Úgy tudták, újra hozzájuk vinnék a leölt állatokat, ezért azonnal léptek. „Mi nem hiszünk senkinek, mi csak azt hisszük el, amit a saját szemünkkel látunk” – nyilatkozta Pintér Róbert önkormányzati képviselő. Az éjjel egészen Rábapordányig mentek, hogy megbizonyosodjanak: tényleg nem hozzájuk kerülnek a tetemek.
Rábapordányban újabb telepet találtak fertőzöttnek, ahol csaknem 900 szarvasmarhát és sertést kell leölni. A kamionok innen reggel hat után indultak Peresztegre. A bábolnaiak már előző este úgy hallották, ezúttal ott földelik el a tetemeket.ű
Peresztegen eközben felbolydult a falu.
„Az éjszaka elég mozgalmas volt, 12 darab dögös szerelvény érkezett be a telepre, több rakodógép”
– hangzott el a riportban. A polgármester, Sellei Tamás úgy fogalmazott: „A telep sajnos nagyon alkalmas arra, hogy dögtelep legyen, hiszen több 10 évvel ezelőtt ezért hozták létre.” A helyiek viszont nem hagyták szó nélkül a kijelentést. Többen bekiabáltak: „Nem, nem alkalmas! Nem alkalmas, így van! Ezt ki döntötte el, hogy alkalmas?”
Nagy István agrárminiszter közölte, járványügyi nyomozás indul, hogy kiderüljön, hogyan terjedt tovább a fertőzés. A kormányközeli média szerint lehet, hogy a gazda hibázott, amikor beengedte a tévéstábokat. Bóna Szabolcs a Facebook-oldalán elismerte, valóban fogadott újságírókat, de hangsúlyozta, mindenkivel az irodában beszélgetett.
Több településen is fellángolt a tiltakozás tegnap este óta, miután kiderült, újabb állatokat kell leölni a ragadós száj- és körömfájás miatt. Már az éjszaka megkezdődött a munka Peresztegen, ahol hajnal óta tüntetnek a helyiek a tetemek elszállítása ellen.
A Bábolnaiak már korábban az utcára vonultak, figyelőszolgálatot is létrehoztak. Azt mondták az RTL Híradónak, elegük van az idehozott 5200 tetemből. Úgy tudták, újra hozzájuk vinnék a leölt állatokat, ezért azonnal léptek. „Mi nem hiszünk senkinek, mi csak azt hisszük el, amit a saját szemünkkel látunk” – nyilatkozta Pintér Róbert önkormányzati képviselő. Az éjjel egészen Rábapordányig mentek, hogy megbizonyosodjanak: tényleg nem hozzájuk kerülnek a tetemek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
