KÖZÖSSÉG
A Rovatból

A magyarok is jól járhatnának a négynapos munkahéttel, de még nem minden munkahely kész a változásra

Bizalom, önállóság, belátás - mindenképp szükség van ezekre az értkekre, hogy egy munkaadó bevezesse a négynapos munkahetet.
Rónyai Júlia. Fotó: 089photoshootings/Pixabay - szmo.hu
2022. március 05.



Február közepén fogadta el a belga kormány azt a munkahelyi reformcsomagot, amelynek értelmében a munkavállalók háromnapos hétvégét kaphatnak. Más európai országok, például Spanyolország és Skócia is fontolgatja a rövidített munkahét bevezetését. De vajon hogy működne nálunk egy hasonló rendszer? Megérett-e erre a hazai munkakultúra? Szakértőkkel beszélgettünk.

A négynapos munkahét nem újkeletű elképzelés, sőt: Észak-Európa számos országában tesztelték már az elmúlt 10-15 évben - mondja Kis-Tamás Loránd, szervezetfejlesztő, pszichológus és egyetemi oktató.

Ma a modell világszerte egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Igaz, a legtöbb helyen eddig kísérleti szinten vezették be. Ezt elősegítették a pandémia miatt megváltozott munkafeltételek is, amelyek sok céget tereltek a rugalmasabb megoldások felé.

„A kísérletekben szereplő országok élen járnak work-life balance (vagyis az egyén életében megteremtett, munka és magánélet közti egyensúly) tekintetében. Az ilyen munkarendre széles körben van igény, de nem minden szervezet áll rá készen, hogy bevezesse” - véli a szervezetfejlesztő.

A munkavállaló elégedettsége ugyanis csak az egyik lényeges szempont. A másik a négynapos modell gazdasági haszna. A kutatások szerint az új munkarendben az alkalmazottak sok helyen produktívabbá, eredményesebbé váltak, fellendítve ezzel a cég gazdasági mutatóit is is.

„Ahol heti négy napot dolgoznak a munkavállalók, ott ritkább a kiégés, több a home office lehetőség. Ennek tehát gazdasági vetületei is vannak, nem csak emberkímélési szempontjai” - teszi hozzá Kis-Tamás Loránd.

Kisebb klímaterhelés, kevesebb üresjárat

„A négy hónapos munkahéttel Új-Zéland, az USA, a spanyolok és az oroszok is próbálkoztak. A tapasztalatok mindenhol pozitívak, a tanulmányok szerint a változás sehol nem vetette vissza a munkamorált” - ezt már Petrusán-Molnár Dalma, tanácsadó szakpszichológus mondja.

Szerinte az ilyen rendszer nemcsak elégedettebbé, hanem ebből fakadóan lojálisabbá is teszi a dolgozókat. A munkaadó cserébe vonzóbbá válik a piacon, így jobb eséllyel tud a saját profiljához illő munkaerőt választani.

„Az üresjárat is kevesebb: az alkalmazottak sokkal produktívabbak a munkavégzés terén, célzottabban törekednek a kiszabott munka magas színvonalú elvégzésére” - mondja Dalma.

A pszichológus szerint nem elhanyagolható szempont a klímatudatosság sem: jóval kisebb környezeti terhelést jelent, ha egy többzer fős iroda heti egy nappal kevesebb időre van igénybe véve, így csökken az áram- és vízfogyasztás is. És akkor a kieső napokon megspórolt benzinről még nem is beszéltünk.

Oké, de hogy néz ki a négy nap munka a gyakorlatban?

Fontos, hogy a négy napos hét nem feltétlenül jelent csökkentett óraszámot. Aki tehát csak a kevesebb munkában látja a modell előnyeit, az csalódni fog.

A nemzetközi tapasztalat mégis azt mutatja: a munkavállalók nem érezték plusz terhelésnek, ha a 38-40 órás heti munkamennyiséget 4 napra leosztva végezték el. Jobban motiválta őket, hogy egy extra napot nyernek vele, és így már van idejük töltődni, a magánéletükkel foglalkozni.

“A munkavállalók számára az az optimális, ha a saját szabadidejük felett tudnak rendelkezni. Fontos a párbeszéd is: van olyan cég, ahol az alkalmazottak fél évente jelezhetik a munkáltató felé, mennyire vált be az adott munkarend. Így lehetséges akár egymás után többféle felállást is kipróbálni” - mondja Petrusán-Molnár Dalma.

A pszichológus ugyanakkor hozzáteszi: volt olyan amerikai állam, ahol a négy napos héten a lakosok azért elégedetlenkedtek, mert a szabadnapjukon nem tudtak ügyeket intézni - hiszen a hivatalok is zárva tartottak.

Az ilyen kellemetlenségek áthidalhatók azzal, ha a munkavállalók rotációban veszik ki a szabadnapjaikat. Működhet az is, ha a hivatalok dolgozói a hétfőt, míg a többi munkavállaló a pénteket kapja meg szabadnapnak. Persze, ez már átfogó, társadalmi-kulturális szintű szervezést igényel.

De hogyan szervezhetőek át egy cég mindennapjai?

„Minden változásnak van egyéni, csoportos, szervezeti és társadalmi aspektusa is. Ezért mind a négy szintet vizsgáljuk, és ha mind megérett egy ilyen rendszerhez, akkor lehet sikeres a bevezetése” - mondja Kis-Tamás Loránd.

Ha azonban a szervezeti kultúra még fejletlen, akkor előfordulhatnak visszaélések. Ha például az egyén személyiségében nem érett a felelősségteljes megoldásokra, visszaélhet a helyzettel - akár azáltal, hogy a szabadnapon is dolgozva tesz szert előnyre a többiekhez képest.

Ha a csoport éretlen, akkor annak tagjai kihasználhatják egymást, míg ha az egész szervezeti kultúra kiforratlan, akár a vezetők is visszaélhetnek a pozíciójukkal. Ezért vizsgálják a szervezetfejlesztők a fenti szempontok mindegyikét, mielőtt nekiállnának egy hasonló rendszer kidolgozásának.

„A négynapos munkahét nem négy irodai munakanapot és egy nap home office-t jelent! Ha egy munkahelyen ezt nem veszik komolyan, még nem érettek a rendszer elsajátítására” - figyelmeztet a szervezetfejlesztő.

Hozzáteszi, az egyéni motiváció is fontos: van, akinek a maximalizmusa, perfekcionizmusa miatt lelkiismeretfurdalása támad, ha három napot pihen egyhuzamban. A kiégést illetően is ők a legveszélyzetetettebb csoport, hiszen nagyon nehezen veszik rá magukat, hogy ne dolgozzanak.

A legtöbb ember három nap regeneráció mellett nagyobb fokú szabadságot élvez abban, hogyan használja az erőforrásait. Arról nem is beszélve, hogy olyan dolgokat is el tud intézni, amelyekhez egyébként szabadnapot kellett volna kivennie.

Persze, a négynapos munkahét mellett vannak egyéb eszközök is a munkavállalók „stresszmentesítésére”, mondja Petrusán-Molnár Dalma.

Ezt szolgálják az egyre több irodaépületben megtalálható pihenőszobák, sportolási lehetőségek, étteremszerű étkezési lehetőségek is. A cél, hogy a munkavállalók optimális körülmények között végezhessék a munkájukat, amihez az adott cég minden feltételt igyekszik teljesíteni.

Az Amazon Helix üvegházának látványterve, amit közösségi térként használhatnak majd a texasi dolgozók (Forrás: YouTube)

Egyre több cég ügyel rá emellett, hogy a munkavállaló a szabadnapjain követezmények nélkül kikapcsolhassa a telefonját, vagy ne legyen kötelező ránéznie a céges e-mailjére, ezzel is hozzájárulva a pihenéshez.

Mindez pedig óriási mentálhigiénés és stresszkezelési előnyökkel jár a munkavállaló számára, és segít megelőzni a kiégést.

Megérett-e Magyarország a négynapos munkahétre?

A válasz: so-so. Általánosságban még semmiképp nem jellemző, de már vannak ilyen irányba mutató kezdeményezések, elsődlegesen a magánszférában.

„Ha megfigyeljük, eddig milyen országokban vezették be a négynapos munkahetet - például Új-Zélandon -, azt találjuk, hogy jellemzően teljesen más az életszínvonal, az ország szociológiai meghatározottsága, mint nálunk. Itt mindez még gyerekcipőben jár, hiszen az sem ritkaság, hogy az 5 napos munkahéten is túlórát túlórára halmoznak” - mondja Dalma.

Ezzel Kis-Tamás Loránd is egyetért: „Magyarországon ezt még nem mindenütt lehetne általánosan bevezetni. Vannak már munkahelyek, ahol jól működik, de amíg az egyén, csoport és társadalom szintjén nem értünk meg a feladatra, addig én várnék vele”.

A szervezetfejlesztő hozzáteszi: ők először azt vizsgálják, hogy egy adott szervezetben melyek azok a jellemzők, amelyek mentén a változások beütemezhetők.

Ha a cég maga is képes rendszerszintű változást bevezetni, akkor elég egy-két konzultáció. Más esetben nagy, átogó, mindent érintő változásban segít a szervezetfejlesztő: hogyan kell a céget felmérni, diagnosztizálni? Egyáltalán érdemes-e bevezetni az új munkarendet? Ha igen, mikre kell figyelni a szervezeti kultúra, infrastruktúra, költségek tekintetében?

A folyamatot előre eltervezett lépéssorozatokban kell megvalósítani, úgy, hogy a legkisebb ellenállás mellett menjen végig. Minél kisebb a szervezet rutinja, ez annál több időt vesz igénybe: akár egy vagy több évbe is beletelhet. Ha azonban csak egy-egy elemet kell finomhangolni, akkor néhány hét vagy hónap is elegendő - mondja a szervezetfejlesztő.

Egy ilyen folyamat során számtalan területen merülnek fel kérdések: hogyan kell bevonni a munkatársakat, átalakítani a HR-rendszert, a szabadságolást?

Képzések, tréningek, készségfejlesztés és akár vezetői coaching is szükségessé válhat. A munkavállalók ezek során megtanulhatják, hogy a négynapos hét fókuszáltabb munkavégzést követel meg, és szabadságot is nagyobb fokú tudatossággal kell kivenni. A vezetők számára ugyanakkor téma lehet, hogyan tudnak bizalmat építeni olyan helyzetben is, ahol kisebb kontrollt gyakorolhatnak majd a beosztottak fölött.

„Akárcsak a sportban, a munkában is akkor hozzuk ki magunkból a legjobbat, ha elég lehetőségünk van a regenerációra. Ha jobban kipiheni magát egy játékos, jobban is fog teljesíteni. Ugyanígy, ha van lehetőségünk töltődni, az a mukaszervezést is hatékonyabbá teszi, segít csúcsformában maradnunk és fókuszált teljesítményt nyújtanunk” - zárja Kis-Tamás Loránd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„A kisfiú csak azt nézte, hogy van-e a táskámban ennivaló” – L. Ritók Nóra a mélyszegénységről
L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője kendőzetlen őszinteséggel beszél arról, milyen esélyekkel indulnak a mélyszegénységben élő gyerekek és miért olyan nehéz kitörni ebből a helyzetből. Nézd meg az interjút, és támogasd a Toldi lányok projektet – most minden adomány duplán számít!


Magyarország számos térségében olyan mély társadalmi leszakadás tapasztalható, amelyből szinte lehetetlen kitörni. Told, egy apró zsákfalu, tökéletes példája ennek.

A rendszerváltás előtt virágzó település volt, ahol mindenki talált munkát, ám azóta a gazdasági lehetőségek eltűntek, a házak elértéktelenedtek, a szolgáltatások megszűntek – ma már egyetlen bolt vagy kocsma sem működik a faluban.

A legszomorúbb, hogy már két generáció nőtt fel úgy, hogy soha nem látta a szüleit legális keretek között dolgozni, így a tanulás és a legális munka értéke teljesen eltűnt az életükből. Hogyan lehet így kitörni? Hogyan lehet így hinni egy jobb életben?

Ezért indult el a Toldi lányok projekt.

A mélyszegénységben élő nők, gyerekek és nagymamák mindennapi küzdelmeiről keveset hallunk – pedig az ő történeteik éppolyan fontosak, mint bárki másé. A Toldi lányok projekt célja, hogy ezek a sorsok végre láthatóvá váljanak, és eljussanak a többségi társadalomhoz.

L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője egy friss videóban mesél arról, miért olyan fontos ez a film, és hogyan tudunk segíteni.

Nézd meg a videót, és oszd meg, hogy minél többen megismerhessék a Toldi nők üzenetét!

Miért fontos a Toldi lányok projekt?

Egy olyan film megvalósításában segíthetsz, amely az Igazgyöngy Alapítvány, a Moviement Alapítvány és az Északi Támpont összefogásával jön létre, és a

Toldon élő nők, kislányok és nagymamák üzenetét hivatott eljuttatni a többségi társadalomhoz.

Az alkotók célja, hogy a személyes történetek bemutatásával segítsék a nézőket abban, hogy empatikusabbak, nyitottabbak és tudatosabbak legyenek a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban.

Az Igazgyöngy Alapítvány, amely évek óta küzd az esélyegyenlőségért és hátrányos helyzetű gyerekek oktatásáért, L. Ritók Nóra vezetésével egyedülálló látványvilágot teremtett, amely a filmben is visszaköszön. Az alapítvány legendás képi világa, amelyet gyerekekkel közösen fejlesztettek ki, most egy teljes animációs filmben kel életre, hogy még erősebben átadhassa ezeknek a nőknek a történetét.

A filmterv már elnyerte a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál pitch-fórumának fődíját és szakmai zsűridíját is, és két Aranymókust is bezsebelt.

Most Te is segíthetsz! – Adományod most duplán számít

A Toldi lányok film elkészüléséhez még szükség van anyagi forrásokra, és most bármilyen támogatás, amit március 31-ig adsz, megduplázódik a Stronger Roots program jóvoltából!

Ha szeretnéd, hogy ezek a történetek eljussanak az emberekhez, támogasd a projektet ide kattintva!

Minden kis összeg számít! Egy apró segítség hatalmas változást jelenthet azok számára, akiknek a hangját eddig nem hallottuk elég hangosan. Csatlakozz Te is, és segíts, hogy a Toldi nők története mindenkihez eljusson!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Toldi lányok: Animációs-dokumentumfilm készül a mélyszegénységben élő nők történeteiből
A film elkészülése most rajtad is múlik – add le szavazatodat március 9-ig, hogy ezek a fontos történetek minél több emberhez eljussanak!


Magyarországon jelenleg több mint 600 ezer nő él mélyszegénységben, elszigetelten, kilátástalan helyzetben. Sokan közülük olyan falvakban élnek, ahol a munkalehetőség szinte nulla, az oktatás és az egészségügyi ellátás pedig nehezen elérhető. Ezek a nők, kislányok, édesanyák és nagymamák nap mint nap küzdenek az életben maradásért – az ő történeteiket mutatja be a "Toldi lányok" című animációs dokumentumfilm, amely most a Richter Anna Díj pedagógus kategóriájában versenyez a megvalósuláshoz szükséges támogatásért.

Egy film, ami segíthet másképp látni a világot

A film az Igazgyöngy Alapítvány, a Moviement Alapítvány és az Északi Támpont összefogásával készül, hogy a

Toldon élő nők, kislányok és nagymamák üzenetét eljuttassa a többségi társadalomhoz.

Az alkotók célja, hogy a személyes történetek bemutatásával segítsék a nézőket abban, hogy empatikusabbak, nyitottabbak és tudatosabbak legyenek a társadalmi egyenlőtlenségekkel kapcsolatban.

A filmterv már elnyerte a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál pitch-fórumának fődíját és szakmai zsűridíját is, és két Aranymókust is bezsebelt.

Most azonban egy még nagyobb mérföldkő előtt áll: a Richter Anna Díj elnyerésével valósulhat meg teljes egészében a projekt.

A "Toldi lányok" nem csupán egy dokumentumfilm, hanem egy szívhez szóló animációs alkotás, amely az Igazgyöngy Alapítvány és az Északi Támpont együttműködésével készül. Az Igazgyöngy Alapítvány, amely évek óta küzd az esélyegyenlőségért és hátrányos helyzetű gyerekek oktatásáért, L. Ritók Nóra vezetésével egyedülálló látványvilágot teremtett, amely a filmben is visszaköszön. Az alapítvány legendás képi világa, amelyet gyerekekkel közösen fejlesztettek ki, most egy teljes animációs filmben kel életre, hogy még erősebben átadhassa ezeknek a nőknek a történetét.

Most Te is hozzájárulhatsz a film megvalósulásához!

A "Toldi lányok" jelenleg a Richter Anna Díj pedagógus kategóriájában versenyez, amelynek nyertesei 4 millió forintos támogatást kapnak a projekt megvalósítására. Ez az összeg nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a film elkészüljön és elérjen minél több embert. A szavazás nyitott, és mindössze két kattintással bárki támogathatja a projektet!

Tóth Bálint, a film producere szerint a verseny rendkívül szoros:

"Nagyon fontos, hogy elnyerjük ezt a támogatást, mert ezzel az összeggel tudjuk a gyakorlati munkát elkezdeni. Most mindenkit arra kérünk, akinek szimpatikus a programunk és fontos a mélyszegénységben élő emberek ügye, hogy szavazzon ránk. A verseny nagyon kiélezett, és a végeredmény lehet, hogy mindössze néhány szavazaton múlik."

Hogyan szavazhatsz?

Ha szeretnéd támogatni a "Toldi lányok" című film megvalósulását, akkor nincs más dolgod, mint meglátogatni a Richter Anna Díj hivatalos oldalát és szavazni a projektre. Minden egyes voks számít, és egy kis gesztussal óriási változást érhetsz el!

Szavazás itt: richterannadij.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elindult az iSkola pályázat – így kaphat az iskolád kétmillió forintnyi Apple eszközt ingyen!
Most itt a lehetőség, hogy iskolád csúcstechnológiás Apple eszközökkel fejlessze a digitális oktatást. Ha a te iskolád is szívesen bővítené digitális eszköztárát, jelentkezzetek az iCentre pályázatára! Mutatjuk a részleteket!


Manapság egyre több oktatási intézmény igyekszik lépést tartani a digitális fejlődéssel, de ez nem mindig egyszerű feladat, főleg az anyagi források hiánya miatt.

Ezen segít most az iCentre csapata egy új kezdeményezéssel: elindult az iSkola pályázat, amely lehetőséget ad egy általános vagy középiskolának, hogy nettó 2 millió forint értékben Apple termékekhez és szolgáltatásokhoz jusson.

Az intézményeknek nemcsak a modern eszközök használatára lesz lehetőségük, hanem arra is, hogy a diákok digitális készségeit fejlesszék.

Miről szól az iSkola pályázat?

Az iSkola egy friss kezdeményezés az iCentre-től, amely idén indul először, de a tervek szerint évente visszatér majd. A program lényege, hogy Magyarországon működő általános- és középiskolák pályázhatnak az Apple termékek és szolgáltatások elnyerésére. A cél nem csupán az, hogy a diákok menő Mac-eket kapjanak, hanem hogy elsajátítsák a digitális készségeket, amelyeket a jövőben bármilyen területen kamatoztathatnak.

A pályázat március 11-én indult el, a jelentkezéshez pedig az iskoláknak be kell mutatniuk, hogy milyen célokra használnák fel a támogatást.

Az előnyben részesített pályázók azok az intézmények lesznek, amelyek nemcsak digitalizálni szeretnék az oktatásukat, hanem konkrét tervekkel is rendelkeznek a modern technológia beépítésére.

„Elkötelezettek vagyunk a jövő generációjának támogatása iránt, különösen azokban a közösségekben, ahol a legnagyobb szükség van rá. Hiszünk abban, hogy minden diáknak egyenlő esélyt kell biztosítani a minőségi oktatáshoz, függetlenül a szociális vagy földrajzi helyzetétől. Ezért kívánjuk támogatni azokat az intézményeket, amelyek törekszenek arra, hogy áthidalják a technológiai szakadékot, és biztosítsák diákjaik számára a modern oktatási lehetőségeket” – mondta el Gyarmati Csaba, az iCentre ügyvezető igazgatója.

Mikor és hogyan lehet jelentkezni?

A jelentkezéseket 2025. március 11-től április 7-ig lehet leadni, a nyertes intézményt pedig 2025. április 21-én értesítik.

Az átadás sem fog sokat váratni magára: a kiválasztott iskola 2025. május 12-ig kapja meg az eszközöket.

További részletekért látogass el a pályázat hivatalos oldalára!

Az iCentre már bizonyított: jótékonyság és elhivatottság

Az iCentre korábban is bizonyított, hogy komolyan veszi az oktatás támogatását. Egy friss példa erre az ópályi Jókai Mór Általános Iskola esete, amelynek 5-8. osztályos diákjai tavaly óta Apple számítógépeken tanulhatnak.

A mindössze 3000 fős településen működő iskola nehéz anyagi helyzetben van, így az iCentre támogatása hatalmas segítséget jelentett. Az adomány három iMac számítógépből, MagicMouse-okból és numerikus billentyűzetekből állt. Az eszközök mellé üzemeltetési és terméktámogatási szolgáltatást is biztosítottak, hogy a tanárok és diákok a lehető legkönnyebben tudják beilleszteni a digitális eszközöket az oktatásba.

Az eszközök hosszú távon segítik a diákokat abban, hogy fejlesszék informatikai ismereteiket, ami később akár a munkaerőpiacon is előnyt jelenthet számukra. Az Apple gépek különösen népszerűek a kreatív iparágakban, így a jövő grafikusai, videószerkesztői és zenészei is profitálhatnak a korai ismerkedésből.

Az iCentre azonban nemcsak az oktatásban, hanem más területeken is aktívan segíti a közösségeket. 2022-ben közel 2 millió forint értékben adományoztak informatikai és digitális eszközöket ukrán menekülteknek, amelyek között töltőkábelek, adapterek, kijelzőtisztító spray-k és gyermek fejhallgatók is voltak.

2023-ban a Budaörsi Sport Egyesület úszószakosztályát 250 000 forinttal támogatták, hogy enyhítsék a megnövekedett edzési költségeket, amikor a Budaörsi Uszoda bezárása miatt a gyerekek más helyszínen kényszerültek tréningezni. Ugyanebben az évben a Magyar Tűzoltósport Egyesületnek is biztosítottak eszközöket. 2024-ben ismét pénzadománnyal segítették a BSC úszószakosztályát, és csapatuk aktívan részt vett a TeSzedd! akcióban is, hogy a környezetvédelemért is tegyenek.

Miért fontos az Apple az oktatásban?

Felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen az Apple termékei kapnak szerepet az oktatás modernizációjában? A válasz egyszerű: ezek az eszközök nemcsak hogy hosszú élettartamúak, hanem kiválóan alkalmasak a kreatív és technológiai készségek fejlesztésére.

Az Apple jelentős szerepet játszik számos iparágban, különösen a dizájn, videószerkesztés és zenekészítés területén. Az oktatásban való használatuk révén a diákok nemcsak a Windows-alapú rendszerekben, hanem egy másik elterjedt platformon is otthonosan mozoghatnak.

A pályázat egyedülálló lehetőséget kínál azoknak az iskoláknak, akik szeretnék a jövő generációját felkészíteni a digitális világra.

Ha a te iskolád is szeretne részt venni, ne hagyjátok ki ezt a lehetőséget! A jelentkezés és további információk az iSkola pályázat weboldalán érhetők el.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Úgy jöttünk haza a Bátor Táborból, hogy ezt a sok pozitív impulzust mi is szeretnénk továbbadni másoknak”
Dávid még csak ötéves lesz idén, mégis túl van már egy agyműtéten, kemoterápián és sugárkezelésen is. Családja a nehézségek után a Bátor Táborban szerzett élményekből merített erőt a további küzdelemhez.


Egy szülő számára a gyermeke betegsége mindig fájdalmas. Ám amikor krónikus vagy rettegett betegségről kap egy szülő diagnózist, annak a feldolgozása borzasztóan nehéz. Dávid egy harmonikus légkört sugárzó családba született, és idén áprilisban ünnepli az ötödik születésnapját.

Életvidám és pozitív gondolkodású szülei, Móni és Robi szeretete gyengéden öleli körbe három gyermeküket. Néhány éve viszont egy pillanat alatt megfordult velük a világ: Dávid súlyos betegségével kemény próbatétel elé állította őket az élet.

Történetükről, és arról, hogy nehézségeik közt milyen sorsfordító élményt jelentett és mennyi lelki erőt adott számukra a Bátor Tábor, Móni és Robi mesélt.

A család kálváriája egy nehezen értelmezhető tünettel indult – Móni így emlékszik vissza az első időszakra.

„Észrevettük, hogy Dávid nem tudta használni a jobb kezét, és egy idő után a járása is furcsább lett. Nem tudtuk, hogy ez minek a jele.”

„Először mindannyian mozgásszervi problémára gyanakodtunk” – folytatta Róbert. Amikor a mozgásterápiás foglalkozások és a gyógytorna után sem javult Dávid állapota, szakorvostól szakorvosig mentek, hogy kiderüljön mi az oka.

Végül fejlődésneurológus hívta fel rá a figyelmet, hogy súlyosabb lehet a baj.

A vizsgálatok igazolták, hogy Dávid esetén agydaganat nyomta el a mozgásért felelős területet.

Ezután felgyorsultak az események: az MRI-vizsgálat másnapján már meg is műtötték Dávidot.

A műtétet követően újabb nehéz időszak következett, a kisfiú sugárterápiát és kemoterápiát is kapott. Mára az állapota sokat javult, és az onkológusokkal együttműködve halad a gyógyulás útján.

A megpróbáltatásaik után szinte gyógyír volt a család számára, hogy eljuthattak a Bátor Táborba, ahonnan a rengeteg pozitív impulzusnak, a derűs hangulatnak és a támogató közegnek köszönhetően lelkileg szinte újjászülettek.

„Hatalmas élmény volt a gyerekeknek, de nekünk is rengeteget adott, már eleve azzal, hogy kiszakadhattunk a mókuskerékből. Nem a betegség és a kezelések körül forgott minden” – mesélték Dávid szülei. „Úgy jöttünk haza a Bátor Táborból, hogy ezt a sok pozitív impulzust mi is szeretnénk továbbadni másoknak.”

Kiknek szervezik a Bátor Tábort?

A daganatos, súlyos vagy krónikus betegséggel diagnosztizált gyerekeknek sok nehézséggel kell megküzdeniük. Hónapokat töltenek a kórházban családjuktól és barátaiktól elszigetelve.

A Bátor Tábor ingyenes programjain azonban erőt kapnak a gyógyuláshoz, önbizalmat az élethez. Magyarországon évente több, mint 4000 beteg gyereknek, családtagnak nyújtanak sorsfordító élményeket. A tábort adományokból és az szja adó 1% felajánlásokból tartják fenn. A cél, hogy a gyerekek izgalmas programokba kapcsolódhassanak be és életre szóló élményekkel gazdagodjanak.

Ha te is szeretnél hozzájárulni ahhoz, hogy még több beteg gyerek élhessen át gyógyító élményeket, most itt a lehetőség. A te segítségedre is szükség van, hogy a Bátor Tábor folytathassa a munkáját – az 1%-od is sokat számít!

Bővebben ide kattintva olvashatsz a felajánlás módjáról!

A táborban a gyerekek olyan izgalmas programokba kapcsolódhattak be, mint amilyen a cirkuszi mutatvány vagy a bátorságpróba, a szüleik közben önismereti foglalkozásokon vehettek részt. Az is tetszett Móninak és Robinak, hogy úgy érezték, minden szülőt és gyermeket ugyanúgy kezelnek.

Nem lehetett tudni, melyik gyermek küzd betegséggel, és ki az, aki testvérként vesz részt.

„Nem a problémákon volt a hangsúly. A teljes, táborban töltött idő rólunk szólt, az volt a fontos, hogy feltöltődhessünk. Nagyon jól esett kilépni az addigi intenzív mindennapokból és a megszokott szerepből, megélni a pillanatokat, és jelen lenni, mintha csapatépítőn volnánk.”

Robi és Móni azt mondja, a beteg gyerekek szülei annyi energiát kaphatnak a Bátor Táborban lelkileg és mentálisan egyaránt, hogy az erőt adhat számukra a betegséggel való további küzdelemhez. Megtapasztalják azt is, hogy nincsenek egyedül. Ez átsegíti őket a nehezebb időszakokon.

„Lehetetlen röviden leírni, mi minden történt velünk, mennyi figyelmességben, kedvességben részesültünk, mit éltünk meg akár csak egy napon.

A Bátor Táborban sokszor hallott mondat is megragadott bennünket: Semmi baj, megoldjuk.”

Az, hogy ingyenes a tábor a résztvevőknek, óriási könnyebbség volt számukra. De nem csak azért, mert egy 5 fős családnak nehéz kigazdálkodni egy nyaralást vagy utazást. Hanem azért is, mert szerintük kevés olyan helyet találni, ahol ennyiféle és ilyen profin összerakott programot találnának.

Hálásak azoknak, akik adományt küldenek a Bátor Tábornak, hogy a beteg gyerekek és a szüleik eljuthassanak oda.

„Aki a Bátor Tábort támogatja, az alkalmanként nem csak egyetlen beteg gyermekért tesz sokat, hanem egy egész családnak segít abban, hogy megküzdjenek a gyermek súlyos betegségével és megpróbáljanak emellett teljes életet élni.”

A daganatos betegséggel diagnosztizált gyerekeknek sok nehézséggel kell megküzdeniük. Hónapokat töltenek a kórházban családjuktól és barátaiktól elszigetelve. A Bátor Tábor ingyenes programjain azonban erőt kapnak a gyógyuláshoz, önbizalmat az élethez.

Ajánld fel adód 1%-át a Bátor Tábor Alapítványnak! Rád is szükségük van, hogy folytathassák a munkájukat, és minél több súlyosan beteg gyermek élhessen át gyógyító élményeket.


Link másolása
KÖVESS MINKET: