HÍREK
A Rovatból

A magyarok fele szerint az értelmi sérült embereknek nincs joguk szavazni és gyereket nevelni

A társadalom hozzáállása akkor változhat, ha az állam több jogot és szolgáltatást biztosít az érintetteknek, ami az integrációjukhoz és társadalmi láthatóságukhoz vezethet – derül ki a TÁRKI kutatásából.


Széleskörű társadalmi konszenzus van a fogyatékos emberek elfogadottságát illetően, de ennek ellentmond, hogy a leginkább hátrányos helyzetű csoportok közé tartoznak – derül ki a TÁRKI Társadalmi Riportjából.

A magyarok alig kétharmada gondolja azt, hogy az értelmi sérült embereknek joguk van házasodni, vagy a nyílt munkaerőpiacon munkát vállalni

- írja a tanulmány alapján az RTL.hu.

A Társadalomkutatási Intézet kétévente közli Társadalmi Riportját a magyar társadalom helyzetéről. Ebben elemzi és magyarázza is az adatokat. Az ideiben többek között arról is szó van, hogy hogyan viszonyul a magyar társadalom a fogyatékossággal élő emberek jogaihoz és társadalmi részvételéhez.

A szerzők emlékeztetnek rá, hogy a WHO 2011-es jelentése szerint az emberiség mintegy 15 százaléka él valamilyen fogyatékossággal, Magyarországon a 2011-es népszámláláson 490 578 ember vallotta magát fogyatékosnak. A fogyatékosság társadalmi hátrányt is jelent, a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok közé tartoznak, rosszabb az egészségi állapotuk, alacsonyabb szintű iskolai végzettséggel és foglalkozással rendelkeznek. Nagyobb köztük a szegénységben élők aránya, nagyobb eséllyel válnak zaklatás, erőszak, bűncselekmények áldozatává, és általában kisebb eséllyel kapnak megfelelő jogvédelmet.

Az idei tanulmány szerint a magyar társadalom inkább elfogadó a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatban.

A mozgáskorlátozott, vagy érzékszervi fogyatékossággal élő (látás- vagy hallássérült) emberek elfogadottsága minden területen magasabb, mint az autista, vagy értelmi sérült embereké.

A válaszadók 95-96 százaléka elfogadna szomszédjául mozgássérült, siket vagy vak embert. Autisták elfogadottsága 90 százalék, az értelmi fogyatékos felnőttet a megkérdezettek negyede, gyereket az ötöde nem látna szívesen a szomszédban.

90 százalék szerint a mozgáskorlátozott és érzékszervi fogyatékossággal élő embereknek azonos jogokat kell biztosítani a házasságkötés, gyermeknevelés, munkavállalás, választásokon való részvétel vagy szabadidős tevékenységek terén, illetve gyerekek esetében az integrált oktatásban való részvétel tekintetében. Az autisták esetében ez 72-85 százalék. Csak a fele gondolja úgy, hogy az értelmi sérült embereknek is lehetne joguk gyermeket nevelni vagy szavazni, és alig kétharmaduk szerint kellene, hogy legyen joguk házasodni, vagy a nyílt munkaerőpiacon munkát vállalni. A fogyatékossággal élő gyerekekkel kissé elfogadóbb a társadalom. A magukat vallásosnak tartók elfogadóbbnak mutatkoznak az autista, értelmi fogyatékos és siket emberek jogait és társadalmi részvételét illetően.

A budapestiek kevésbé elfogadók az autista gyerekekkel, valamint az értelmi fogyatékosokkal, mint a más településtípuson élők. Az autista gyerekekkel a felsőfokú végzettségűek, a siketekkel pedig a középfokú végzettségűek jelentősen elfogadóbbak, mint az alapfokú végzettséggel rendelkezők. A legmagasabb jövedelmi kategóriákba tartozók kevésbé elfogadók a siket és vak felnőttekkel, mint a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók.

A korábbi adatokhoz képest 2021-re visszaesett az autista emberek munkaerőpiaci jelenlétének elfogadása, ez a koronavírus-járvány miatt szűkülő gazdasággal is összefügghet a kutatók szerint.

A hazai adatok hasonlóak a nemzetközi adatokhoz, általában kevésbé elfogadottak az értelmi fogyatékossággal élőkkel szemben. Az egyik ok az lehet, hogy a többség előítéletessége nagyobb a kevésbé ismert társadalmi csoportokkal szemben. Emellett a szolgáltatásokkal való ellátottságuk is rendkívül alacsony.

A társadalom hozzáállása akkor változhat, ha az állam több jogot és szolgáltatást biztosít az érintetteknek, ami az integrációjukhoz és társadalmi láthatóságukhoz vezethet

- vélik a szerzők. Szerintük az értelmi sérült vagy autista emberek gyerekvállalását az segítené, ha megszűntetnék a gondnokságot, fejlesztenék a támogatott döntéshozatali rendszert, és a számukra is elérhető szolgáltatásokat kiépítenék. Az elfogadásban a média is segíthetne, mert jelenleg jóval kevesebbszer jelennek meg a médiában, mint más fogyatékos csoport.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beelőzte Orbán Viktort – köszönetet is mondott a követőinek
Igaz, a Tisza elnöke ügyesen és jó érzékkel választotta ki azt a számot, amiben vezet. De tény: the MAN-t többen követik, mint Viktort a TikTokon.


A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.

Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.

„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”

– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.

Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.


Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.

A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.

A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:

„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”

Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.

Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”

A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.

A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”

A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”

A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Három átszállás, négy óra menetidő Budapest és Szombathely között – dübörög a különleges menetrend a MÁV-nál
Pályát tartanak karban a GYSEV vonalán, rettenetes nehézkes a közlekedés a vonalon. Ezen nem segít az sem, amikor az átlagosnál többen utaznának.


Volt, aki két órát várt Szombathelyen, mire felfért egy vonatpótló buszra, más arra panaszkodott, hogy 3 átszállással, 4 óra alatt ért Budapestre – számolt be az RTL Híradója.

Az ok, hogy pályakarbantartó munkákat kezdetek meg a GYSEV vonalán. Aki Szombathelyről akar Budapestre jutni, az pótlóbusszal utazhat Győrig, vagy vonattal, de kerülővel juthat el Budapestre.

Szombathely és Győr között most pótlóbuszok közlekednek – a különleges menetrend a MÁV ígérete szerint jövő hét keddig tart.

Az RTL megkérdezte a vasúttársaságot, hogy mi volt az oka a fennakadásnak. Válaszukban azt írták: „a korábban tapasztaltnál jóval több utas kívánta igénybe venni ezeket a járatokat, ezért tartalékbuszt is be kellett állítani Szombathelyen, ami időbe került”. Egyben elnézést is kértek az érintett utasoktól.


Link másolása
KÖVESS MINKET: