A magyar oltatlanok több mint fele úgy gondolja, hogy a koronavírus-vakcinában valami titkos anyag van
A koronavírus ellen beoltott és be nem oltott személyek közötti törésvonalakról készített reprezentatív kutatást 1000 fő részévtelével a Társadalomtudományi Kutatóközpont a Závecz Research, amelyből érdekes válaszok születtek.
A felmérést - amelyről a hvg.hu számolt be -, 2021. november 8. és 20. között végezték és elsősorban azt vizsgálták, mennyire ellenségesek egymással az oltottak és az oltatlanok, és mit gondolnak arról, mennyire védik meg őket a vakcinák. A válaszadók között az oltatlanok aránya kerekítve 20 százalék volt.
Amikor az oltottakat arról kérdezték, mennyire érzik védettnek magukat, érdekes módon azt találták, hogy
A beoltottak egyébként leginkább abban bíznak, hogy az oltás megvédi őket a súlyos betegségtől és a kórházba kerüléstől.
Az oltatlanok 73-81 százaka azért nem bízik a vakcinákban, mert túl gyorsan fejlesztették ki, és kevés róluk az információ. Nyolcvan százalékuk értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy bíznak a saját immunrendszerükben.
Bár az oltásellenesek nem feltétlenül becsülik le a vírus által jelentett veszélyt, de viszonylag népszerűek köztük az összeesküvés-elméletek.
A kutatásban azt is vizsgálták, mit gondolnak egymásról az oltottak és az oltatlanok. Előbbi csoport fele (46 százalék), míg utóbbi csoport (67 százalék) nem érez ellenszenvet a másik csoport tagjaival szemben, de minden negyedik oltott (27 százalék) és minden ötödik oltatlan (19 százalék) válaszadónak mély ellenérzései vannak.
Az is kiderült, hogy az iskolázottság tekintetében nincs lényeges különbség az oltottak és az oltatlanok között. Ha a jövedelmet nézzük, többen oltatták be magukat azok, akik kényelmesen megélnek a fizetésükből (közülük 91 százalék), mint a legnagyobb anyagi nehézségekkel küzdők (közülük 72 százalék). Az életkort tekintve már sokkal inkább össze lehet kötni az oltottsággal, hiszen az eredmények alapján az idősebbek nagyobb arányban adatták be maguknak a vakcinát. A 18–39 év közötti válaszadók több mint negyede visszautasította az oltást, míg a 60 év feletti korosztályban ez az arány mindössze 13 százalék.
Az adatok azt is mutatják, hogy az oltottság kérdésének leginkább a közvetlen környezetnek lehet köze. Azok körében, akiknek környezetében többségben vannak az oltottak, ugyanis mindössze minden huszadik válaszadó oltatlan (4,5 százalék). Ezzel szemben, akinek a környezetében nagyrészt oltatlan emberek vannak, minden második válaszadó oltatlan (51 százalék). Ennek alapján úgy tűnik, a társas környezet oltáshoz való viszonya kulcsszerepet játszik az oltás beadatásában, illetve elutasításában.
Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat
