HÍREK
A Rovatból

A Kúria nem engedte a 24 órás hídlezárást, Hadházy Ákos mégis azt üzente, hosszú ideig tart majd a tüntetés

A független képviselő azt szeretné, ha az eddigieknél is többen mennénk el a demonstrációra. Azt kérte legyen békés, de elszánt a tömeg.


Hadházy Ákos újabb tüntetést szervezett kedd délutánra az Erzsébet hídra. Ezúttal is a gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása ellen demonstrálnak. A célja az volt, hogy legalább 24 órára lezárják a hidat, ahogy azt a képviselő korábban bejelentette.

A rendőrséghez benyújtott kérelem szerint a tüntetés kedden 17 órától szerda 22 óráig tartott volna.

A rendőrség azonban nem engedélyezte az eseményt, arra hivatkozva, hogy az sértené a közlekedés rendjét. A hatóság végül úgy döntött, hogy csak kedd 16 órától szerda hajnali 4 óráig biztosítják a demonstráció helyszínét. Ebbe az időtartamba a színpad felállításának és elbontásának is bele kell férnie.

A szervezők fellebbeztek a döntés ellen, de a Kúria hétfőn elutasította a keresetüket. A döntést Varga Zs. András vezette bírói tanács hozta meg. A határozat szerint a rendőrség megfelelően indokolta, hogy a bejelentett tüntetés milyen módon sértené mások jogait és szabadságát. A dokumentumban ez áll: „A forgalom lassítása vagy akadályozása (…) együtt járhat a bejelentett gyűlés megtartásával, és azt a közlekedők tűrni kötelesek, de a gyűlés célja nem lehet kifejezetten és közvetlenül a forgalom lassítása vagy akadályozása”. A Kúria szerint a tüntetés így túllépné a szükségesség és arányosság kereteit.

Hadházy Ákos úgy reagált: nevetségesnek tartja az indoklást, de nem lepte meg a döntés. Azt mondta: „Varga Zs. András Orbán embere, és nem bízta a véletlenre, a saját tanácsához vonta a döntést.”

A képviselő közölte, kedd este 17 órától hosszabb ideig kint lesznek a hídon, és a demonstráción választ adnak arra is, hogyan teljesítik a 24 órásra tervezett blokádot.

A Momentum és Hadházy Ákos négy hete szerveznek tüntetéseket, miután a Fidesz-KDNP, a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői március közepén megszavazták azt a törvényt, amely betiltja azokat a gyűléseket, amelyek a nemváltoztatást és a homoszexualitást „népszerűsítik”.

Az előző két kedden is az Erzsébet híd elfoglalásával indult a demonstráció, amelynek során a Momentum több más budapesti hidat is blokkolt, köztük a Szabadság, a Petőfi és a Margit hidat.

Orbán Viktor a múlt pénteken a Kossuth Rádióban úgy nyilatkozott: szerinte nem normális a hidak lezárása, és a nem tüntető többségnek joga van a megszokott életvitelhez. A kormány ezért törvénymódosítással védené meg azokat, akik nem vesznek részt demonstrációkban.

A miniszterelnök azt mondta, minden olyan tüntetést betiltana, amely súlyosan sérti a közlekedés rendjét. Szerinte ezt már 2018-ban törvénybe foglalták, de a Kúria szerinte félreértelmezte a jogszabályt, amikor engedélyezte az Erzsébet híd múlt heti lezárását. Úgy fogalmazott: „Ha a bírók így döntenek, és mi ezt nem akarjuk, hogy ilyen döntések szülessenek, akkor mi nem tudjuk utasítani a bíróságot, mert a bíróság független. Mi egy dolgot tehetünk, megváltoztatjuk a jogszabályokat, és ezzel a lehetetlenné tesszük, hogy bírói döntésekkel akár több hidat is egyszerre le lehessen zárni Budapesten, mert itt ez történt.”

Hadházy Ákos így reagált a miniszterelnök szavaira: „Orbán arrogáns reakciója megmutatja, mennyire zavarják őket az eddigi tiltakozások. Természetesen emiatt sem hagyhatjuk abba!”

A képviselő szerint akkor lehet igazán emelni a tétet, ha a mostani tüntetésen még többen vesznek részt. Úgy fogalmazott: „Azzal megüzenjük, hogy nem nyugszunk bele ezekbe a mocskos törvényekbe!”

- írja a Telex.

Keddre két tüntetést is meghirdettek: egyet Budapesten, egyet pedig Miskolcon. A budapesti megmozdulás eseményében a szervezők azt írták:

"Találkozzunk újra kedden, április 8-án az Erzsébet hídon! 17 órakor nagygyűlés, majd folytatjuk tiltakozást! A tétet azzal emeljük igazán, ha kedden a legutóbbinál is többen leszünk a hídon. Azzal megüzenjük, hogy nem nyugszunk bele ezekbe a mocskos törvényekbe!

A feladat világos: csak annyi a dolgunk, hogy ne hagyjuk abba, amíg a kormány vissza nem vonja a technofasiszta „Pride-törvényt”! Sajnos újabb feladat is van, közben itt az újabb ocsmányság, amellyel a hatalom egyszerűen kiutasíthatna az országból neki nem tetsző magyar állampolgárokat.

Ehhez az kell, hogy kedden újra eljöjjön, aki a múltkor kint volt és hozzon magával még néhány embert! Nem a lezárt hidak száma a fontos, hanem hogy mennyien veszünk benne részt. Békésen, de elszántan mutassuk meg, hogy nem hátrálunk!

Azoknak az autósoknak, akiknek kényelmetlenséget okozunk, azt üzenjük: Ugye milyen rossz, ha korlátozzák a szabadságunkat?! Amint visszavonjak a törvényt, nem lesznek lezárások sem, megszűnnek a dugók, és mindenki szabadon mehet, ahova akar. Ehhez csak annyit kell tennie a kormánynak, hogy visszavonja a törvényt. Rajtuk áll, hogy lehet-e haladni!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A fideszesek megakadályozták: nem hallgatja meg a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, ahol az MNB-ügy érintettjeinek meghallgatását javasolták. A fideszes képviselők leszavazták az indítványt.


A parlament gazdasági bizottsága hétfői ülésén több előterjesztést is megvitatott. Az ellenzéki képviselők, köztük Csárdi Antal, Z. Kárpát Dániel, Orosz Anna és Tordai Bence azt kezdeményezték, hogy hallgassák meg az MNB-ügy érintett állami és alapítványi vezetőit.

A javaslat szerint a bizottság elé hívták volna Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét, Matolcsy György volt jegybankelnököt, Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert, Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét, Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, valamint Csizmadia Norbertet és Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumának tagjait – számol be a Telex.

A vita során Szatmáry Kristóf fideszes képviselő úgy fogalmazott, hogy „nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni”. Hozzátette: „roppant érdekes, hogy korábban, amikor Matolcsy György bírálta a kormányt, az ellenzéki képviselők feldicsőítették őt, most viszont „a fejét is vennék”. Szerinte ennél több mérsékletre lenne szükség.

Riz Gábor kormánypárti képviselő azt mondta, amíg a nyomozás tart, addig nem látja értelmét az érintettek meghallgatásának.

A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett a jelen lévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.

Az ülésről több fideszes képviselő is távol maradt, köztük Bánki Erik, a gazdasági bizottság elnöke. Bánki szerepe az MNB-ügy kapcsán azért is figyelemre méltó, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely az alapítványok költéseinek elrejtését célozta.

A Magyar Nemzeti Bank új vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen az MNB alapítványaihoz köthető ügyek miatt. A feljelentés több bűncselekmény gyanúját is felveti, köztük csalás, hűtlen kezelés, hamis magánokirat felhasználása, számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezetének elvonása.

A feljelentés hátterében az Állami Számvevőszék vizsgálata áll, amely szerint az MNB alapítványaihoz köthető befektetések során jelentős összegű közpénz tűnt el, és a vagyon egy része már jelentősen le is csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Országos áramszünet van Spanyolországban és Portugáliában – leállt a közlekedés, akadozik az internetszolgáltatás
A két országnak csak a kontinensen kívüli területein van áram. Egyelőre semmit nem tudni az okokról, a kibertámadást sem zárták ki.


Déltől kezdve hatalmas áramszünet érinti Spanyolországot és Portugáliát, a kontinensen kívüli szigetek kivételével. Lakosok milliói maradtak áram nélkül, a közlekedésben és a kommunikációban is fennakadások alakultak ki.

A spanyol országos közlekedési vállalat (Renfe) közlése szerint 12:30 óta nincs mozgás és indulás az állomásokról, mivel a vasúti hálózaton feszültségesés történt. A madridi Barajas és a barcelonai El Prat repülőtéren több járat is fennakadásba ütközött. A közlekedési lámpák és a bevásárlóközpontok működésében is problémák léptek fel.

Portugáliában is hasonló a helyzet. A lisszaboni repülőtéren több ezer utas tapasztalt fennakadásokat, miután az áramszolgáltatás leállt. A Red Eléctrica Nacional megerősítette, hogy az egész országot érinti a hiba. A portugál kormány eddig nem adott ki hivatalos magyarázatot.

A spanyol egészségügyi rendszer továbbra is működik, mert a kórházak generátorokkal biztosítják az alapvető ellátást. A madridi Gregorio Marañón kórházban vészhelyzeti bizottságot aktiváltak. Van olyan hely is, ahol a sürgős műtéteket megtartották, a nem sürgős beavatkozásokat azonban átmenetileg felfüggesztették. A barcelonai Mar Kórházban a működés zavartalan.

A spanyol Kibervédelmi Intézet (INCIBE) a kibertámadás lehetőségét is vizsgálja. A spanyol és a portugál kormány műszaki csoportjai szintén vizsgálódnak.

A spanyol villamosenergia-ellátásért felelős cég közlése szerint „a helyreállítás folyamata az átviteli hálózat fokozatos energizálását jelenti, ahogy a termelő egységek újra bekapcsolódnak”. A cég hozzátette: „Tovább dolgozunk az áramellátás helyreállításán.”

Az ipari termelés is leállt több helyen. A Ford almussafesi üzemében sötétség volt, az Iveco madridi és valladolidi gyáraiban szintén leálltak a gépek.

A spanyol tőzsde működése zavartalan, ugyanakkor az áramszünet miatt fel kellett függeszteni a Madrid Open tenisztorna mérkőzéseit.

A Kanári- és a Baleár-szigeteket nem érintette az áramszünet. A Kanári-szigeteken minden sziget külön rendszert működtet, a Baleár-szigetek Mallorca–Menorca és Ibiza–Formentera rendszere pedig víz alatti kábellel kapcsolódik a szárazföldhöz.

A spanyol közlekedési hatóság azt kérte a lakosságtól, hogy csak végszükség esetén induljanak útnak, mert „a közlekedési lámpák és jelzőtáblák nem működnek”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Tömeges leépítés a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmányra irányíthatnak hallgatókat
A bölcsészkar több száz hallgatóját is érinti a változás. A diákoknak gyorsan kellett dönteniük, maradnak-e vagy a Pázmányon folytatják a tanulmányaikat.


Több tucat oktatójától készül megválni a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara a nyár végéig – írja a Válasz Online. Az oktatókat először telefonon értesítették, majd személyes találkozóra hívták őket, ahol közölték velük, hogy augusztus 31-én megszűnik a jogviszonyuk.

Az átszervezés nemcsak az oktatókat, hanem a hallgatókat is komolyan érinti. Több száz diákot érhet változás: ők három lehetőség közül választhattak egy igényfelmérés során. Dönthettek arról, hogy átmennek a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, vendéghallgatóként ott tanulnak, de károlis diplomát kapnak, vagy maradnak a Károlin. A részletekről azonban nem kaptak pontos tájékoztatást, ezért sokan bizonytalanságban hozták meg a döntésüket.

Amikor a diákok megtudták, hogy a tanáraiknak felmondanak, beözönlöttek egy szenátusi ülésre, hogy kérdéseket tegyenek fel az egyetem vezetésének. A Válasz Online szerint azonban a rektor, Trócsányi László még azelőtt elhagyta a termet, hogy a kérdések elhangozhattak volna.

A változások folyamata már egy éve elindult. Korábban az akkori dékán még tiltakozott a bölcsész szakok megszüntetése ellen, mandátuma lejárta után viszont új vezető került a kar élére. Csoma Mózes, aki korábban szöuli nagykövet volt, a dékáni poszt mellé egy koreai tanszéket is kapott. A lap szerint ő már nem állt ellen a Fenntartói Testület döntéseinek.

A bölcsészkaron több olyan szak is működött, ahol nagy létszámú levelező képzések voltak, és több közülük csak a Károlin volt elérhető ilyen formában. A Válasz Online cikke szerint tíz hallgató fölött egy szak már nyereségesnek számít az állami támogatás alapján.

Az átszervezés lehetséges okai között nemcsak anyagi megfontolásokat említenek. A lap szerint az is szerepet játszhat, hogy az egyetem visszaadja az államnak a Károlyi-Csekonics-palotát, miután elkészült a Markusovszky téri új campus. A kormány 2020-ban 2,6 milliárd forinttal támogatta az új campus megépítését. Az egyetem emellett nemrég árverésre bocsátotta a volt BÁV-székházat, és elcserélt egy hegyvidéki ingatlant is, amit korábban ajándékba kapott a református egyház.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint az állam az elmúlt években összesen több mint 25,5 milliárd forint értékben adott át ingatlanokat a református egyháznak, ebből közel 6 milliárd forintnyit a kegyelmi ügy után. A Válasz Online szerint az átszervezéssel az egyház mindössze néhány tízmillió forintot spórolhat meg.

A lap megkereste a Károli Gáspár Református Egyetem vezetését is, de a kérdéseikre nem kaptak választ.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Lezárták a Sixtus-kápolnát, zajlanak a pápaválasztás előtti bíborosi tanácskozások
Megkezdődött a Sixtus-kápolna híres kályhájának ellenőrzése is, a következő napokban a kápolna tetején is elhelyezik a hosszabbított kéménycsövet, amely jól látható lesz a Szent Péter térről.


Megkezdődött a Sixtus-kápolna előkészítése a pápaválasztásra hétfőn, a vatikáni kápolnát lezárták a látogatók előtt, miközben a bíborosi testület tagjai zárt ajtók mögötti tanácskozássorozattal készülnek a konklávéra.

A látogatók számára a Vatikáni Múzeumon keresztül elérhető Sixtus-kápolna hétfő reggeltől nem fogadja a turistákat.

A nyolcvan évnél fiatalabb pápaválasztó bíborosok - az apostoli palotákon át - oda fognak bevonulni, amikor megkezdődik a konklávé.

A Michelangelo festette Utolsó ítéletről és az Ádám teremtéséről ismert kápolna falai mellett padokat helyeznek el, a kápolnacsarnok közepére asztalokat a szavazóurnák és a jegyzőkönyvek számára.

Megkezdődött a Sixtus-kápolna híres kályhájának ellenőrzése is, a következő napokban a kápolna tetején is elhelyezik a hosszabbított kéménycsövet, amely jól látható lesz a Szent Péter térről.

A konklávé időpontjáról a bíborosok határoznak: a bíborosi testület tagjai hétfőtől péntekig minden nap reggel kilenc órától tanácskoznak a vatikáni szinódusi teremben.

Ezek a kongregációk már a konklávét készítik elő, hiszen a pápaválasztó és a nyolcvan évnél idősebb bíborosok közösen egyeztetnek az egyház legsürgősebb kérdéseiről, kihívásairól, jövőbeli távlatairól.

A zárt ajtók mögött zajló tanácskozás részleteiről a bíborosok nem nyilatkozhatnak, annál is inkább, mivel Vatikánba érkezésükkor hallgatási esküt tettek.

A testület olasz és külföldi tagjai közül azonban sokan nyilatkoznak a Vatikán külső kapuinál várakozó újságíróknak.

"Úgy gondolom, a konklávé több napig eltart majd, mivel a bíborosok kevéssé ismerik egymást"

- mondta hétfő reggel a 75 éves Lars Anders Arborelius svéd bíboros, aki első alkalommal vesz részt pápaválasztáson.

"Nem tudom, meddig fog tartani, de bátorság kell hozzá!"

- mondta a pápaválasztásról a 67 éves argentin Angel Rossi, aki egységet szorgalmazott és kontinuitást Ferenc pápa egyházával.

A kongregációkon "jó a hangulat"

- hangoztatta a 83 éves Gualtiero Bassetti, az olasz püspöki kar volt elnöke.

Bassetti bíboros a Corriere della Sera olasz napilapnak hangsúlyozta: a nyolcvan év feletti bíborosok nem vesznek részt a konklávén, de a pápaválasztást megelőző tanácskozásokon nagy tekintéllyel bírnak, ezért "nagy pápaválasztóknak" is nevezik őket.

A pápaválasztók száma jelenleg 135, de a spanyol bíboros, Antonio Canizares és a boszniai Vinko Puljic már jelezte, hogy betegsége miatt nem tud részt venni a konklávén. Mindketten 79 évesek.

A bíborosi testület tagjai közül minden délután más és más bíboros mutat be misét a Szent Péter-bazilikában: hétfőn Baldassare Reina római helynökön lesz a sor, kedden Mauro Gambetti, a bazilika főpapja következik, majd május 4-én Dominique Mamberti bíboros zárja a gyászidőszak miséit, a bíborosi kollégium protodiakónusa, akinek az lesz a feladata, hogy a sikeres pápaválasztást jelző fehér füst felszállása után bejelentse az új egyházfő nevét.

Vasárnap száztizenkét bíboros rótta le kegyeletét Ferenc pápa sírjánál a Santa Maria Maggiore-bazilikában, amelyet közel hetvenezer hívő látogatott meg. Ferenc pápa sírja egyelőre minden nap reggeltől estig látogatható.

Hétfőn az olaszországi iskolákban tanárok és diákok egyperces csenddel emlékeztek meg Ferenc pápáról.

(via MTI)


Link másolása
KÖVESS MINKET: