HÍREK
A Rovatból

„A kormány visszaélt hatalmával” – jogellenesnek ítélték az éjszakai kijárási tilalmat Hollandiában



Az MTI közlése szerint a civil szervezet által benyújtott kereset ügyében járt el a bíróság, amelynek határozata szerint a holland kormány a kijárási tilalmat a polgári hatóságok rendkívüli hatásköréről szóló törvény alapján vezette be.

A törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy rendkívüli állapot okozta kivételes helyzetben a rendes jogalkotási folyamat mellőzésével léptessen hatályba intézkedéseket. A bíróság ítéletében azonban azt állapította meg, hogy nem állt fenn vészhelyzet Hollandiában, ezért a kormánykoalíció nem volt jogosult a rendkívüli hatáskörök alkalmazására a szóban forgó korlátozás végrehajtását illetően.

A bíróság a kijárási tilalmat "a mozgás és a magánélet szabadságához való jog messzemenő megsértésének" nevezte, amely közvetett módon korlátozza a gyülekezés és a tüntetés szabadságának jogát is. Egy ilyen intézkedés meghozatala "nagyon körültekintő döntéshozatali folyamatot igényel"

- írta a bíróság.

Mark Rutte holland miniszterelnök kedd délután arra kérte az ország lakosságát, hogy a bírói döntés ellenére ne tartózkodjanak közterületen éjszaka. Azt mondta, hogy noha a kijárási tilalom népszerűtlen intézkedés, szükség van rá a koronavírus és fertőzőbb mutációi terjedésének megállításához.

"A jelenlegi járványhelyzetben nem lenne bölcs feloldani a kijárási tilalmat. Nagyon fontos, hogy a lehető legnagyobb mértékben korlátozzuk a fizikai kapcsolattartást" - fogalmazott.

Rutte azt is közölte, a kormány megtámadja a határozatot. Továbbá arra kérte a bíróságot, hogy a fellebbezés elbírálásának idejéig függessze fel a határozat érvényességét. Hozzátette, kormánya új törvény kidolgozásán dolgozik, hogy a kijárási tilalom elrendelése erősebb jogi alapokkal rendelkezzen.

Az ügyben eljáró fellebbviteli bíróság kedden este kimondta: az éjszakai kijárási tilalmat elrendelő intézkedés mindaddig érvényben marad, amíg a kormány fellebbezése ügyében végleges döntés nem születik. A bírák szerint a járvány megfékezéséhez fűződő államérdek "nagyobb súlyú", mint a szabadságjogok korlátozása.

Helyi sajtóinformációk szerint az ügyben pénteken születik ítélet másodfokon.

Hollandiában január 23-án léptettek életbe március 3-ig tartó éjszakai kijárási tilalmat a 21 óra és fél 5 közötti időszakra vonatkozóan. Az illetékes holland közegészségügyi intézet legfrissebb adatai szerint csökkenő tendenciát mutat a koronavírussal újonnan megfertőzöttek napi átlagos száma. Amíg a múlt hét folyamán alig süllyedt négyezer alá az átlagos napi fertőzésszám, addig keddre megközelítette a 3500-at. A múlt hét adataihoz képest 17 százalékkal kevesebb embert, naponta mintegy 143-at szállítanak kórházba, ahol jelenleg 1386 embert ápolnak a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben. Intenzív ellátásban 536-an részsülnek. Mindkét adat csökkenő tendenciát mutat. Megjelenése óta 1 046 381 ember szervezetében mutatták ki a koronavírust, és 14 963-an haltak meg a vírus okozta betegség szövődményeiben Hollandiában.

A belga sajtó keddi tájékoztatása szerint Brüsszelben megnyílt az ország legnagyobb oltóközpontja, amely a fővárosi lakosság akár 70 százalékának beoltására lesz képes. A Heysel labdarúgó stadionhoz tartozó sportcentrumban kialakított központ a hét minden napján nyitva lesz. Elmondták, előbb a még nem beoltott egészségügyi alkalmazottakat várják, illetve a veszélyeztetett korosztályhoz tartozókat. A híradás szerint Brüsszel további oltóközpontok kialakításán dolgozik.

Az illetékes belga közegészségügyi intézet keddi tájékoztatása szerint az új fertőzöttek napi átlaga az előző hét adataihoz képest 20 százalékos csökkenés mellett 1809-re zsugorodott. Kórházban jelenleg 1638 beteget ápolnak, közülük 319-en részesülnek intenzív ellátásban.

Helyi megjelenése óta 739 488 ember szervezetében mutatták ki a koronavírust, és 21 702-en haltak meg a vírus szövődményeiben a mintegy 11,5 millió lakosú Belgiumban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Pápaválasztás: Ekkor lehet valódi esélye Erdő Péternek a pápai trónra a szakértő szerint
Már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa. A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Péter magyar bíborost is.


Május 5. és 10. között tarthatják a pápaválasztó konklávét, ahol a 80 év alatti bíborosok dönthetnek Ferenc pápa utódjáról. A pontos dátumot a temetés, vagyis szombat után jelölik ki.

Természetesen már javában elkezdődött a találgatás, hogy vajon ki lesz majd az új pápa.

A pápaválasztás öt legesélyesebbje között emlegetik Erdő Pétert.

A magyar bíborost szakértők szerint Ferenc pápa nagyra becsülte. Ezt bizonyítja, hogy kétszer is ellátogatott Magyarországra.

Erdő Péter az egyik legrégebben bíborosi rangban szolgáló egyházi vezető, címét 2003-ban még II. János Páltól kapta. Az RTL Híradónak nyilatkozó Vatikán-szakértő szerint elismert egyházjogász, akiről tudják bíboros társai, hogy világos elképzelései vannak az egyház jövőjével kapcsolatban.

„Arra mindenképp nagyon alkalmas volna, hogy a Ferenc pápa által kicsit felforgatott egyházi közéletet, meg egyházi szervezetet normalizálja, stabilizálja. Ahol mozgalmasabb időszak volt, oda egy kis nyugalmat és rendet tudjon vinni. Ez a róla kialakult kép jelenleg az egyházban”

– fogalmazott Érszegi Márk.

Erdő Péternek soha nem volt konfliktusa Ferenc pápával, noha nem mindenben értettek egyet. A legnyilvánvalóbb különbség a 2015-ös menekültválság idején volt nyilatkozataik között. Erdő Péter akkor azt mondta, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyház törvényt sértett volna, ha befogadja az utcán fekvő menekült gyerekeket. Ferenc pápa ugyanakkor mindvégig kiállt a menekültek befogadása mellett.

Az argentin egyházfő rendkívül népszerű volt világszerte, a szakértő szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a bíborosi testület Ferenc pápához hasonló karakterű vezetőt választ utódjául.

„Az a bíborosok helyzeti értékelésén múlik, hogy szerintük most mire van szükség: egy nagyobb folytonosságra, vagy nagyobb iránymódosításra. Mindkettő benne van a pakliban” – fogalmazott Érszegi Márk, aki szerint

Erdő Péternek akkor lehet valódi esélye a pápai trónra, ha a május elején kezdődő konklávé úgy dönt, hogy egy nyugodtabb, konzervatívabb vezetőt szeretne látni a katolikus egyház élén.

Lapértesülések szerint Ferenc pápa legszívesebben Matteo Maria Zuppi olasz bíborost látta volna utódjának, mert hozzá hasonlóan szerény életű és progresszív nézeteket képvisel.

De az esélyesek között emlegetik Peter Turkson ghánai bíborost, aki az első színesbőrű pápa lehetne, ám nézetei valamivel konzervatívabbak az elhunyt szentatyáénál. Történelmet írna a fülöp-szigeteki Luis Antonio Tagle is, aki az első ázsiai pápa lenne, és akit többen az "ázsiai Ferencnek" tartanak. De komolyan számolnak Ferenc pápa korábbi államtitkárával, Pietro Parolin bíborossal is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Képeken a délutáni rövid tüntetés, amit végül a rendőrség oszlatott fel
Hadházy Ákos demonstrációját nem engedélyezték, az őt támogatók végül az Erzsébet helyett a Szabadság hidat foglalták el. A jelentős számú rendőri készültséggel szemben viszont nem volt sok esélyük.


Ahogy arról korábban írtunk, egy-kétszáz ember állt Hadházy Ákos mellé, aki annak ellenére megjelent a Ferenciek terénél, hogy a rendőrség nem engedélyezte újabb, hídfoglalással egybekötött tüntetését.

A tüntetők először a zebra elfoglalásával megpróbálták elállni a Kossuth Lajos utcát. Amikor ezt a kivezényelt száznál is több rendőr megakadályozta, átvonultak a Szabadság hídra, amit nagyjából egy órára sikerült is blokkolniuk.

Azonban miután kezdett több készenlétis rendőr összegyűlni, mint tüntető, nem volt kérdés, hogy előbb utóbb leszorítják őket a híd úttestéről. Ez végül este fél 8-re sikerült teljesen, igaz, valakit csak erővel tudtak elvinni. Bedő Dávid momentumos politikus ugyanakkor egy videót is közzétett, amin az látszik, hogy a rendőrök időnként komolyabb erőt kifejtve, erőszakkal tolták a tüntetőket a híd járdáján is, miközben a politikus állítása szerint időnként sértő megjegyzéseket tettek.

A Szeretlek Magyarország képei az esti eseményekről (a képre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: