HÍREK
A Rovatból

A kecskeméti kórházban sem mehet be a szülésre a választott orvos

A Magyar Orvosi Kamara szerint az orvosnak, a kórháznak és a kismamának háromoldalú nyilvános szerződésben kellene rögzítenie, ki mire köteles, ezért mennyi pénzt kap az orvos vagy a kórház.


Mint arról korábban beszámoltunk, a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika közölte, hogy mivel különösen fontosnak tartják a hálapénz kivezetését, felfüggesztik a szabad orvosválasztás jogát. Az RTL Híradó akkor megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, akik azt közölték: "A hálapénz kivezetésére hivatkozva nincs lehetősége a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikának a szabad orvosválasztást korlátozni". A szabad orvosválasztás ugyanis alapjognak számít, amelyet szabályozni csak törvényi szinten lehet.

Most egy kismama arról számolt be a csatornának, hogy Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei kórházban is megtiltják a választott szülésznőknek, nőgyógyászoknak, hogy bemenjenek a kismamák szülésére:

"A héten értesített a szülésznőm, hogy nem lehetnek már bent a szülésnél. Aláíratták velük, hogy ezt tudomásul is veszik". Beszélt a fogadott nőgyógyászával is, aki közölte, ők sem mehetnek be hétfőtől a szülésre. A kismama elmondta, azért akart saját orvossal szülni, mert lombikprogramban fogant kisbabájuk van, akire 3 évet vártak. Az orvosa tudja az előzményeket és tisztában van az alapbetegségeivel is.

Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a kismama kérhette, hogy a szülést az az orvos vezesse le, akihez korábban terhesgondozásra járt, vagy akit választott. Ezért pénzt fizettek az orvosnak a szülő nők. Ez azonban január elsejétől tilos.

Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetétől elmondta:

"Az, hogy egy szülő nő fizet 150 vagy 200 vagy több százezer forintot egy szülész orvosnak, hogy hajnali egykor a munkaidején kívül, teljesen szabálytalanul bemenjen és levezessen egy szülést, ez szabálytalan volt, a múltban korrupció volt, most is szabálytalan, most is korrupció, most bűncselekmény 1 évet kaphat a szülő nő is és az orvos is. Tehát a Debreceni klinika teljesen jogosan, helyesen járt el".

A Magyar Orvosi Kamara javaslata szerint az orvosnak, a kórháznak és a kismamának háromoldalú nyilvános szerződésben kellene rögzítenie, ki mire köteles, ezért mennyi pénzt kap az orvos vagy a kórház.

Vasárnap is kereste az RTL Híradó a minisztériumot, akik azt válaszolták, hogy dolgoznak a részletes szabályokon.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor: A 180 cm-es, 115 kg-os betegek is hiába várnak majd csípőprotézis-műtétre, még akkor is kizárják őket az ellátásból, ha balesetet szenvedtek
A szakember szerint az új, „nagyon veszélyes és ostoba protokollal valószínűleg Takács Péter magát is, de Orbán Viktort is kizárja az állami ellátásból”.


A csípőprotézisek műtéti listájának módosítása miatt Dr. Kunetz Zsombor a közösségi oldalán reagált.

A szakorvos, egészségügyi elemző, -rendszerfejlesztő azt írja:

„Na még egy szó a csípőprotézis protokollról, ami azt szabályozza, hogy ki kerülhet fel a várólistára és ki nem, azaz ki operálható meg, vagy ki nem. Várólistára az akut betegeket is felteszik, így ez nemcsak a krónikus, hanem az akut ellátást is érinti.

Az egy dolog, hogy krónikus panasz esetén túlsúlyos (pl. már 180 cm-es 115 kg-os beteget sem), vagy csak túl izmos betegeket nem lehet addig feltenni a várólistára, így megoperálni sem, amíg le nem fogynak el nem dobják izomzatukat. Na de ennél sokkal, de sokkal durvább az, hogy az akut baleseti ellátásban sem lehet csípőprotézissel megoperálni a combnyaktörést szenvedett betegeket,

ha

- a túlsúlyos, túl izmos, ahogyan

- azt sem, akinek együttműködésének, szociális helyzetének elégtelensége zárja ki a műtétet,

vagy

- azt sem, akinél a kooperáló képességének a posztoperatív együttműködés képességének a hiánya áll fent,

vagy

- azt sem, aki bármely olyan betegségben szenved ami miatt a beteg várható élet kilátása kevesebb, mint 3-6 hónap”.

A szakember szerint ezzel az állam megtagadja ezektől a betegektől az akut, azaz a baleseti ellátásnak ezt a formáját. Ami miatt viszont ezek a betegek az ágyhoz lesznek kötve életük végéig, „vagy amíg le nem fogynak, vagy majd ki nem gyógyulnak a pszichés betegségeikből, vagy bátorkodnak nem 3-6 hónap alatt meghalni” - írja az orvos.

Magyarázata szerint „az akut, azaz a közúti, vagy bármilyen más balesetet szenvedett combnyak törött beteget fel kell tenni a várólistára a műtétet megelőzően, majd a műtétet követően másnap levenni. Azaz eddig amikor elcsúszott a jégen özv. Zitkovicsné és combnyak törést szenvedett, akkor a mentő beszállította a kórházba, ahol aznap, vagy másnap megoperálták, de előtte szigorúan feltették a várólistára, majd másnap levették onnan”.

Úgy véli, hogy erre „a statisztikával való játék miatt van valószínűleg szükség, mert így az egynapos várakozások szignifikánsan javítják az átlagos várakozási időt”.

Szintén ezen a példán vezette le, hogy mit okozna az új szabályozás: „most özv. Zitkovicsné ha elcsúszik a jégen és a fenti kondíciók valamelyike fennáll, akkor nem operálható meg, és élete további részébe valószínűleg fekvőbeteg lesz, ezzel nemcsak a saját, de környezete életminőségét is rendesen lenullázva.

Ez a nagyon veszélyes és ostoba ebben a protokollban, amit egy rendőrtábornok, és egy szakvizsgát letenni nem képes államtitkár Takács Péter hagyott jóvá. Ezzel valószínűleg Takács magát is, de Orbán Viktort is kizárva az állami ellátásból”.

A szakember a bejegyzéshez kommentben még odaírta:

„A csípőprotézis az, amely bizonyos esetekben kielégítő eredményt adó megoldás, hiszen ezekben az esetekben elhal a combcsont feje, így azt csak protézissel lehet helyettesíteni. Ehelyett van a konzervatív kezelés, ami hagyja, hogy valahogy összeforrjon, de ez sajnos nem fog a esetek jelentős részében járóképességet adni, míg csípőprotézissel a maratont is le lehet futni. Csavarozni a combnyaktörést akkor lehet és érdemes, ha az elmozdulás kicsi, és a törés valószínűleg nem nyírta el a combfejet ellátó artériát, ha nagy az elmozdulás, és sérült az artéria, akkor a combfej el fog halni, nekrotizálni fog, a beteg komoly eséllyel járásképtelen marad, azaz ágyhoz kötött, hacsak nem kap csípőprotézist”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Komáromi Zoltán: A testtömegindex alapján Orbán Viktoron sem végeznék el a térd- vagy csipőprotézis-műtétet ezentúl az állami ellátásban
A NEAK döntése embertelen és szakmaiatlan is - mondta. Magyarázata szerint a túlsúlyosoknak pont a több mozgásra lenne szükségük, de ebben akadályozottak, miközben nagy fájdalmaik vannak.


Dr. Komáromi Zoltán, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, egészségügyi szakember is megszólalt a kormány térd- és csípőprotézis műtétekre vonatkozó új szabályozása miatt. Ennek egyik eleme, hogy a jövőben a súlyosan elhízott betegek nem kerülhetnek fel a várólistára.

A szakember egy sajtótájékoztatón beszélt erről. A posztban azt írták hozzá:

"Orbánt már fel sem vennék a térdprotézis várólistára? A túlsúllyal élők sem lehetnek másodrendű állampolgárok!"

Komáromi többek között arról beszélt, hogy az új protokoll szerint a túlsúlyos betegeket fel sem veszik a várólistára, azaz így a magyar miniszterelnök sem kerülhetne fel erre. "Mi jól tudjuk, hogy Orbán Viktor a leggazdagabb magyar, így valószínűleg ő a fizetős magánkórházat választaná, ahol nincs ilyen korlátozás" - mondta.

A DK szerint nem lehet másodrendű állampolgárként kezelni a túlsúlyos embereket sem, így nem lehet őket kizárni rendőri, bürokratikus módszerekkel az állami ellátásból.

Úgy vélte, hogy szakmai alapon kellene jó döntéseket hozni, ez azonban most hiányzik. Nem a túlsúlyosok miatt kevés a műtét, hanem azért, mert az állam szándékosan alulfinanszírozza az ilyen műtéteket - mondta Komáromi. Az egészségügyben mindent a valós árán kellene finanszírozni - tette hozzá.

A NEAK döntése embertelen és szakmaiatlan is - mondta. Magyarázata szerint a túlsúlyosoknak pont a több mozgásra lenne szükségük, de ebben akadályozottak, miközben nagy fájdalmaik vannak. A fogyást pedig nem támogatja az állam.

VIDEÓ: Komáromi Zoltán tájékoztatója


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A módosítás módosításai a Parlamentben: mégsem lesz örökös veszélyhelyzet Magyarországon?
A kormány nem hirdethet örökké veszélyhelyzetet, és rendeletekkel sem írhatja felül a törvényeket. Átírják azt is, ki dönthet az állampolgárság felfüggesztéséről.


A parlament törvényalkotási bizottsága csütörtök délután tárgyalja a 15. Alaptörvény-módosítás javaslatát, amelyhez a kormánypárti képviselők nem sokkal az ülés előtt több módosítást is benyújtottak – írta meg a Telex.

A módosítások értelmében bekerülhet az Alaptörvénybe a települések önvédelemhez való joga.

A tervezet szerint a helyi közösségek korlátozhatnák az ingatlan adásvételét a nem helyben élők számára,

kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot, feltételekhez köthetnék az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, valamint helyi adózási kötelezettségeket is meghatározhatnának. A javaslat szövege szerint: „A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.”

A veszélyhelyzeti szabályozás is változna.

A mostani javaslat szerint a kormány továbbra is harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja meg azt.

Ez eltér a három hete benyújtott verziótól, amely korlátlan idejű hosszabbítást tett volna lehetővé.

Az új javaslat rögzíti azt is, hogy a jövőben a kormány nem függeszthet fel törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el törvényi rendelkezésektől az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül.

A köztársasági elnök továbbra is dönthet arról, ki szerezhet magyar állampolgárságot, és kitől vehetik el azt, ugyanakkor a tervezett felfüggesztés nem fog hozzá tartozni. Az új szöveg így fogalmaz: „a felfüggesztés kivételével dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben”.

A három héttel ezelőtt benyújtott módosításban még az a sorrend szerepelt, hogy „az apa férfi, az anya nő”, ez most megváltozik: a javaslat visszatér a korábbi sorrendre, amely szerint „az anya nő, az apa férfi”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Csaknem 35 ezer háztartás maradt áram nélkül a Csepel-szigeten
Ha az áramszolgáltatás helyreáll, azonnal elindítják a távhő rendszert, hogy a kiesés a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozza.


Nincs áram a Csepel-sziget több településén, tudta meg a Telex. A szigetszentmiklósi ARIES Nonprofit Kft. távhőszolgáltatási egysége szerint 35 ezer háztartást érint a leállás. A lap úgy tudja, hogy

többek között Szigetszentmiklós, Szigethalom, Tököl és Halásztelek egyes részein is áramkimaradás okoz nehézségeket.

A cég közleménye szerint „villamosenergia hiányában a távfűtési rendszerek is leálltak, ezért szolgáltatásukban kiesés tapasztalható. Az energiaszolgáltató dolgozik a hiba elhárításán.” Ha az áramszolgáltatás helyreáll, a társaság azonnal elindítja a távhő rendszert, hogy a kiesés a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozza.

Frissítés:

Az E.ON Hungária Csoport csütörtök délután az alábbi közleményt küldte szerkesztőségünknek:

„Budapest X. kerületében, a Tavas és Harmat utca kereszteződésében 11 óra előtt egy engedély nélkül végzett munkavégzés okozott áramszünetet a környéken és több fővároshoz közeli település egyes részein. A jogellenes munkavégzés során egy autódaru vezetője a daru magasba tolt gémjével hozzáért a nagyfeszültségű szabadvezetékes hálózathoz. Az E.ON szakemberei a balesetmegelőzés érdekében azonnal feszültségmentesítették az érintett hálózati szakaszt. Személyi sérülés nem történt, a darukezelő a hálózat feszültségmentesítése után elhagyhatta a járművet.

Mivel a nagyfeszültségű vezeték több település áramellátását biztosítja, a baleset miatt széles körben áramkimaradást tapasztalhattak az ügyfelek. A legtöbb esetben ez mindössze pár percig tartott, mivel a legtöbb ügyfelet úgynevezett távkapcsolásokkal, már a vezérlőközpontból azonnal újra el tudtak látni. Az E.ON szerelői 15 percen belül a helyszínen is megkezdték a helyreállítási munkákat, 12 órára szinte mindenhol újra biztosítani tudták az áramszolgáltatást. A nagyfeszültségű sodrony javítási munkái miatt néhány ügyfélnél tovább tartott az üzemszünet, de 16 óra után mindenhol helyreállt a szolgáltatás.

Az üzemzavar nem az áramszolgáltató hibájából történt, azt a nagyfeszültségű szabadvezeték biztonsági övezetében jogellenesen munkát végző daru okozta, emiatt az E.ON megteszi a szükséges jogi lépéseket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: