A hajnali -22,6 fokos hidegrekord után a télből átlépünk a nyárba, akár 25 fok is lehet pár nap múlva
A bolondos április még tud újabb meglepetéseket okozni. Akinek elege van már a fagyos időből, annak jó hír, hogy hamarosan újabb változás jön az időjárásban.
Hidegrekordot mértek hétfőn hajnalban. A Bükk-fennsíkon a Mohos-töbörben -22,6 fokig hűlt a levegő. A szakemberek szerint a derült ég és a gyenge légmozgás mellé a havas felszín is becsatlakozott, ami tovább növelte a kisugárzás erősségét. A Vörösmeteor-töbörben is rendkívüli hideget, -21 fokot mértek hajnalban.
Lassanként megszűnik a hideg, sarkvidéki eredetű levegő utánpótlása. Kezdetben csak lassabb enyhülés jön, hétvégétől viszont erős felmelegedés körvonalazódik. Az éjszakai fagyok megszűnnek, a csúcshőmérséklet pedig egyre többfelé eléri a 20 fokot. Jövő hét elején a délies áramlásnak köszönhetően további melegedés várható, már-már kora nyárias idő köszönthet be. Délutánonként egyre többfelé megközelítjük, helyenként elérhetjük, kicsivel meg is haladhatjuk a 25 fokot, a hajnalok is enyhék lesznek.
A mostani fagyokból és hózáporokból egy hét leforgása alatt csaknem a nyárba csöppenhetünk.
És hogy addig mi vár ránk?
Kedden újra nedvesebb légtömegek érkeznek fölénk, így a napos időszakok mellett észak-északnyugat felől a megnövekvő felhőzetből többfelé számíthatunk gyorsan vonuló záporokra, hózáporokra. Délután észak felől már csökkenni kezd a felhőzet és egyre többfelé süt ki a nap. Az északi, északnyugati szelet sok helyen élénk, erős széllökések kísérik majd. Hajnalra még többfelé fagypont alá csökken a hőmérséklet, -6 és +3 fok közötti minimukora van kilátás, míg délután 8-13 fokot mutathatnak a hőmérők.
Szerdán a Dunántúlon és a középső országrészben számíthatunk hosszabb napos időszakokra, máshol gyakrabban zavarhatják gomolyfelhők a napsütést. Egy-egy zápor legfeljebb délkeleten és a nyugati határszélen fordulhat elő. Az ország nagy részén élénk, néhol erős lesz az északnyugati szél. Reggel még többfelé fagyhat, napközben pedig 10 és 15 fok közé melegszik a levegő.
Csütörtökön borongósabb időre ébredhetünk, a megnövekvő felhőkből ismét többfelé kialakulhatnak futó záporok. Folytatódik a szeles időjárás, az északi-északnyugati légmozgást erős, olykor viharos lökések kísérhetik. A legmelegebb órákban 9-16 fok várható.
Pénteken keleten több, nyugaton kevesebb felhőre készülhetünk, viszont csak elszórtan, elsősorban a keleti országrészben fordulhat elő kisebb csapadék. A szeles időben 13 és 20 fok között alakulhatnak a maximumok.
Hétvégén tovább melegszik az idő, szombaton 15 és 20, vasárnap 18 és 23 fok közötti csúcshőmérsékletekre van kilátás.
Hidegrekordot mértek hétfőn hajnalban. A Bükk-fennsíkon a Mohos-töbörben -22,6 fokig hűlt a levegő. A szakemberek szerint a derült ég és a gyenge légmozgás mellé a havas felszín is becsatlakozott, ami tovább növelte a kisugárzás erősségét. A Vörösmeteor-töbörben is rendkívüli hideget, -21 fokot mértek hajnalban.
Teljes a káosz: elterjedt a pletyka, hogy Trump 90 napra felfüggeszti a vámokat, aztán cáfolták – fel-le ugrálnak a világ tőzsdéi
A nyitáskor még pánikhangulat volt, mindenhol zuhantak a tőzsdék, majd a pletyka nyomán felpattantak. De az öröm nem tartott sokáig, a Fehér Ház cáfolt.
Szinte példátlan, ami a világ tőzsdéin történt néhány perc alatt: először vadul kilőttek a részvényárfolyamok az egész napos zuhanás után, majd nem sokkal később ismét lefordultak. Az amerikai S&P 500 például először a mélypontról 8 százalékot ugrott, majd villámygorsan 2,3 százalékos mínuszba került.
Az egész őrület hátterében egy pletyka állt. Ugyanis elterjedt a hír, hogy Donald Trump 90 napra felfüggesztené a vámokat minden országgal szemben, Kínát kivéve.
A CNN szerint az egész hullámvasút abból az interjúból indult, amit az elnök legfőbb gazdasági tanácsadója, Kevin Hassett adott a Fox Newsnak. Megkérdezték, van-e rá esély, hogy Trump 90 napra felfüggeszti a vámokat, mire ő így válaszolt: „Az elnök úgy dönt, ahogy dönt.”
Számos hírhálózat ezt úgy értelmezte, hogy Trump 90 napos vámszünetet fontolgat. A CNBC rendkívüli hírként tálalta a dolgot, a befektetők pedig világszerte fellélegeztek.
Csakhogy nem sokkal később Steven Cheung, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója cáfolta a hírt, fake news-nak nevezte a pletykát. Hasset maga is megerősítette, hogy soha nem mondott ilyet.
A piac erre is azonnal reagált, és a részvények világszerte ismét zuhanórepülésbe kezdtek. Az őrült fel-le ugrálás miatt a Varsói Értéktőzsde több mint egy órára felfüggesztette a kereskedést.
A CNN szerint mindez annak a jele, mennyire szeretnék a befektetők, ha Trump meggondolná magát.
Szinte példátlan, ami a világ tőzsdéin történt néhány perc alatt: először vadul kilőttek a részvényárfolyamok az egész napos zuhanás után, majd nem sokkal később ismét lefordultak. Az amerikai S&P 500 például először a mélypontról 8 százalékot ugrott, majd villámygorsan 2,3 százalékos mínuszba került.
Az egész őrület hátterében egy pletyka állt. Ugyanis elterjedt a hír, hogy Donald Trump 90 napra felfüggesztené a vámokat minden országgal szemben, Kínát kivéve.
A CNN szerint az egész hullámvasút abból az interjúból indult, amit az elnök legfőbb gazdasági tanácsadója, Kevin Hassett adott a Fox Newsnak. Megkérdezték, van-e rá esély, hogy Trump 90 napra felfüggeszti a vámokat, mire ő így válaszolt: „Az elnök úgy dönt, ahogy dönt.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter Veszprém megyében folytatta országjárását, és Balatonfüreden tartott nagygyűlésen szúrta ki, hogy a Megafonos Bohár Dániel is ott áll a tömegben. Az esetről készült videót a közösségi oldalán osztotta meg, és azt írta hozzá:
"Nehéz az állami százmilliókból kitartott propagandista bohócok élete. Lassan lehet visszamenni a balettba ugrálni."
A "Magyar lecke, Bohár Dániel elégtelen" című videóban a TISZA Párt vezetője arról beszélt, hogy az országjárásukat 60 millió forintból szervezték, annyiért, amennyiért Bohár két nap alatt hirdet a Facebook-on - mondta neki. Majd hozzátette: nem hét milliárdért, amennyit a kormány szokott a nemzeti konzultációért fizetni.
Azt javasolta Bohárnak: „Számold ki kedves Dániel, hogy mennyit loptok el”,
mennyi a különbség, ráadásul egy olyan konzultációt fizet a kormány, amelyben a kérdéseket már előre eldöntik.
Majd Magyar beszélt arról, hogy most az egyik legsúlyosabb gond a száj- és körömfájás járvány, de a propagandisták nem erről forgatnak, hanem "idejönnek hangulatot kelteni" - közölte. Példaként hozta fel Ausztriát, ahol számos súlyos intézkedést hoztak a járvány megfékezésére.
"Menjetek oda" - üzente a TISZA Párt vezetője, mert szerinte az lenne a bátorság. Elmondta azt is, hogy ő beszélt több állattartóval is, akiknek az állatait most ölik le. Majd megkérdezte Bohárt, hogy ő hánnyal beszélt.
Magyar szerint a Megafon és a HírTv is hazudik arról, hogy itthon minden rendben van. Miközben nincsenek fertőtlenítő kapuk például az M1-en. Ezzel kéne foglalkozni inkább - javasolta.
Majd arra kérte Bohárt, hogy menjen el és mutassa meg Lázár János, Orbán Viktor, Orbán Ráchel villáit, kastélyait, és kérdezze meg tőlük, hogy miből lett rá pénz.
"Legyél bátor, tegyél fel bátor kérdéseket".
Hozzátette, hogy őt például letiltotta a Facebookról a riporter, de több más kormánypárti vezető is. "Gyávák vagytok" - üzente.
Végül beszélt az egészségügy drámai helyzetéről, és az uniós pénzekről, amik nem jönnek a hazai korrupció miatt.
Magyar Péter Veszprém megyében folytatta országjárását, és Balatonfüreden tartott nagygyűlésen szúrta ki, hogy a Megafonos Bohár Dániel is ott áll a tömegben. Az esetről készült videót a közösségi oldalán osztotta meg, és azt írta hozzá:
"Nehéz az állami százmilliókból kitartott propagandista bohócok élete. Lassan lehet visszamenni a balettba ugrálni."
A "Magyar lecke, Bohár Dániel elégtelen" című videóban a TISZA Párt vezetője arról beszélt, hogy az országjárásukat 60 millió forintból szervezték, annyiért, amennyiért Bohár két nap alatt hirdet a Facebook-on - mondta neki. Majd hozzátette: nem hét milliárdért, amennyit a kormány szokott a nemzeti konzultációért fizetni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy Ákos újabb tüntetést szervezett kedd délutánra az Erzsébet hídra. Ezúttal is a gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása ellen demonstrálnak. A célja az volt, hogy legalább 24 órára lezárják a hidat, ahogy azt a képviselő korábban bejelentette.
A rendőrséghez benyújtott kérelem szerint a tüntetés kedden 17 órától szerda 22 óráig tartott volna.
A rendőrség azonban nem engedélyezte az eseményt, arra hivatkozva, hogy az sértené a közlekedés rendjét. A hatóság végül úgy döntött, hogy csak kedd 16 órától szerda hajnali 4 óráig biztosítják a demonstráció helyszínét. Ebbe az időtartamba a színpad felállításának és elbontásának is bele kell férnie.
A szervezők fellebbeztek a döntés ellen, de a Kúria hétfőn elutasította a keresetüket. A döntést Varga Zs. András vezette bírói tanács hozta meg. A határozat szerint a rendőrség megfelelően indokolta, hogy a bejelentett tüntetés milyen módon sértené mások jogait és szabadságát. A dokumentumban ez áll: „A forgalom lassítása vagy akadályozása (…) együtt járhat a bejelentett gyűlés megtartásával, és azt a közlekedők tűrni kötelesek, de a gyűlés célja nem lehet kifejezetten és közvetlenül a forgalom lassítása vagy akadályozása”. A Kúria szerint a tüntetés így túllépné a szükségesség és arányosság kereteit.
Hadházy Ákos úgy reagált: nevetségesnek tartja az indoklást, de nem lepte meg a döntés. Azt mondta: „Varga Zs. András Orbán embere, és nem bízta a véletlenre, a saját tanácsához vonta a döntést.”
A képviselő közölte, kedd este 17 órától hosszabb ideig kint lesznek a hídon, és a demonstráción választ adnak arra is, hogyan teljesítik a 24 órásra tervezett blokádot.
A Momentum és Hadházy Ákos négy hete szerveznek tüntetéseket, miután a Fidesz-KDNP, a Jobbik és a Mi Hazánk képviselői március közepén megszavazták azt a törvényt, amely betiltja azokat a gyűléseket, amelyek a nemváltoztatást és a homoszexualitást „népszerűsítik”.
Az előző két kedden is az Erzsébet híd elfoglalásával indult a demonstráció, amelynek során a Momentum több más budapesti hidat is blokkolt, köztük a Szabadság, a Petőfi és a Margit hidat.
Orbán Viktor a múlt pénteken a Kossuth Rádióban úgy nyilatkozott: szerinte nem normális a hidak lezárása, és a nem tüntető többségnek joga van a megszokott életvitelhez. A kormány ezért törvénymódosítással védené meg azokat, akik nem vesznek részt demonstrációkban.
A miniszterelnök azt mondta, minden olyan tüntetést betiltana, amely súlyosan sérti a közlekedés rendjét. Szerinte ezt már 2018-ban törvénybe foglalták, de a Kúria szerinte félreértelmezte a jogszabályt, amikor engedélyezte az Erzsébet híd múlt heti lezárását. Úgy fogalmazott: „Ha a bírók így döntenek, és mi ezt nem akarjuk, hogy ilyen döntések szülessenek, akkor mi nem tudjuk utasítani a bíróságot, mert a bíróság független. Mi egy dolgot tehetünk, megváltoztatjuk a jogszabályokat, és ezzel a lehetetlenné tesszük, hogy bírói döntésekkel akár több hidat is egyszerre le lehessen zárni Budapesten, mert itt ez történt.”
Hadházy Ákos így reagált a miniszterelnök szavaira: „Orbán arrogáns reakciója megmutatja, mennyire zavarják őket az eddigi tiltakozások. Természetesen emiatt sem hagyhatjuk abba!”
A képviselő szerint akkor lehet igazán emelni a tétet, ha a mostani tüntetésen még többen vesznek részt. Úgy fogalmazott: „Azzal megüzenjük, hogy nem nyugszunk bele ezekbe a mocskos törvényekbe!”
Keddre két tüntetést is meghirdettek: egyet Budapesten, egyet pedig Miskolcon. A budapesti megmozdulás eseményében a szervezők azt írták:
"Találkozzunk újra kedden, április 8-án az Erzsébet hídon! 17 órakor nagygyűlés, majd folytatjuk tiltakozást! A tétet azzal emeljük igazán, ha kedden a legutóbbinál is többen leszünk a hídon. Azzal megüzenjük, hogy nem nyugszunk bele ezekbe a mocskos törvényekbe!
A feladat világos: csak annyi a dolgunk, hogy ne hagyjuk abba, amíg a kormány vissza nem vonja a technofasiszta „Pride-törvényt”! Sajnos újabb feladat is van, közben itt az újabb ocsmányság, amellyel a hatalom egyszerűen kiutasíthatna az országból neki nem tetsző magyar állampolgárokat.
Ehhez az kell, hogy kedden újra eljöjjön, aki a múltkor kint volt és hozzon magával még néhány embert! Nem a lezárt hidak száma a fontos, hanem hogy mennyien veszünk benne részt. Békésen, de elszántan mutassuk meg, hogy nem hátrálunk!
Azoknak az autósoknak, akiknek kényelmetlenséget okozunk, azt üzenjük: Ugye milyen rossz, ha korlátozzák a szabadságunkat?! Amint visszavonjak a törvényt, nem lesznek lezárások sem, megszűnnek a dugók, és mindenki szabadon mehet, ahova akar. Ehhez csak annyit kell tennie a kormánynak, hogy visszavonja a törvényt. Rajtuk áll, hogy lehet-e haladni!"
Hadházy Ákos újabb tüntetést szervezett kedd délutánra az Erzsébet hídra. Ezúttal is a gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása ellen demonstrálnak. A célja az volt, hogy legalább 24 órára lezárják a hidat, ahogy azt a képviselő korábban bejelentette.
A rendőrséghez benyújtott kérelem szerint a tüntetés kedden 17 órától szerda 22 óráig tartott volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szlovákia berágott Magyarországra: azonnal lezár egy sor magyar határátkelőt a száj- és körömfájás-járvány miatt
„Magyarország egyes intézkedései nem elégségesek” - mondta a szlovák miniszter. A hatóságok drónokkal és védőruhás ellenőrökkel pásztázzák a határhoz közeli telepeket. Több tízezer szarvasmarha lehet veszélyben.
A szlovák kormány rendkívüli ülésen döntött arról, hogy hétfő éjféltől egy hónapra lezár 16 kishatárátkelőt a szlovák–magyar határon, valamint további egyet a szlovák–osztrák határszakaszon. A száj- és körömfájás-járvány miatt elrendelt határzár a gépjárművekre vonatkozik.
Az Új Szó Richard Takáč szlovák mezőgazdasági miniszterre hivatkozva közölte, hogy a lezárások révén rendőröket és állategészségügyi szakembereket tudnak átcsoportosítani. Ők a fertőzött területek körüli, tíz kilométeres sávban ellenőrzik majd az állattartó telepeket.
Ebben a körzetben 93 gazdaságban összesen több mint 20 ezer szarvasmarha és több mint 50 ezer sertés él.
„A telepeken ellenőrizzük majd, hogy betartják-e a szigorú állatvédelmi előírásokat” – fogalmazott Takáč. A farmokat drónokkal is megfigyelik, hogy ellenőrizzék: van-e fertőtlenítő gázló, és az alkalmazottak valóban átöltöznek-e a ki- és belépéskor.
A szlovák fél nem elégedett a magyar intézkedésekkel
Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter szerint a határforgalom korlátozására azért van szükség, mert „Magyarország egyes intézkedései nem elégségesek”. Hozzátette: nem minden nagy gazdaság lesz jogosult kártérítésre, különösen azok nem, amelyek „maguk okozták ezt a helyzetet a könnyelmű hozzáállásukkal”.
A fertőzés valószínűleg a magyarországi Levélről jutott el Szlovákia egyik erdőháti (Plavecký Štvrtok) telepére.
A farm dán tulajdonosa szerint egy külsős, Levélen megfordult dolgozó hozhatta be a betegséget, annak ellenére, hogy szigorú intézkedéseket vezettek be a fertőzés megelőzésére. Az érintett farmon több mint 3500 szarvasmarhát tartanak, amelyeket várhatóan le kell ölni a járvány terjedésének megakadályozása érdekében.
Mint emlékezetes, Magyarországon 2025 márciusában, 50 év után jelent meg újra a száj- és körömfájás. Az első esetet Győr-Moson-Sopron megyében, Kisbajcson regisztrálták, ahol egy tejgazdaságban 1372 állatot kellett leölni a fertőzés megfékezése érdekében. A járvány később átterjedt Szlovákiára is, ahol több farmon kimutatták a betegséget.
Ausztria korábban 21 magyar és 2 szlovák határátkelőt zárt le a járvány miatt.
Az Új Szó úgy tudja, hogy a szlovák–magyar határon ezeken az átkelőkön tiltják meg a személyautók forgalmát:
A szlovák kormány rendkívüli ülésen döntött arról, hogy hétfő éjféltől egy hónapra lezár 16 kishatárátkelőt a szlovák–magyar határon, valamint további egyet a szlovák–osztrák határszakaszon. A száj- és körömfájás-járvány miatt elrendelt határzár a gépjárművekre vonatkozik.
Az Új Szó Richard Takáč szlovák mezőgazdasági miniszterre hivatkozva közölte, hogy a lezárások révén rendőröket és állategészségügyi szakembereket tudnak átcsoportosítani. Ők a fertőzött területek körüli, tíz kilométeres sávban ellenőrzik majd az állattartó telepeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
