HÍREK
A Rovatból

A GVH is vizsgálja, hogy miért nem fizet a Booking.com a szállásadóknak egy hónapja

A vállalkozók egy részét a csőd fenyegeti, mert a kiadásaikat viszont folyamatosan fizetni kell. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége egyelőre nyugalomra int.


Nyugtalanító hírről számolt be a spabook.net.

Több, mint egy hónapja nem fizet a booking.com internetes szállásfoglaló rendszer szállásadó ügyfeleiknek.

Az üzleti modell nagyjából a következő: a világ minden részén lévő szállásadók (panziók, pár kiadó apartmannal rendelkező kisvállalkozók, de akár nagy szállodák is) szerződnek a nagy céggel, amely a bevált szállásfoglaló rendszerét és nevét adja az üzlethez. A vendég vagy az oldalon mindjárt fizet is, ekkor a cég később átutalással vagy virtuális kártyaszámlára utalással teljesít, vagy amennyiben a vállalkozó maga intézi a pénzügyeket, a booking.com a jutalékról állít ki számlát.

Nyár elején viszont a cég arról értesítette ügyfeleit, hogy

rendszerén informatikai karbantartást végeznek, ezért a kifizetések e hó végére csúsznak, azaz július 24-re. Azonban az időpont elmúlt, de pénz még nem érkezett.

Ez az anomália kizárólag azokat a szállásadókat érinti, akik folyószámlájukra várják a korábban a Booking felületén befizetett pénzt.

Az internetes fórumokon világszerte írják a vállalkozók, hogy elmaradtak a kifizetések, tehát a jelenség globális. A türelmetlenebb szállásadók a cégük esetleges csődjétől tartanak.

Hogy csőd lehet-e a leállás mögött, a Spabook is elveti. Arra alapozzák (többek között) érvelésüket, hogy ilyen esetekben megfigyelhető, hogy már a csődről szóló hírek előtt is kis mértékben megindul lefele az árfolyam, amit a (szigorúan tiltott, de teljesen ki nem küszöbölhető) bennfentes kereskedés okoz, azaz az a jelenség, hogy akiknek biztos információjuk van a várható csődről (bennfentesek), időben megszabadulnak részvényeiktől, ami az árfolyam esését okozza. Azonban a Booking.com árfolyama

kifejezetten jó passzban van, legutóbb például 1,7%-os emelkedést produkált.

Mivel azonban a nagy szállodák rendben megkapják a járandóságukat, amit a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége részéről Flesch Tamás elnök is megerősített, így valószínűbb, hogy a gond simán technikai természetű. Flesch Tamás szerint viszont nem mindegy, hogy a szállásadók pár százalékát, vagy túlnyomó többségét érinti-e ez a leállás, mert,

amennyiben általános a jelenség, „akkor nagyon nagy baj lenne”.

Emellett azonban nyugalomra int, szerinte a Booking.com egy komoly cég.

Szállásadók topikjai a cég hivatalos oldalán (gépi fordítás angolról)

Azonban egy hónapot finanszírozni csak a tartalékokból sok vállalkozásnál már nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható. Ugyanis, amellett, hogy az adóhivatal azonnal sorban áll a pénzéért, más kiadásokkal sem lehet várni, elég csak a rezsire, takarításra, adott esetben az alkalmazottak bérére és járulékaira gondolni.

Amit azonnal fizetni kell

áfa

turisztikai hozzájárulás

Booking részére a jutalékszámla

rezsi számla

ingatlankezelő díja (akinek van)

takarítás, kertész díja

mosodai díj

fogyóeszközök pótlása

bekészítések költsége

alkalmazottak bére

szálláshelyre ingatlanra felvett hitel

bérelt ingatlan esetén bérleti díj

(forrás: spabook.net)

Amikor egy ilyen helyzet előáll, elsőrendűen fontos a kommunikáció. A szállásadók szerint azonban a Booking itt sem jeleskedik.

A cég ügyfélszolgálata a sablonválaszokon túl érdemi felvilágosítással, segítséggel nem szolgál.

Megkérdeztük a Gazdasági és Versenyhivatalt (GVH), ilyen helyzetben mit tudnak tenni. Elmondták, hogy

az ügyben panaszeljárás van folyamatban, a GVH vizsgálja az ügy részleteit, és indokolt esetben fellép a magyar szállásfoglalók és szállásadók érdekében.

Az ügyben érintett szállásfoglalók és szállásadók figyelmét a GVH arra hívta fel, hogy a magánjogi típusú (szerződés-értelmezési, elszámolási stb.) jogviták kezelésére elsősorban a szolgáltatóval egyeztetve (panaszt benyújtva), békéltetőtestület útján, illetve bírósági úton van lehetőségük.

Arra is emlékeztettek, hogy versenyhatóság már egyszer sikeresen fellépett a Booking.com üzemeltetőjével szemben 2020 tavaszán több vonatkozásban is, amikor jogsértőnek találta a cég honlapján folytatott, fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatot. A GVH akkor

minden idők legmagasabb hazai fogyasztóvédelmi bírságát, 2,5 milliárd forintot szabott ki a portál holland üzemeltetőjére,

amelynek emellett módosítania kellett a jogsértőnek bizonyult gyakorlatán is.

Hogy miért nyár közepén kellett ezt az informatikai karbantartást elvégezni, szerettük volna megtudni magától a cégtől is, de kérdéseinkre láthatóan csak gépi válasz érkezett:

„Köszönjük érdeklődését, alább olvashatja hivatalos nyilatkozatunkat:

Sajnálattal halljuk, hogy egyes partnereink nehézségekkel szembesülnek, és sürgősen dolgozunk a kifizetések újraindításán, amelyek a tervezett rendszerkarbantartás miatt késedelmet szenvedtek. Megerősíthetjük, hogy a kifizetések feldolgozása megtörtént, így azok hamarosan partnereinknél lehetnek.”

A kérdések, melyekre kíváncsiak lettünk volna:

- Mi az oka a további késedelemnek az eredetileg kitűzött határidőhöz képest?

- Milyen kompenzációt tudnak nyújtani partnereiknek?

- Miért kellett informatikai karbantartást végezni a turisztikai szezon közepén?

- Mi garantálja, hogy ilyen anomália nem fordulhat elő újra?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fellöktek a rendőrök egy bottal közlekedő tüntetőt – a napszemüvegét is odébb rúgták
A Momentum a Szabadság hidat zárta le, miután Hadházy Ákos nem kapott engedélyt az Erzsébet hídra. A blokád feloldása után azonban nem bántak kesztyűs kézzel a tüntetőkkel.


A Magyar Hangnak nyilatkozó Bedő Dávid, a Momentum képviselője úgy fogalmazott: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség művelt”. A momentumos politikus a Szabadság hídi blokád elején vezette a demonstráló tömeget, miután a hatóságok nem adtak engedélyt Hadházy Ákosnak az Erzsébet híd lezárására. Emiatt a Ferenciek terén összegyűlt emberek a Momentum vezetésével inkább a Szabadság hidat zárták le.

A hídra érve eleinte fesztiválhangulat uralkodott. Később azonban a pesti és a budai oldalon is megjelent sok rendőr, akik mindenkit felküldtek vagy felvittek a járdára.

A Momentum elnökségi tagja szerint az egyenruhások lökdösődtek, és ennek következtében többen elestek.

A politikus azt állítja, hogy egyik párttársát, aki bottal jár, fellökték.

Közben kiesett a zsebéből a szemüvege, amit egy rendőr rátaposva elrúgott. Bedő Dávid szerint erről videó is készült, amit később megosztott a Facebook-oldalán. Ezen valóban látszik, ahogy a fiatalember elesik, majd a rendőrök erővel próbálják meg felhúzni a földről. Szintén látszik az is, hogy egy napszemüveget odébb rúgnak. Bedő úgy fogalmazott, hogy „fogyatékosnak nevezték őket” és hozzátette: „egészen elképesztő, amit a Készenléti Rendőrség leművelt”.

Bedő Dávid videója az esetről:

(Cikkünk címképén a rendőrség akciója látható, amelynek keretében eltávolították a tüntetőket Szabadság híd úttestéről. A címben említett eset nem ekkor történt.)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Mi az a gyásznap? Mutatjuk, mire kell számítani Ferenc pápa temetésének napján Magyarországon
A magyar állam szombaton tiszteleg a katolikus egyházfő emléke előtt. A gyásznapnak megvannak a maga szabályai, amelyeket országosan be kell tartani.
Szerző: GJ, Fotó: Jeffrey Bruno / Wikipedia - CC BY-SA 4.0 - szmo.hu
2025. április 23.



Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában hunyt el, a temetését pedig április 26-án, szombaton délelőtt tartják Rómában, a Szent Péter-bazilika előtti téren, Giovanni Battista Re bíboros vezetésével. A pápa végső nyughelye a római Santa Maria Maggiore-bazilikában lesz.

Ferenc pápa kétszer is járt hazánkban, és mindig magyarul köszöntötte a helyi híveket, de országunkhoz fűzik argentínai szolgálati évei is, hiszen ott magyar apácák között dolgozott. Ezek a kapcsolódási pontok is szerepet játszhattak abban, hogy a kormány úgy döntött, a temetés napját nemzeti gyásznappá nyilvánítja, ahogy tette azt a korábbi országvezetés is, 2005-ben, II. János Pál pápa temetésének napján is.

A gyásznaphoz több hivatalos esemény is kapcsolódik.

Az Országház előtt katonai tiszteletadás mellett vonják fel, majd eresztik félárbocra a magyar zászlót. A középületeken, ahol van lobogó, fekete zászlót kell kihelyezni, vagy félárbocra engedni a magyar és az uniós zászlót. Emellett a nyilvános szórakozóhelyeken korlátozható lehet a zene- és műsorszolgáltatás.

Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy a nemzeti gyásznap munkaszüneti nappal nem jár, így szolgáltatások leállására vagy boltbezárásra nem kell számítani.

A temetésen sok ismert országvezető is ott lesz, például Donald Trump amerikai elnök, Javier Milei argentin elnök, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Magyarországról Sulyok Tamás köztársasági elnök érkezik az eseményre, de jelezte részvételét Magyar Péter, a TISZA Párt elnöke is.

Magyarországon legutóbb 2017. január 23-án tartottak nemzeti gyásznapot, a veronai buszbaleset áldozatainak emlékére.

(Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Több ezer önkormányzati dolgozó kezd sztrájkba szerda reggeltől
A dolgozók szerint már tarthatatlan, hogy közel 20 éve változatlan az illetményalap. Van, ahol egész nap szünetel az ügyintézés, máshol csak pár órára állnak le.


Szerda reggeltől a főváros több kerületében, a Főpolgármesteri Hivatalban, valamint több mint egy tucat vidéki helyszínen is sztrájkba kezd több ezer önkormányzati köztisztviselő – mondta a HVG-nek Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A tájékoztatás szerint

szerda reggeltől húsz helyszínen sztrájkolnak majd, a legtöbb helyen egész nap tart a munkabeszüntetés, de például a Főpolgármesteri Hivatalban csak két órán át tart az akció.

Az érintett helyeken nem veszik fel a munkát például az anyakönyvvezetők, a pénzügyesek, az adóigazgatási ügyintézők, valamint a hagyatéki ügyintézők sem.

A dolgozók azt szeretnék elérni, hogy végre emeljék meg a fizetésüket, ami sok helyen nettó 230-280 ezer forint között mozog.

A szakszervezet szerint az alap, amiből kiszámítják a köztisztviselők bérét, már 2008 óta nem változott. Ez az illetményalap most 36 800 forint, amit a szakszervezet szerint legalább 80 ezer forintra kellene emelni.

A szakszervezet elnöke a HVG-nek beszélt arról is, hogy „a szerdai sztrájk még csak a kezdet”. Azt mondta, hogy később a kormánytisztviselők is hasonló módon fognak tiltakozni az alacsony bérek miatt. Esetükben azonban még nem jogerős a bírósági döntés, amely a sztrájk jogszerű megtartásához kell.

A szakszervezeti vezető szerint egy eredményt már biztosan elértek: a kormány ugyanis nemrég bejelentette, hogy két lépésben, kétszer 15 százalékkal emeli azoknak az önkormányzati köztisztviselőknek a bérét, akik tízezer főnél kisebb településen dolgoznak. Itt dolgozik az érintettek 40 százaléka, az ő fizetésüket az állam finanszírozza. A nagyobb városokban viszont – ahol a köztisztviselők 60 százaléka dolgozik – az állam nem ad forrást béremelésre. A szolidaritási hozzájárulási adó pedig komoly terhet jelent az önkormányzatoknak. Volt olyan település, ahol emiatt a létszámot is csökkenteni kellett.

A konfliktus már korábban kirobbant. A főispánok ugyanis kormányzati utasításra bojkottálják az MKKSZ munkahelyi szervei által szabályosan kezdeményezett sztrájktárgyalásokat. Az érdekképviselet ezért pert indított a jogellenesség megállapítása érdekében.

A szakszervezetek szerint a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium nem volt hajlandó leülni velük tárgyalni. A tárca a lapnak azt írta: „a bíróság ítéletéből úgy tűnhet, hogy a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete a kormánytisztviselőket és az önkormányzati köztisztviselőket félretájékoztatta, és szakmai célok helyett politikai célok vezérlik. Bízunk benne, hogy a szakszervezet részéről a jövőben az esetleges politikai célok helyett szakmai célok kerülnek előtérbe a jogszabályok maradéktalan betartása mellett.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Képeken a délutáni rövid tüntetés, amit végül a rendőrség oszlatott fel
Hadházy Ákos demonstrációját nem engedélyezték, az őt támogatók végül az Erzsébet helyett a Szabadság hidat foglalták el. A jelentős számú rendőri készültséggel szemben viszont nem volt sok esélyük.


Ahogy arról korábban írtunk, egy-kétszáz ember állt Hadházy Ákos mellé, aki annak ellenére megjelent a Ferenciek terénél, hogy a rendőrség nem engedélyezte újabb, hídfoglalással egybekötött tüntetését.

A tüntetők először a zebra elfoglalásával megpróbálták elállni a Kossuth Lajos utcát. Amikor ezt a kivezényelt száznál is több rendőr megakadályozta, átvonultak a Szabadság hídra, amit nagyjából egy órára sikerült is blokkolniuk.

Azonban miután kezdett több készenlétis rendőr összegyűlni, mint tüntető, nem volt kérdés, hogy előbb utóbb leszorítják őket a híd úttestéről. Ez végül este fél 8-re sikerült teljesen, igaz, valakit csak erővel tudtak elvinni. Bedő Dávid momentumos politikus ugyanakkor egy videót is közzétett, amin az látszik, hogy a rendőrök időnként komolyabb erőt kifejtve, erőszakkal tolták a tüntetőket a híd járdáján is, miközben a politikus állítása szerint időnként sértő megjegyzéseket tettek.

A Szeretlek Magyarország képei az esti eseményekről (a képre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET: