A fehérorosz helyzetről egyeztetett Putyinnal az Európai Tanács elnöke és Angela Merkel is
Charles Michel és a német kancellár is azt vallja, hogy nem szabad erőszakot alkalmaznia a fehérorosz kormánynak a békés tüntetőkkel szemben. Oroszország viszont kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak.
Charles Michel, a 27 uniós tagállamot tömörítő Európai Tanács elnöke kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az egyre súlyosbodó fehérorosz helyzetről.
"Csakis békés és minden felet érintő eszmecsere útján lehet megoldani a válságot Fehéroroszországban"
- közölte Michel a telefonbeszélgetést követő Twitter üzenetében.
Kedden Angela Merkel német kancellár is telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal a Fehéroroszországban az elnökválasztás után kialakult belpolitikai válságról.
Steffen Seibert, a kancellár szóvivőjének közleménye szerint
Angela Merkel a megbeszélésen "aláhúzta, hogy a fehéroroszországi kormánynak nem szabad erőszakot alkalmaznia a békés tüntetőkkel szemben, haladéktalanul szabadon kell bocsátania a politikai foglyokat és a válság megoldása érdekében nemzeti párbeszédet kell kezdenie az ellenzékkel és a társadalommal".
Szerdán az EU-tagállamok vezetői, videókonferencia keretében tárgyalnak a Fehérországban az augusztus 9-én tartott elnökválasztások után kialakult krízisről. A tagországok elnökei és miniszterelnökei, várhatóan az ország ellen előkészített uniós szankciókról hoznak döntést, és közös üzenetet küldenek a moszkvai vezetésnek, amelyben az orosz beavatkozás elkerülésére szólítanak fel. Moszkva, múlt vasárnap jelentette be, hogy kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak.
Fehéroroszországban egy hete folyamatosak a tüntetések. A tiltakozók szerint az oroszbarát Aljakszandr Lukasenka elnök elcsalta az elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékát kapta. A megmozdulások annak ellenére folytatódtak, hogy a rendőrség brutálisan reagált.
A választásokat követő négy napban, mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, könnygáz- és hanggránátokkat és gumilövedékeket vetettek be. Legalább két tüntető meghalt.
Charles Michel, a 27 uniós tagállamot tömörítő Európai Tanács elnöke kedden telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az egyre súlyosbodó fehérorosz helyzetről.
"Csakis békés és minden felet érintő eszmecsere útján lehet megoldani a válságot Fehéroroszországban"
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az OTP Bank fejlesztési munkálatai miatt május 17-én és 18-án rövidebb kimaradásokra kell számítani néhány szolgáltatás esetében – közölte a pénzintézet.
Május 17-én 10 órától a késő esti órákig nem lesz elérhető az azonnali fizetési szolgáltatáshoz kapcsolódó fizetési kérelem funkció. Ezen a napon este 21 és 22 óra között a teljes azonnali fizetési szolgáltatás is szünetelni fog 20 percre.
Május 18-án a fejlesztés hajnalban folytatódik. Reggel 3 és 5 óra között újabb 20 perces leállás várható az azonnali fizetési szolgáltatásban.
Az OTP Bank előre jelezte az érintett időpontokat, hogy az ügyfelek időben fel tudjanak készülni a kimaradásokra.
Az OTP Bank fejlesztési munkálatai miatt május 17-én és 18-án rövidebb kimaradásokra kell számítani néhány szolgáltatás esetében – közölte a pénzintézet.
Május 17-én 10 órától a késő esti órákig nem lesz elérhető az azonnali fizetési szolgáltatáshoz kapcsolódó fizetési kérelem funkció. Ezen a napon este 21 és 22 óra között a teljes azonnali fizetési szolgáltatás is szünetelni fog 20 percre.
Május 18-án a fejlesztés hajnalban folytatódik. Reggel 3 és 5 óra között újabb 20 perces leállás várható az azonnali fizetési szolgáltatásban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez csak a kezdet” - pert indított a házomlásban megsérült balerina az építési vállalkozó ellen
Tóth Nikolett és édesanyja 60, illetve 15 millió forint sérelemdíjat követelnek. De elindítottak egy kártérítési pert is, amelyben több száz millió forint a tét.
Péntek délelőtt kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken az a per, amelyet Tóth Nikolett, a Jókai utcai házomlásban megsérült balerina indított a házfelújítást végző vállalkozó ellen. A balerina és édesanyja 60, illetve 15 millió forint sérelemdíjat követelnek. A biztosító már 43 millió forintot kifizetett, ezt az összeget levonják a 60 millióból, de ettől függetlenül ez marad a per tárgya – írja a Blikk.
Tóth Nikolett ügyvédje, dr. Ikanov Gábor azt mondta, hogy „ez csak a kezdet”, ugyanis már elindították a kártérítési pert is, amelyben több száz millió forint a tét.
A tárgyaláson a bíró, dr. Uzsoky Ágnes ismertette az ügyet. Elhangzott, hogy
Nikolett és édesanyja szerint a baleset miatt megsérültek a balerina személyiségi jogai, például a munkához és a foglalkoztatáshoz való joga, valamint a testi és lelki épséghez való joga. Úgy gondolják, a baleset végleg megváltoztatta az életét, és elveszítette a lehetőséget, hogy olyan életet éljen, amit a képzettsége, a kora és a körülményei lehetővé tettek volna. A bíró hozzátette: mivel a biztosító kifizette a 43 millió forintot, ezzel elismerték a felelősséget.
A kivitelező cég ügyvédje, dr. Biró-Füzy Balázs viszont másként látja. Szerinte nem kérdés, hogy Tóth Nikolett megsérült, hanem az, hogy kinek a felelősségi körébe tartozik az eset. Azt mondta: „A mi álláspontunk szerint a 90 oldalas beadvány 80 oldalnyi részét érdemben nem vitatjuk, hiszen a sérülés bekövetkezett, amivel az ő személyiségi jogai megsérültek, és ez alapján a sérelmi díj igénye jogos lehet.”
Azt is hozzátette: „Amit viszont vitatunk és amiért most itt vagyunk, hogy mi vagyunk-e a megfelelő alperesek, mi vagyunk-e azok, akiktől ez követelhető.”
Azt is elmondta, hogy a ház hogyan lett helyreállítva 1945 után, és az azóta eltelt évtizedekben milyen munkálatok voltak, arról nincs információjuk. Azt is közölte:
„Nem történt a balesetet megelőzően veszélyes üzemi tevékenység, azaz azon a falszakaszon, amely ráomlott Tóth Nikire, 9-10 napja nem folytak munkálatok.”
Tóth Nikolett korábban próbált peren kívül megegyezni a kivitelezővel és annak biztosítójával, de nem jártak sikerrel. Az ügyvédje szerint a másik fél hárította a felelősséget, és többek között a II. világháborút okolta a házomlásért. Ezért döntöttek úgy, hogy bíróság elé viszik az ügyet.
A baleset után elindult a rendőrségi nyomozás is, de eddig nem került át az ügy az ügyészséghez. Tóth Nikolett erről azt mondta:
„Hivatalosan a rendőrségi nyomozás még mindig tart, legalábbis akárhányszor rákérdezünk, ezt a választ kapjuk. Pedig megvannak már a szakértői vélemények is, 45 oldalon keresztül le van írva minden.”
A kivitelező cég jogi képviselője szeretné elérni, hogy a bíróság függessze fel a pert a büntetőeljárás végéig, a bíróság azonban ezt elutasította.
A balerina 2022 nyarán szenvedett súlyos balesetet, amikor a Jókai és az Aradi utca sarkán egy épület homlokzata ráomlott. Munkába tartott, amikor megtörtént a tragédia. Megsérült a gerince és a koponyája, egy ideig kómában volt, és azóta sem tud lábra állni. Jelenleg kerekesszékben él, de pár hónapja újra dolgozik balettmesterként.
Péntek délelőtt kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken az a per, amelyet Tóth Nikolett, a Jókai utcai házomlásban megsérült balerina indított a házfelújítást végző vállalkozó ellen. A balerina és édesanyja 60, illetve 15 millió forint sérelemdíjat követelnek. A biztosító már 43 millió forintot kifizetett, ezt az összeget levonják a 60 millióból, de ettől függetlenül ez marad a per tárgya – írja a Blikk.
Tóth Nikolett ügyvédje, dr. Ikanov Gábor azt mondta, hogy „ez csak a kezdet”, ugyanis már elindították a kártérítési pert is, amelyben több száz millió forint a tét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Májustól már nem Csányi Sándor az OTP vezérigazgatója
A legendás bankvezér 33 év után hátrébb lép, de továbbra is az OTP stratégiai irányítója marad. A vezérigazgatói székbe május 1-jén Csányi Sándor fia, Csányi Péter ül be.
Harminchárom év után szétválasztják az elnöki és vezérigazgatói feladatköröket az OTP Banknál. A változás május 1-jén lép életbe, ekkortól a vezérigazgatói feladatokat Csányi Péter látja el, míg Csányi Sándor továbbra is az Igazgatóság elnökeként dolgozik tovább, tájékoztatott közleményében az OTP.
A döntés Csányi Sándor kezdeményezésére született,
és az OTP Bank Igazgatósága hagyta jóvá. A változásról a pénzintézet 2025. április 25-én, a közgyűlésen tájékoztatta a részvényeseket.
Csányi Péter 2016-ban csatlakozott az OTP Bankhoz, kezdetben a Digitális Értékesítési és Fejlesztési Igazgatóság ügyvezető igazgatójaként. 2019-től egy, majd 2021-től két fejlesztési és működtetési terület vezetőjeként dolgozott, 2021 márciusa óta pedig a bank Digitális Divíziójának vezérigazgató-helyettese. Emellett az Igazgatóság tagja, valamint több más pénzügyi és szakmai szervezetben is betölt vezető szerepet. Korábban a Merrill Lynch, a Deutsche Bank és a McKinsey & Company munkatársa is volt.
„Nagy megtiszteltetés, hogy átvehetem az OTP Bank vezérigazgatói feladatait” – mondta a kinevezés kapcsán. Hozzátette: „Arra számítok, hogy vezérigazgatóként hozzá tudok járulni a hatékony működéshez szükséges még gyorsabb és még jobb minőségű döntéshozatalhoz, hiszen mostantól jobban eloszlik a stratégiai és az operatív irányításra szánt vezetői figyelem.”
Az OTP Bank közgyűlésén részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is, aki beszédében méltatta Csányi Sándor munkásságát, és elsőként gratulált Csányi Péternek új pozíciójához.
A Digitális Divízió vezetését májustól Sebők András veszi át, aki a McKinsey tanácsadócégtől érkezik az OTP-hez. Több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, ebből 14 évet a bankszektorban, 8 évet pedig tanácsadóként dolgozott.
Csányi Sándor 1992 óta töltötte be az OTP Bank elnök-vezérigazgatói pozícióját. Az OTP mérlegfőösszege mára meghaladja a 100 milliárd eurót. A bank az Európai Unió legutóbbi stressztesztjén a negyedik legválságállóbb intézményként szerepelt, míg az S&P Global Market Intelligence 2024-es rangsorában az első helyen végzett Európában a pénzügyi hatékonyság tekintetében.
„A következő években is az OTP aktív stratégia vezetője leszek az Igazgatóság elnökeként. Nagy lehetőséget látok a további akvizíciós növekedésben, valamint a hatékonyságunk javítását célzó digitális- és hagyományos fejlesztésekben, és ezek irányairól változatlanul a bank Igazgatósága fog dönteni”
– fogalmazott Csányi Sándor.
Mint mondta, az elmúlt másfél évben Csányi Péter elnökként vezette az OTP Bank operatív vezetői bizottságát, és bebizonyította, hogy a kihívásokkal teli környezetben is képes biztos kézzel irányítani a pénzintézet működését.
Harminchárom év után szétválasztják az elnöki és vezérigazgatói feladatköröket az OTP Banknál. A változás május 1-jén lép életbe, ekkortól a vezérigazgatói feladatokat Csányi Péter látja el, míg Csányi Sándor továbbra is az Igazgatóság elnökeként dolgozik tovább, tájékoztatott közleményében az OTP.
A döntés Csányi Sándor kezdeményezésére született,
és az OTP Bank Igazgatósága hagyta jóvá. A változásról a pénzintézet 2025. április 25-én, a közgyűlésen tájékoztatta a részvényeseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a BBC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy Ukrajna kénytelen lehet területet feladni Oroszországnak egy békemegállapodás részeként, mivel Donald Trump elnök egyre nagyobb nyomást gyakorol az ukrán vezetésre, hogy fogadjanak el területi engedményeket.
„Az egyik lehetőség […] egyes területek feladása. Ez nem lenne igazságos, de a béke érdekében, akár időleges béke érdekében, ez megoldás lehet egy időre”
A Kijevet 11 éve polgármesterként vezető, egykori bokszvilágbajnok politikus azonban hangsúlyozta, hogy az ukrán nép „soha nem fogja elfogadni az orosz megszállást”.
Klicsko nyilatkozata órákkal azután hangzott el, hogy egy orosz rakéta- és dróntámadás miatt 12 ember halt meg Kijevben, és több mint 80-an megsérültek. Ez volt az egyik leghalálosabb orosz támadás az ukrán főváros ellen az elmúlt hónapokban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben indította el Ukrajna teljes körű invázióját, Moszkva jelenleg az ukrán terület körülbelül 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt.
Egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban reagált az amerikai sajtóban felmerült washingtoni kezdeményezésre, jelezve, hogy Oroszország más részeket is sajátjának tekint elvégre alkotmányában rögzítette, hogy Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyéket is sajátjának tekinti – bár két utóbbi megyét nem is sikerült teljes egészében elfoglalnia.
Klicsko most az egyik legmagasabb rangú ukrán politikus, aki nyilvánosan utalt arra, hogy az országa kénytelen lehet – ha csak ideiglenesen is – területet feladni. Igaz, ő nem tagja a kormánynak, de ismertsége és elismertsége okán egy ilyen érzékeny nyilatkozatnak jelentősége van, bár a polgármester hangsúlyozta, hogy a kérdésről nem egyeztetett az ukrán elnökkel.
„Zelenszkij elnök saját maga intézi ezt. Ez nem az én feladatom” – jegyezte meg.
A kijevi polgármester és Volodimir Zelenszkij elnök egyéébként politikai ellenfelek. Klicsko többször is azzal vádolta az elnököt és csapatát, hogy megpróbálják aláásni az ő tekintélyét.
Csütörtökön, a BBC Radio 4 Today című műsorának nyilatkozva, kijevi irodájából, Klicsko elmondta, hogy ő „Ukrajna fővárosáért felel”, amit a háború sújtotta ország „szívének” nevezett.
Volodimir Zelenszkij elnök a héten épp arról beszélt, hogy Ukrajna nem tárgyal területei feladásáról – épp ezért marad el a jövő szerdára Londonba tervezett találkozó is, miután az ukrán vezetés szerint elfogadhatatlan az a felvetés, hogy az ország mondjon le a Krím félszigetről.
A héten korábban Trump azzal vádolta Zelenszkijt, hogy akadályozza a béketárgyalásokat, miután az ukrán elnök ismét kizárta, hogy elismerje Oroszország fennhatóságát a Krím fölött. Moszkva 2014-ben törvénytelenül annektálta ezt a területet.
Trump úgy fogalmazott: „a Krím már évekkel ezelőtt elveszett”, és jelenleg „nem is része a vitának”. Zelenszkij azonban Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter 2018-as „Krím-nyilatkozatára” hivatkozott, amely szerint az Egyesült Államok „elutasítja Oroszország kísérletét az annektálásra”.
Az Egyesült Államok elnöki székébe januárban visszajutott Trump több alkalommal gyakorolt gesztust Oroszország felé az elmúlt két hónapban, közvetlen tárgyalásokat kezdeményezett Moszkvával, kihagyva Ukrajnát és az EU-t is, ideiglenesen felfüggesztette Ukrajna katonai támogatását, és egyre nyíltabban vetette fel, hogy Ukrajnának területeket kellene feladnia Oroszország javára. Eközben Moszkva lényegében semmit nem adott fel törekvéseiből Ukrajnával szemben.
Ukrajna pedig egy területi veszteséggel járó megállapodás esetére még elméletben sem kapott az Egyesült Államoktól ígéretet külső biztonsági garanciákra, amelyek megakadályoznák, hogy Oroszország később folytassa háborúját az ország ellen. A kijevi vezetés elsősorban a NATO-tagságot tekintené ilyen garanciának, ám egyértelmű meghívást nem kapott a katonai szövetségbe.
Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko a BBC-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy Ukrajna kénytelen lehet területet feladni Oroszországnak egy békemegállapodás részeként, mivel Donald Trump elnök egyre nagyobb nyomást gyakorol az ukrán vezetésre, hogy fogadjanak el területi engedményeket.
„Az egyik lehetőség […] egyes területek feladása. Ez nem lenne igazságos, de a béke érdekében, akár időleges béke érdekében, ez megoldás lehet egy időre”
