Nem üzletel tovább Donald Trumppal és a hozzá közel állókkal a Deutsche Bank - írta a The New York Times. Az információt sem a bank, sem a Fehér Ház nem kommentálta.
A bank a leköszönő elnök legfontosabb hitelezője volt. Eddig mintegy 340 millió dollárnyi hitelt vett fel a Trump Organization, az elnök cégeinek ernyőszervezete a banktól
- írta a Reuters.
A döntés előzménye a Capitolium ostroma volt, melyet az elnök által feltüzelt hívek támadtak meg a múlt héten. Az akciót a bank amerikai ügyeiért felelős vezetője, Christiana Riley nyilvánosan is elítélte.
Az elnöknek komoly anyagi problémái lehetnek majd,
mert a The New York Times tavaly ősszel kiderítette, hogy 2022-ig 421 millió dollárt követelhetnek tőle az adóelkerülési trükkjei miatt.
Nem üzletel tovább Donald Trumppal és a hozzá közel állókkal a Deutsche Bank - írta a The New York Times. Az információt sem a bank, sem a Fehér Ház nem kommentálta.
A bank a leköszönő elnök legfontosabb hitelezője volt. Eddig mintegy 340 millió dollárnyi hitelt vett fel a Trump Organization, az elnök cégeinek ernyőszervezete a banktól
- írta a Reuters.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A miniszterelnök üzent Donald Tusknak, aki azt állította, Magyarország ki akar lépni az EU-ból. A magyar kormányfő szerint szó sincs ilyesmiről, csak változást akar Brüsszelben.
Orbán Viktor közösségi oldalán reagált Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentésére, mely szerint a magyar kormányfő nyíltan beszél Magyarország Európai Unióból történő kilépéséről, írja az Index.
A magyar miniszterelnök rövid, de határozott üzenetet küldött:
„Kedves Donald, ne reménykedj! Magyarország nem fog kilépni az Európai Unióból.”
Orbán Viktor szerint nem a kilépés a cél, hanem az unió átalakítása, mégpedig a Patrióták pártcsaláddal közösen. Úgy véli, hogy az Európai Uniónak vissza kellene térnie ahhoz az állapothoz, amely 2004-ben, Magyarország és Lengyelország csatlakozásakor jellemezte a közösséget.
A miniszterelnök úgy látja, akkor még „a brüsszeli bürokraták” az embereket szolgálták, és nem avatkoztak bele a tagállamok belpolitikai ügyeibe. Állítása szerint ez ma már nem így van.
Donald Tusk a hétvégén arról írt, hogy „megérte” megnyerni a választást, mert így Kaczynski álma – egy Budapest-szerű Varsó – nem válhatott valóra. Hozzátette, hogy ez a tétje a következő választásnak is.
Dear Donald, Don’t raise your hopes too high. Hungary will not leave the EU. We will transform it with the @PatriotsEU, to restore it to what it once was when Poland and Hungary joined.
Back then, Brussels bureaucrats served the people instead of themselves. Back then,… https://t.co/AmbCyl6Q9d
Orbán Viktor közösségi oldalán reagált Donald Tusk lengyel miniszterelnök kijelentésére, mely szerint a magyar kormányfő nyíltan beszél Magyarország Európai Unióból történő kilépéséről, írja az Index.
A magyar miniszterelnök rövid, de határozott üzenetet küldött:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ezen a néven lehet pápa Erdő Péter, ha megválasztják
A magyar bíboros neve egyre gyakrabban bukkan fel a pápautódlással kapcsolatos találgatásokban. Egy olasz lap már azt is tudni véli, milyen néven ülhetne Szent Péter trónjára.
Ferenc pápa halála után megindultak a találgatások arról, ki lehet az új egyházfő. A pápaválasztás hamarosan elkezdődik, a bíborosok zárt ajtók mögött döntenek majd az utódról. Az esélyesek között egyre gyakrabban említik a magyar bíborost, Erdő Pétert is.
Az olasz Rainews arról írt, hogy
Erdő Péter, Esztergom-budapesti érsek, bíboros, prímás a III. János Pál nevet veheti fel, ha megválasztják pápának.
A lap szerint ennek az lehet az oka, hogy Erdőt annak idején Szent II. János Pál pápa nevezte ki bíborossá – számolt be róla a Mandiner.
A The Remnant nevű szaklap úgy fogalmazott: „Erdő tökéletes jelöltnek tűnik, ha a bíborosok olyasvalakit szeretnének választani, aki a ratzingeri vonalon kormányozza tovább az egyházat, de a hirtelen változás látszata nélkül.”
Ferenc pápa halála után megindultak a találgatások arról, ki lehet az új egyházfő. A pápaválasztás hamarosan elkezdődik, a bíborosok zárt ajtók mögött döntenek majd az utódról. Az esélyesek között egyre gyakrabban említik a magyar bíborost, Erdő Pétert is.
Az olasz Rainews arról írt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerinte Zelenszkij és mindenki más is belátja, hogy a félsziget már régóta Oroszország része. Arról is beszélt, hogy Ukrajna provokálta ki a háborút a NATO-tagság emlegetésével.
Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”
Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:
„A Krím Oroszországnál marad!”
Hozzátette, szerinte nem ő, hanem Barack Obama adta oda a területet az oroszoknak. Úgy véli, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és „mindenki megérti”, hogy „a Krím már régóta Oroszországhoz tartozik”.
Oroszország 2014 óta tartja megszállás alatt a Krím-félszigetet. Az orosz csatlakozásról szóló népszavazás eredményét az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – nem tekintik érvényesnek. A referendumot eddig csak néhány ország ismerte el, köztük Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Kirgizisztán, Nicaragua, Szudán, Szíria és Zimbabwe.
Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly ősszel arról beszélt, hogy vissza kellene adni a Krím-félszigetet Ukrajnának, mert aggasztja a területen élő tatárok helyzete.
Miután a sajtóban megjelent, hogy az Egyesült Államok elismerheti a Krímet Oroszország részeként, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette: nem fogják jogilag is elismerni az orosz fennhatóságot a 2014-ben annektált terület felett, mert ez ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. A bejelentés után lemondta részvételét a londoni béketárgyalásokon.
Szerdán az amerikai kormány javaslatot tett Ukrajnának: a Krím orosz fennhatóságának jogi elismerése mellett az is szerepelt az elképzelések között, hogy Oroszország megtarthatná Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megszállt területeit. A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, de az EU-tagság lehetőségét nem zárnák ki. Az Egyesült Államok emellett azt is felvetette, hogy törölnék az Oroszországgal szembeni, 2014 óta érvényben lévő szankciókat.
Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”
Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.
A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.
Az értesülések szerint a szivárgást egy csőrepedés okozta, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyik vezetékről van szó.
A lap úgy tudja, hogy felmerült az INA csővezetékének lehetősége is, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A hatóságok nyomozást indítanak az eset körülményeinek tisztázására.
Videó a helyszínről:
Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.
A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
