A cuki és a hátborzongató összemosódik a Ludwig Múzeum új kiállításán
A cukiság faktor címmel nyílt új időszaki kiállítás a Ludwig Múzeumban. A tárlat a kortárs képzőművészetben is jelenlévő jelenség, a “cukiság” témáját járja körül.
Mi már láttuk a rajzfilmek és videójátékok által inspirált alkotásokat. Nézd meg velünk a "legcukibb" műveket!

Ma már mindenhol találkozhatsz a cukisággal. Ott van a közösségimédia-bejegyzésekben, az emojik és gifek mellett a logókon, a reklámokban és az antropomorfizált tárgyakban is. Nem csoda hát, hogy a cukiság a kortárs képzőművészekre is hatással van.
A Ludwig új időszaki kiállításán megfigyelhettük, hogyan emelték be az egyes alkotók saját művészetükbe a cukiságfaktort, hogyan fogalmazzák meg üzenetüket a cukiságon keresztül és hogy mosódik össze a cuki a hátborzongatóval.

A cukiság eredete
A cukiság jegyei Japánban az Edo korszak (17–19. század) idején jelentek meg először festményeken és nyomatokon. Ezt követően az 1970-es években a kawaii (japánul: aranyos) térnyerésének köszönhetően vált népszerűvé, majd fokozatosan elterjedt az egész világon. Ma már a cukiság egy globális vizuális trend, amelynek elemei a popkultúra képi világából erednek.

A kiállított művek jól tükrözik, hogy középgenerációhoz tartozó művészek főként a képregényekből, rajzfilmekből és videójátékokból nyerik az inspirációt, és alkotásaikba előszeretettel emelik át főként a kilencvenes évek rajzfilmjeiből ismert figurákat.

A kiállítás foglalkozik a cukiság fiziológiájával. Lorenz bébiséma elmélete szerint a gyerekek olyan fizikai jegyekkel születnek, amik a felnőtteket gondoskodásra ösztönzi. A nagy fejet, szemeket, és az esetlen mozgás is ösztönösen cukinak érezzük. Nem csak a gyerekekkel, hanem a kutyákkal, plüssállatokkal, tárgyakkal kapcsolatban is.
Az első szekcióban kiállító művészek a gyermekkori élményeik alapján aknázzák ki és kritizálják a fogyasztói társadalmat.

Jó példák erre Joyce Pensato sötét Disney-karakterei vagy Annette Messager Állatok bosszúja című fekete város makettet és plüssfejeket ötvöző installációja.

Mivel a cukiság képes csillapítani a félelmeket, a hatalmon lévők gyakran használják arra, hogy elfedjék vele a hatalmi mechanizmusok működését.
A cukiság így hozzájárul a hatalmon lévők megítélésének javításához. A politikai cukiság a kiállításon befőttesüvegekbe gyömöszölt plüssjátékok és gyurma formájában jelenik meg.


Az internet nagyon fontos szerepet játszik a cukiság elterjedésében. A kiállításon érdekes példákat láthattunk a cukiság és a technológia összefonódására is.

A cukiság faktor kiállítás részeként a Ludwig Múzeum földszinti előterében Tóth Balázs Máté, kortárs képzőművész közreműködésével egy plüss állatokból álló nagyméretű installációt is láthatunk.
Az összegyűjtött figurákat a kiállítás zárását követően gyermekeket támogató szervezeteknek, intézményeknek, kórházaknak ajánlják majd fel.

A kiállítást mindenkinek ajánlom, aki szeretné megérteni a cukiság jelenségének hátterét, vagy csak egyszerre cuki, hátborzongató és elgondolkodtató kortárs alkotásokban szeretne gyönyörködni.
Az itt kiállított művek könnyed, játékos módon, humorral és (ön)iróniával közelítenek a társadalmakat súlyosan érintő globális vagy mindennapi problémákhoz. A kiállító művészek a „cukiság” fogalmát kritikai éllel ruházzák fel, és bennünket is arra ösztönöztek, hogy megkérdőjelezzük a közösségi média által képviselt tökéletességre törekvést és giccset.

A cukiság faktor című tárlat a téma első nagyszabású magyarországi, valamint régiós bemutatója. A kiállítás anyaga egyben arra is rávilágít, hogy a cukiság nemzetközi szinten foglalkoztatja az alkotókat. A tárlaton 14 ország 32 kortárs művészének alkotásait láthatod.
A kiállítást 2023. november 12-ig nézheted meg. Részletek a Ludwig Múzeum honlapján.





