6 pszichológiai kísérlet, ami elveszi az emberiségbe vetett hited
Tényleg olyan rossz az emberiség? Bár rengeteg történettel találkozunk, ami a végtelen emberi jóságról szól, mégis sokszor érezzük úgy, hogy önmagunk ellenségei vagyunk. Íme néhány kísérlet, ami megmutatja az emberiség sötét oldalát.
1. A gazdagok szörnyetegek
Bár sokszor láthatunk rá példát, hogy a gazdagok hajlandóak megosztani vagyonukat a rászorulókkal, egy 2012-es, amerikai kutatás arra jutott, hogy a gazdag emberek sokkal könyörtelenebbek a mindennapokban. A Kaliforniai, Berkley és Torontói Egyetem kutatói megfigyelései szerint a drága autók sofőrjei négyszer olyan nagy valószínűséggel léptek fel erőszakosan a többi sofőrrel szemben, mint az olcsó kocsikban autózók.
A terepen végzett megfigyelések mellett laboratóriumi körülmények között is végeztek vizsgálatokat.
Arra jutottak, hogy a gazdagok hajlamosabbak hazudni és csalni, hogy elérjék, amit akarnak. Nem utolsó sorban kiderült, hogy a gazdagok nagyobb hajlandóságot mutatnak elvenni a cukrot egy kisgyerektől. A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a vagyon torzíthatja az ember erkölcsi és társadalmi normáit, így hajlamosabbak belefolyni olyasmibe, amit a többség etikátlan viselkedésnek tart.
2. Vannak, akik szándékosan elgázolnak állatokat
Ki hajtana át szándékosan egy szegény, védtelen teknősön? Úgy tűnik, nagyon is sokan! Ezt Nathan Weaver, a Clemson Egyetem diákja derítette ki. Ő maga is meglepődött, amikor kiderült, hogy ötven sofőrből egy szándékosan elütné a (szerencsére műanyag) teknőst.
A biztonság kedvéért Weaver egy másik útra is kivitte a műanyag teknőcöt, és ugyanerre az eredményre jutott. Hal Herzog, a Nyugat-Karolinai Egyetem pszichológia tanára elmagyarázta, hogy ebben nincs semmi meglepő: egyes emberek időről-időről szükségét érzik kimutatni, hogy ők állnak a tápláléklánc csúcsán.
3. A kisbabák képesek manipulálni
Azt hihetnénk, csak a felnőttek képesek másokat manipulálni a viselkedésükkel. Ám mint kiderült, a kis angyalbögyörőink sem kivételek. Hiroko Nakayama japán pszichológus jött rá, hogy a babák képesek sírást imitálni, ha fel akarják hívni a felnőttek figyelmét. A legemlékezetesebb eset akkor történt, amikor az egyik megfigyelt baba 11 hónapos lett.
Az anya arról számolt be, hogy a baba először sírt, de azonnal nevetni kezdett, amikor sikerült magára vonni az édesanyja figyelmét. Nakayama szerint a látszat ellenére ez összességében jó dolog. A baba így jobban képes kommunikálni a gondozóival, ami hozzájárul az érzelmi és szociális fejlődéséhez.
4. Mind konformisták vagyunk
Bár mindenkinél előfordulnak egyéni fellángolások, az igazság az, hogy hajlamosak vagyunk az egyéniségünket és elveinket a csoporthoz igazítani – bármilyen rossz is az a csoport. Ezt egy amerikai pszichológus, Solomon Asch bizonyította 1953-ban, a híres Konformitás Kísérletben. Hosszú vonalakat mutatott egy ötfős csoportnak. A csoport ötödik tagja nem tudta, hogy a többiek beépített emberek, akik szándékosan rossz választ adnak.
Asch több csoporttal is elvégezte a kísérletet. A válaszadók egyharmada ugyanazt válaszolta, mint a társai, annak ellenére, hogy a többiek válasza nyilvánvalóan rossz volt. Azok, akik szembe helyezkedtek a csoport ítéletével, és helyes választ adtak, több jelét mutatták a stressznek, mint azok, akik behódoltak a csoportnak.
