MÚLT

5 brutális bűnügy a két világháború között

Krimisorozatok és akciófilmek nélkül is bővelkedett iszonytató, kegyetlen bűntényekben a magyar történelem.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2014. december 30.

Januárban lesz 100 éve, hogy nyomtlanul eltűnt az egyik legvéresebb gyilkos, a cinkotai rém. 90 éve pedig egy házaspár rémtette korbácsolta fel a kedélyeket. Ezeket a brutális gyilkosságokat nem foghatjuk a televízióra, a krimisorozatokra és az akciófilmekre, hiszen a két világháború között történtek.

A nők réme: a cinkotai sorozatgyilkos

Az első világháború idején szörnyű bűntényre derült fény. A történet az huszadik század elején kezdődött, egy cinkotai kertes házban. Itt élt a feleségével Kiss Béla, a szelídnek ismert bádogos. Háza hátsó traktusa műhelyként szolgált, a munkájához szükséges alapanyagot is a portán tartotta. A cinkotai templom keresztje az ő keze munkája. 1912-ben aztán kiderült, hogy a bádogos neje szeretőt tart. A nő és a hódító eltűnt, a magyarázat az volt, hogy megszöktek.

Kiss Béla ezután nőkkel ismerkedett, többükkel együtt látták a környékbeliek. Mivel a bádogos akkori mértékkel helyes fiatalembernek számított, ráadásul egyedülálló lett, a cinkotai polgárok ezen nem háborodtak fel. A háború kitörésekor a férfi önként jelentkezett katonának, a házat pedig a házvezetőnőre bízta.

A váratlan fordulat 1916-ban következett be. A háború kezdte felemészteni Magyarország erőforrásait, a katonák házról házra járva rekvirálták az üzemanyagot. Mivel Kiss Béla házánál leforrasztott fémhordók voltak, ezeket a katonák feltörték. Üzemanyag helyett 24 holttestet találtak, többek között a bádogos feleségének és szeretőjének földi maradványait. A "gaz csábító" hullája volt az egyetlen férfi holttest.

Egy másik forrás csak hét holttestet említ. "A Népszava 1916. május 10-én megjelent, a "rendőrellenőr jelentésére" hivatkozó cikke szerint a pesti Kresinszky Márton, a Kiss által bérelt ház tulajdonosa fel akarta újítani az épületet, ezért kiment Cinkotára, ahol Kiss szomszédja, Kresinszky régi ismerőse, Takács Béla gyógyszerész elmondta neki, hogy Kiss még 1914-ben hadba vonult. A tatarozáshoz használható anyagot keresve a két férfi a Kiss műhelye melletti kamrába ment, ahol Takács szerint nagyobb mennyiségű nád volt. A kamrában hét darab egymásra rakott egy méter hosszú, ötven centiméter széles bádoghordót találtak. A legfelső hordó ólommal lezárt tetejét felfeszítve női holttestet találtak. Egy másik hordón lyukat ütöttek, amelyből hullaszag áradt és egy szőke hajcsomó hullott ki. Kresinszky és Takács értesítette a hatóságokat. Huszka Gyula főjegyző rendőrökkel együtt mind a hét hordóban egy-egy női holttestet talált." Forrás: Wikipédia.

Azok a bizonyos hordók... - Forrás: Costadelsol Magazin

A rendőrök a házban egy fényképalbumot találtak, több tucat hölgy fotójával – köztük ott volt azoknak a nőknek a képe is, akik a bádoghordókban végezték... Kiss Béla közben nyomtalanul eltűnt – egyes források szerint betegség vitte el 1915-ben, mások szerint a fronton esett el. A legvalószínűbb az lehet, hogy a bádogos azért jelentkezett a frontra, mert tisztában volt vele, hogy a háború forgatagában kereket oldhat, és nagyobb valószínűséggel úszhatja meg a gyilkosságokat, mintha éli tovább az addigi életét a cinkotai házban.

Hogy miért követte el a gyilkosságokat? Talán pénzért. Talán a felesége hűtlensége volt a kiváltó ok. Hoffman néven apróhirdetés útján keresett áldozatokat, közös vállalkozáshoz. Kiss Béla a legbrutálisabb házasságszédelgő volt.

A véres gyilkosság, amely Krúdyt is megihlette

Brutális módon bánt el egy házaspár 1925-ben Kodelka Ferenc gazdag hentesmesterrel. A történet még az előző évre nyúlik vissza. Léderer Gusztáv csendőr főhadnagy és felesége, Schwartz Mici teljesen behálózta Kodelka urat. A nő a korabeli pletykák szerint a hentes szeretője lett; a férfi mindenesetre többször is Lédereréknél aludt. A hentest kamu pénzváltási lehetőséggel kecsegtették. 70 millió koronát csaltak ki tőle.

1925. január 7-én Léderer Gusztáv lúgkövet szerzett, amely eltünteti vér nyomát. Kodelka Ferenc aznap este náluk tartózkodott, és ott is maradt éjszakára – azzal hitegették, hogy másnap együtt mennek dollárt váltani a kölcsönkapott pénzből. Léderer Gusztáv álmában agyonlőtte a hentest, majd feldarabolta és megnyúzta, hogy ha a testrészekre rátalálnak, ne lehessen azonnal rájönni, hogy azok ez ember maradványai. Bőröndökbe pakolta Kodelka Ferenc földi maradványait, és a Dunába hajította.

Léderer Gusztáv, Kodelka Ferenc, Léderer Gusztávné Schwartz Mici Forrás: HuszadikSzázad

A víz azonban kivetette a bőröndöket, a holttestet egy tetoválás maradványairól azonosították, a táskákról pedig kiderült, hogy a Léderer házaspár tulajdonai. Amikor a gyilkosokat elfogták, a rendőrség némi nyomozás után korábbi, felderítetlen bűnügyeket is összefüggésbe hozott Lédererékkel; erről a korabeli sajtó is beszámolt.

"A bécsi és pozsonyi rendőrség is megindította a nyomozást Ledererék multja után. Erős a gyanu, hogy Ledererék Pozsonyban meggyilkoltak egy bécsi öreg kereskedőt, ki Ledererné kedvese volt s résztvett a lakodalomban is. A lakodalom után azonban eltünt s azóta teljesen nyomaveszett. Valószínű, hogy ezt az öreg embert is meggyilkolták.

Az is kiderült, hogy Lederernének törvénytelen gyermeke is volt, mit férje előtt elhallgatott. Ennek a gyermeknek is nyomaveszett. Lehet, hogy őt is megölték.

A rendőrség abban az irányban is nyomoz, hogy az utóbbi évek összes kiderítetlen gyilkosságai Ledererék lelkét terheli. Igen sok gyanunk szól amellett, hogy a lágymányosi hóban négy év előtt talált feldarabolt holttestet szintén ők rejtették el. Gyanú merült fel, hogy Reismann zongoragyárost és egy eltünt kereskedelmi utazót szintén ők gyilkoltak meg. Ki tudja, milyen rettenetességek nyomják még Ledererék lelkét.”

Léderer Gusztávot halálra ítélték, feleségét életfogytig tató szabadságvesztésre. Az asszony a második világháború után szabadult, egy városi legenda szerint virágot árult.

VIDEÓ: Syrius - Lédererné

Tömeggyilkosság az Alföldön

1929 nyarán a csendőrség egymás után vett őrizetbe a Tiszazug területén élő embereket, nagyrészt asszonyokat, arzénnal elkövetett mérgezés miatt. Egymást érték az exhumálások (mivel az arzén sokáig kimutatható a szervezetből), és elkezdődtek a perek. Ekkorra már a sajtóból is értesült az ügyről a közvélemény. 162 holttest exhumálása után azonban a hatóságok igyekeztek minél hamarabb lezárni az ügyet, a tiszazugi parasztasszonyok férjgyilkosként vonultak be a köztudatba.

Az áldozatok száma azonban az évek, évtizedek alatt szerény becslések szerint is több száz lehetett, elérhette akár az ezer főt is. Ráadásul korántsem csak férjek estek áldozatul. Újszülöttekkel, néhány hetes csecsemőkkel is végeztek (többgyermekes családokban), valamint fogyatékossággal élő gyermekekkel, beteg, magatehetetlen, folyamatos ápolást és gondozást igénylő családtagokkal, az első világháborúban megsebesült, munkaképtelen férfi hozzátartozókkal (jellemzően férjekkel) és az öreg családtagokkal.

Exhumálás az egyik temetőben - Forrás: HuszadikSzázad

"1929 áprilisában a szolnoki ügyészség névtelen levelet kapott, amely azzal vádolt bizonyos személyeket, hogy légypapírból kiáztatott arzénnal megmérgezték hozzátartozóikat. A mérget az egyik bábaasszony készítette, s az egész környéket ellátta vele. A csendőrség, amely már korábban is gyanította, hogy valami nincs rendben a környéken, a névtelen levél alapján hozzálátott a nyomozáshoz. Nem volt nehéz dolguk, a tettesek szinte kivétel nélkül vallomást tettek az első felszólításra, legalábbis az ügy vizsgálati szakaszában. Sem a bábaasszonyoknak, sem a többi érintett személynek nem volt tudomása arról, hogy az arzént még évek vagy évtizedek múltán sem nehéz kimutatni. Az érintett személyek többsége – ezt megtudva – azonnal vallomást tett a csendőrségen. Csupán néhányan tagadtak körömszakadtukig." Forrás: Tankönyvtár

Miért öltek ezek az asszonyok – gyakran a férjük, a többi családtag és a tágabb közösség tudtával? Volt, ahol úgy érezték, képtelenek több éhes szájat etetni, több gyermeket felnevelni, évekig gondoskodni a beteg, öreg családtagokról, vagy éppen a fogyatékossággal élő gyermekről. Akadt olyan eset is, amikor a feleség az évek óta folyó lelki és testi terrorból remélt kiutat a gyilkossággal, és volt, ahol az öröklés, a föld jelentette az indítékot. Nem volt társadalombiztosítás, általános egészségügyi ellátás, szociális védőháló. A családok magukra maradtak a problémáikkal: az elszegényedéssel, a betegségekkel, az éhezéssel, a földbirtok elaprózódásával, a megművelhető föld nélkül tengődők rémével, a munkanélküliséggel, a betegséggel, a munkaképtelen hozzátartozók ápolásával.

Az is kiderült, a korabeli perekből, hogy országosan elterjedt gyakorlat volt a parasztság körében ez a "problémakezelési módszer". A legmegdöbbentőbb az volt, hogy a gyilkosságokhoz az elkövetők tágabb környezete néma tanúként asszisztált.

Séta a szolnoki fogház udvarán - Forrás: Kósa Károly

Matuska Szilveszter gyilkos volt-e?

1931. szeptember 13-án 0 óra 15 perckor egy Bécs felé menő nemzetközi gyorsvonat alatt felrobbant a biatorbágyi viadukt. A mozdony, a poggyászkocsi, négy személy- és egy hálókocsi kisiklott és lezuhant, a vonat többi kocsija a viadukton maradt. 22 ember lelte halálát. Matuska Szilveszter magára vállalta a gyilkosságot, október 7-én letartóztatták.

Mi történt? A vasúti menetrend szerint a bécsi gyors előtt 15 perccel egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia. A merénylet éjszakáján azonban a tehervonat késett, s előre engedték a gyorsvonatot. A perirat szerint Matuska Szilveszter 1,5-2 kilogramm ekrazittal felszerelt pokolgépet helyezett el a biatorbágyi vasúti hídon, és nem tudhatta, hogy nem a tehervonat érkezik először a hídra. A robbantás után a helyszíneléskor egy levelet találtak az egyik felsővezeték tartó oszlop betonalapzatán: „Munkások! Nincs jogotok, hát majd mi kierőszakoljuk a kapitalistákkal szemben. Minden hónapban hallani fogtok rólunk, mert a mi társaink mindenhol otthon vannak. Nincs munkaalkalom, hát majd mi csinálunk. Mindent a kapitalisták fizetnek meg. Ne féljetek a benzin nem fogy el. (A fordító )” Az 1960-as években újravizsgálták az ügyet, és bebizonyosodott, hogy ez nem Matuska kézírása.

A korabeli jobboldal hívei biztosak voltak abban, hogy kommunista összeesküvés történt. A korabeli baloldali mozgalmak a kormány és a fasizálódó jobboldal kommunista ellenes provokációját látták a merényletben. Egyesek máig úgy hiszik, hogy Matuska Szilveszter magányos, őrült gyilkos volt. Mások meg mernének rá esküdni, hogy a férfi mögött valamilyen szervezet állt.

Egy bizonyos: az akkori magyar kormány a biatorbágyi merényletet ürügyként használta fel arra, hogy vélt vagy valós politikai ellenfeleit felszámolja, és a baloldali mozgalom tagjait likvidálja. Statáriumot rendeltek el, megkezdődtek a letartóztatások, Sallai Imrét és Fürst Sándort koncepciós perben halálra ítélték és kivégezték. Igen különös motívuma a 22 ember halálát okozó robbantásnak, hogy az „elkövető” csupán fegyházbüntetést. Az sem oszlatja el a homályt, hogy 1944-ben, éppen a Vörös Hadsereg bevonulásakor a Vácott raboskodó Matuska Szilveszter eltűnt. Azóta sem került elő.

VIDEÓ: Részlet a Viadukt című 1983-as magyar-német-maerikai filmből:

Pipás Pista, a legkülönösebb bérgyilkos

1933. január 13-án mondták ki Rieger Pálné Fődi Viktória halálos ítéletét. Miért volt érdekes és botrányos az ügye? Mert Pipás Pista néven, férfinak öltözve gyilkolt, férfiként tartóztatták le, és csak a börtönben vált nyilvánvalóvá, hogy valójában nő.

A rendőrség 1932 nyarán kezdett el nyomozni egy egészen más ügyben, így jutottak el Dobák Antalnéhoz, aki a jelek szerint egy évtizeddel azelőtt megölette a férjét. A holttestet exhumálták, a gyilkosság bebizonyosodott, minthogy az is, egy bizonyos Pipás Pista hajtotta végre tettestársaival. Dobákné vallomásában egy korábbi bűntény is szerepelt: Börcsök István öngyilkosságnak beállított felakasztása a felesége kérésére, Börcsök fiának tudtával.

1933 áprilisában az ítélőtábla Rieger Pélné ítéletét helybenhagyta, ezek után a Kúriához folyamodhatott kegyelemért. Érdekes módon egy önkéntes börtönlátogató járt közben Rieger Pálnéért. Thaly Ida rendszeresen járt be a fogvatartottakhoz bibliaórára. Riegernét eleinte kerülte, ám az asszony maga kérte, hogy Ida beszélgessen vele. A tanárnő leírása alapján úgy tűnik, a gyilkos a börtönben megbánta bűneit. Thaly Ida a Kúria elnökéhez címzett levelében idézte "Pipás Pista" szavait:

"Most látom, hogy én őrült voltam, az eszem kellett, hogy elmenjen, hogy ilyeneket véghez vittem! Miért nem tetszett akkor mellettem állni és a karomat megfogni. Hívtak itt, a börtönben templomba, de hát mehetek én a templomba, Isten elé?" Miután többször is beszélt a gyilkos asszony Idával, a következőket mondta még: "Tetszik látni, ilyenkor nem félek még attól sem, ha halálra ítélnek, de amikor magam vagyok, akkor úgy szeretnék még élni, s jobbá lenni."

Rieger Antalné kegyelmet kapott, végül a börtönben halt meg 1940-ben. Történetét Pozsgai Zsolt drámaként dolgozta fel,, a Pipás Pista bemutatója 2013-ban volt a Szegedi Nemzeti Színházban.

VIDEÓ: A Pipás Pista című darab születése

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Szökésben egy szekszárdi pár, akik bevonták a szexjátékba a nő 10 éves kisfiát

A pár nem jelent meg a bíróságon, és a rendőrség sem találta őket lakcímükön. Az ügy vádlottjai Németországban vagy Spanyolországban lehetnek.

KÉK HÍREK

Kovács Lajos: Gyárfás Tamás meg akarta öletni Fenyő Jánost

A Frizbi vendége volt a legendás nyomozó, és új részleteket árult el a Fenyő-gyilkosság hátteréről. Kovács Lajos szerint az ügy hemzseg a hazugságoktól és a kételyektől.

KÉK HÍREK

Hatalmas bombát találtak a városligeti hőlégballonnál

A bomba egy csőtörés javítása során került elő a hőlégballon közelében. A tűzszerészek szerint nem volt szükség lezárásokra.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

„Hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót” – 30 éve történt az ország legsúlyosabb vonatbalesete, amiben 31-en haltak meg

1994. december 2-án 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat több kocsija is. 31-en haltak meg, az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Fartek Patrícia / Fotó: YouTube/Kommentár nélkül - szmo.hu
2024. december 02.

1994. december 2-án szörnyű tragédia rázta meg az országot. 16 óra 46 perckor kisiklott a Szajol állomáson áthaladó Nyíregyháza–Nyugati pályaudvar között közlekedő gyorsvonat második kocsija, majd a kocsik 110 kilométer/órás sebességgel egymásba, illetve az állomásépületbe rohantak.

A balesetben összesen 31-en vesztették életüket, 27-en a helyszínen, négyen a kórházban haltak meg, 52-en pedig megsérültek. Az áldozatok közül a legidősebb 84, a legfiatalabb alig 8 éves volt.

Később kiderült, a balesetet emberi mulasztás okozta. A vonat érkezése előtt negyed órával az első vágányon tolatást végeztek, csakhogy a váltók ekkor már át voltak állítva a második vágányra, amelyen a gyorsvonatnak át kellett volna haladnia. A tolató szerelvény a kerekeivel átállította a váltót az első vágányra.

A gyorsvonat az egyenes haladásnál engedélyezett sebességgel, azaz körülbelül 110 kilométer/órával érkezett az állomás felé, a kitérő állású váltót ebben az állásban viszont legfeljebb 40 kilométer/órás sebességgel közelíthette volna meg a szerelvény. A mozdony és az első kocsi kitért és haladt tovább az első vágányon, viszont a szerelvény többi kocsija leszakadt, majd kisiklott, és egy része az állomásépületbe rohant.

A mentést a baleset után közvetlenül az állomáson szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók és az utasok kezdték meg. Aztán megérkeztek a mentők, tűzoltók, és katonák is. Még ők sem láttak még ehhez fogható katasztrófát, de az első újságírók sem tudták eleinte felfogni, mi történt.

Mészáros János a Szoljon.hu fotóriportere az elsők között ért oda, a szirénák hangját követte.

„Láttam, hogy egymáson vannak a vagonok. Akkor már hallottam zajokat, síró, jajveszékelő embereket a roncsok alól. Néhol mozogtak elemlámpák, a tűzoltók és a mentők ekkor már bemásztak a roncsok közé és próbálták megtalálni a túlélőket, sérült embereket”

– mondta a fotós korábban a XXI. Századnak.

Huszonhét ember a helyszínen meghalt, a holttesteket először a váróba fektették.

„Nem kívánom senkinek azt a látványt, érzést, amit az váróterem látványa nyújtott, ahová korábban a holttesteket fektették. Néhány kolléganőmmel hipós vízzel, szinte négykézláb sikáltuk fel ott a véres, csutakos padlót. Az egyik munkatársnőnk épp babát várt, mondtuk neki, ő ne jöjjön, máshol segítsen, ha tud. Borzasztó emlék”

– emlékezett vissza szörnyű tragédiára a Szoljon.hu-nak egy asszony, aki már akkor is a vasútnál dolgozott. Azt mondta, sokan bementek aznap éjjel dolgozni közülük, olyanok is, akik nem voltak szolgálatban.

Kárándi Béla nyugalmazott alezredest is a helyszínre rendelték. Az ő feladatuk a halottak azonosítása volt.

„Csendben dolgoztunk, senkinek nem volt kedve megszólalni. Szavakkal nem is lehet elmondani, milyen érzés volt látni, amikor az egyik fiatal mellé lefeküdt a földre az édesanyja. Átölelte a fiát, és perceken át zokogott. Az áldozatok között volt az ORFK egyik középvezetőjének az anyósa is. Amikor bejött az asszony férje, összetört egy széket. Rajta így jött ki a mérhetetlen düh és fájdalom, hogy elveszítette a feleségét”

– mesélte a tragikus éjszakáról a keleten.hu-nak.

A balesetben hatan életveszélyes, húszan súlyos, tizenketten könnyű sérüléseket szenvedtek. A sérülteket több kórházba szállították. Tizennégy embert elsősegélynyújtás után haza is engedtek, négy ember életét viszont már nem tudták megmenteni. Az áldozatok száma így később harmincegyre nőtt.

A Legfelsőbb Bíróság 1996 februárjában hozott ítéletet a balesetet okozók ügyében. A vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó, gondatlan veszélyeztetéséért Szűcs Ferenc váltókezelőt öt és fél év, Farkas István tolatásvezetőt két év, Illyés Ferenc kocsirendezőt pedig másfél év fogházbüntetésre ítélte a bíróság. Szűcs Ferenc három év letöltése után kegyelemmel szabadult.

A MÁV az elhunytak hozzátartozóinak, a sérülteknek és azoknak, akik anyagi veszteséget szenvedtek kártérítést fizetett. Az esetenkénti összeg 20 ezertől 6 millió forintig terjedt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Mérgezett csokitojással ölt a brazil nő: két gyerek halt meg, csak mert féltékeny volt

Elhunyt annak az anyának a második, idősebb gyereke is, aki megosztotta családjával az ajándékba kapott csokitojást. A gyilkos féltékenységből küldte a mérgezett húsvéti csomagot.

KÉK HÍREK

Elmagyarázta a rendőrség, hogy miért rontottak rá a TEK-esek a törökbálinti drogkereskedő szomszédjára

A kommandósok először egy rossz házba mentek be, ahol egy kisgyerek és egy idős nő tartózkodott. A valódi célpont később fegyvert rántott és megsebesítette magát.

KULT

Fekete öves taekwondós, az anyjának köszönheti a karrierjét, és a Föld 100 legnagyobb hatású embere közé sorolták – 35 érdekesség a 35 éves Dev Patelről

A Gettómilliomos főszereplőjeként robbant be a filmvilágba 18 évesen, azóta pedig talán a leghíresebb indiai származású színész lett belőle, sőt, van, aki szerint ő a legszexibb élő férfi.

MÚLT

Nem színezi túl a valóságot, de ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni – S.E.R.E.G-kritika

Mire képes egy igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon? Megnéztük, hogyan indul a S.E.R.E.G.

Varga Vencel. Kép: Youtube - szmo.hu
2024. november 12.

Nem vagyunk elkényeztetve manapság (igaz, sosem voltunk) jó magyar sorozatokkal, főleg az agyontámogatott propagandafilmek korában. Na de mire képes egy hazai viszonylatban igazán nagy költségvetésű sorozat Magyarországon?

Milyen más sorozat lehetne ma Magyarországon 900 millióval megtámogatva, mint egy tisztes katonai sztori, ahol apa-fia konfliktusokról és komoly, felelősségteljes férfiasságról témázgatnak?

Erős fenntartásokkal ültem neki tehát az első résznek. Kicsit vártam is, hogy mennyire lesz ez egy már-már parodisztikus mű, amilyen akár az Elk*rtuk is volt, vagy a Most vagy soha!. Ezzel szemben nem ez történik, hanem valóban megpróbáltak valami egészen korszerű, történetmesélésben is egészen helytálló sorozatot létrehozni.

A sorozat egyből egy rendkívül komoly harcjelenettel indít, ahol a főszereplő, Győrbíró (Csórics Balázs) makacsul, hősiesen felülírja a neki is kiadott parancsokat, majd önálló akciózásba kezd. Nem vagyok teljesen tisztában a katonai missziók törvényeivel, de tudtommal ennek a való életben sokkal szigorúbb következményei vannak, mint az, amilyen gyorsan túlteszi magát a sorozat ezen a felütésen. A harcjelenet egyébként szörnyen izzadságszagú, ahol páremberes lövöldözések mellett egészen komolyan vehetetlen halálok és effektek tűnnek fel. Mintha a kurd statiszták egy alsópolcos videójátékot imitálva hullanának el, az egyik gránát robbanásától való belassított elugrás pedig már-már komikus. Eszembe jut hirtelen a Sharknadónak egy felturbózott verziója, de a történet gyorsan tovább is áll.

Már Győrbíró házában vagyunk, aki a képek alapján a katonaság mellett lottózhatott is, amilyen lehengerlően szép családi házba sikerült berakni a főszereplőket. Megismerkedünk Marcival (Séra Dániel), akit a sorozat egy egészen céltalan figuraként próbál ábrázolni.

Maga a sorozat tehát két szálon fut, egyrészt a fiatal srác, aki az életét rendbe hozni jelentkezik tartalékos katonának, illetve az apáról, aki egy újabb misszióra próbál csapatot verbuválni.

Ez azért sem rossz, mert az izzadságszagú hőstetteket és a nagy, nemes dolgokat szépen ellensúlyozza az esetlen fiatal felnőtt története. Az előbb említett Marci mellett barátja, Jocó (Kövesi Zsombor) is szépen hozza a saját történetét, sok beszélgetés igazán emberi. Simán meg tudjuk kedvelni a karaktereket, és az is szuper, hogy a fiatalok nyelve végre nem megy át egy Amerikai Pite hasonmásversenybe, nem adtak a szereplők szájába „öcsisajtokat” és egyéb korszerűtlen kifejezéseket.

Egyelőre egy rész alapján, gyaníthatóan a missziós csapat összerakása a fő szál, ami viszont sokkal gyengébb, esetlen és logikátlan dialógusokkal. A színészek Kamarás Iván kivételével nem adnak sokat a karakterekhez, ami nem is biztos, hogy az ő hibájuk:

Sokkal inkább maguk a szerepek tűnnek kidolgozatlannak.

Szándékosan igyekeztem elsősorban sorozatként nézni, és csak másodsorban figyelni a szoftpropagandára, amit helyenként azért szépen elhelyeznek. Marci nézegeti a sereg honlapját, anyuka is elmondja, hogy a sereg megoldás lehet az ösztöndíj kifizetésére is, de még a katona apuka is a legkomolyabb motoron vereti, a tökéletesen kinéző családi házból reggel elindulva, ami a katonalét egy szép víziója. De valóban másodsorban van a „mi lehet jobb, mint katonának lenni” felkiáltás, a történetre ezerszer nagyobb hangsúlyt fektetnek. Természetesen a morális kérdések szépen megjelennek olyan hatásvadász vágóképekben, mint amikor a merengő Győrbíró egy boltból kijövő anyát pásztáz gyermekével.

Szerintem az egyik legtisztelhetőbb rész, hogy nem színezi túl a sorozat a valóságot, a katonai laktanyában az irodák, ahol Győrbíró is tengeti mindennapjait, még mindig tele van a kommunizmusból itt ragadt bútorokkal, a kórház folyosója, ahol Marci sebét összevarrják, pontosan olyan hányadékként néz ki, mint a legtöbb kórházi folyosó egyébként itthon.

Rengeteget gondolkodtam azon is, hogy miért kell a címben a sereget S.E.R.E.G.-ként írni. Csak online tudtam meg, hogy Szolgálat-Erény-Rend-Erkölcs-Gondviselés lesz a megfejtés. Gondolom, a pöszékre való tekintettel a „Szereg” kicsit furán adta volna ki, más S-betűs szót meg nem lehet kitalálni a katonasággal kapcsolatban.

Összegezve, a S.E.R.E.G. nem egy pokolian jó sorozat, ugyanakkor azt gondolom, hogy ekkora összegből valamivel jobb történetet is lehetett volna írni. A fiatalok szála üdítő, az átlagos tévénéző szerintem nagyon gyorsan meg tudja szeretni Marci karakterét, és már várja a következő adást, hogy vajon sikerül-e neki Galambost (Gál Réka Ágota) meghódítani. Gyanúsan arra is kíváncsiak leszünk, hogy Kamarás Iván hogyan és mennyire akar kiszúrni Csórics Balázs karakterével. Ezek miatt pedig néha még meg is lehet bocsátani azokat a rém kellemetlen propagandisztikus részeket is, amikbe az egészet becsomagolják. Láttunk ennél rosszabb sorozatot még Netflixen is, bár azt gondolom, hogy a S.E.R.E.G miatt nem fog a hétköznapi ember a tévé előtt toporzékolva várni hétköznap esténként.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Autópályán rugdosta a rendőröket a részeg garázda, sokkolóval kellett megfékezni

Az agresszív férfit egy budapesti lakásból kellett kirakni, ezután gyalogolt fel az M1/M7-es autópálya bevezetőjére. Nem először került összeütközésbe a törvénnyel.

KÉK HÍREK

„Elvágtuk a torkukat, majd egy machetével feldaraboltuk őket” – brutális gyilkossággal vádolják a legendás kerékpárost, Luis Alberto Herrerát

A Lucho néven ismert legendást azzal vádolják, hogy 2002-ben meggyilkoltatta négy szomszédját, hogy megszerezze a földjeiket.

KÉK HÍREK

Lezuhant a várfalról egy gyerek Esztergomban – mentőhelikoptert kellett hívni hozzá

Mentőhelikopter szállt le Esztergomban, miután egy gyerek lezuhant a közeli várfalról. A hírek szerint egy háztetőre esett, súlyosan megsérült.

MÚLT

A magyar származású Albrecht Dürer az önmarketing mestere is volt, nemcsak a reneszánszé

Elképzelt orrszarvú, forradalmi sokszorosítási eljárás és botrányos önarckép: a németalföldi festészet zsenije Nürnbergből hódította meg Európát. Bejártuk a házat, ahol élt és dolgozott 20 évig.

Tóth Noémi - szmo.hu
2024. november 18.

Tele a történelemkönyv világhírű magyarokkal: a festő-grafikus-könyvkiadó géniusz Albrecht Dürerről is kevesen tudják, hogy aranyműves apja révén magyar vér csörgedezett az ereiben, bár ő már Németországban született 1471-ben. A festőinasnak szegődött fiúban csak úgy buzogott a tudásvágy és az újítási hajlam, és elképesztően pontosan tudta ábrázolni a természetet vagy az emberi vonásokat. Kortársai megítélése szerint ráadásul Dürer csupa meglepő dologra vetemedett. Például humánus témákat választott – gondoljunk csak ’A nagy nyúl’ című akvarellje és önarcképére –, amelyek akkoriban nem voltak divatosak.

1505-ben elkészítette egyik legismertebb grafikáját egy orrszarvúról, amelynek az a különlegessége, hogy Dürer soha nem látott élőben orrszarvút, és egy leírás alapján készítette el a művet. Ez a grafika rendkívül népszerű lett, és sokan csak ezen keresztül ismerték meg az állatot. Azonban nem minden alkotása lett az ismertségen felül sikeres is: az önarcképeit sok kritika érte, mondván, Dürer túlságosan is egoista – főleg az okozott botrányt, amelyen Krisztusként áldja gyakorlatilag önmagát. Önbizalomban és provokációban nem szűkölködött, az biztos…

Viszont szakmai érdemei elvitathatatlanok:

Dürer egyfajta „művész-influencerként” forradalmasította a művészeti alkotások terjesztését. Fametszeteivel és rézkarcaival felfedezte a sokszorosítás újfajta technikáját, amelynek segítségével képes volt műveit széles körben terjeszteni könyvszerű formában, ezzel növelve a bevételét és a hírnevét szerte Európában.

Munkásságának egyik fontos aspektusa volt a könyvnyomtatás iránti szenvedélye, amelyet nagybátyja, Anton Koberger, Nürnberg egyik vezető nyomdásza segítségével fejlesztett tökélyre. Dürer fametszet-illusztrációi, mint az ’Apokalipszis’, jelentős mértékben hozzájárultak a kor művészetéhez.

A Dürer-ház nem csak múzeum, hanem skanzen is

A művész Nürnbergben található otthona, a Dürer-ház ma múzeumként üzemel a bajor város turisztikai központjában, egy gyönyörű téren a vár aljánál. Dürer már eleve százéves házként vásárolta meg az ingatlant, ahol édesanyjával, illetve feleségével élt és alkotott – utódok nélkül – két évtizedig. A festő 1528-ban bekövetkezett halála után még a felesége lakott benne egy évtizedig, aztán több tulajdonosváltás után visszavásárolta a város, hogy közkinccsé tegye a házat. A Dürer-házon szerencsére a II. világháború sem hagyott akkora nyomot, mindössze a tetőt kellett megjavítani rajta, pedig a város nagy részét lebombázták annak idején. Úgyhogy ma is szinte egykori hangulatában tekinthető meg a jellegzetes stílusú, ötemeletes, és belül kissé puritán berendezésű épület.

A termeket róva az ember úgy érzi, időutazásba csöppent, miközben a korabeli technikákkal is megismerkedhet. A házat korhű bútorokkal rendezték be, és rekonstruálták Dürer műtermét is. Jó érzés úgy barangolni a házban, hogy azon ritka, fennmaradt reneszánsz-kori ház Európában, amely egy művész tulajdonát képezte. Még akkor is, ha sok alkotás a tárlaton csak másolat (élén a botrányos önarcképpel), hiszen az eredeti festményeket a világ nívós múzeumai birtokolják.

Albrecht Dürer élete és művészeti tevékenysége nagyban hozzájárult tehát a nyomtatási technikák és sokszorosított grafikák fejlődéséhez. Polihisztor-voltát az is mutatja, hogy nem csupán mint festő, könyvillusztrátor és grafikus, hanem mint író és irodalmár is tevékenykedett: önéletrajzokat és útinaplókat is írt, valamint elméleti könyveket festészetről, méretezésről és várépítésről, amelyek hosszú ideig szolgáltak alapul a művészeti oktatásban és gyakorlatban egyaránt. Dürer munkássága meghatározó része Európa kulturális örökségének, magyar gyökereiről pedig a városligeti Ajtósi Dürer sor emlékezik meg, amelyet halálának 400. évfordulóján neveztek el róla.

Források: 1, 2, 3

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Piszkavassal verte agyon anyósát egy 42 éves nő, egészen addig ő ápolta az asszonyt

A 66 éves asszony már évek óta súlyos beteg volt. Fia és annak párja ápolta, naponta etették, pelenkázták.

KÉK HÍREK

Kegyetlen lincselés: elevenen elégettek egy gyilkossággal gyanúsított férfit Ecuadorban

A vélhetően brit áldozat korábban agyonlőhetett egy helyi lakost. A környéken élők a rendőrségről rabolták el, hogy megégessék.

KÉK HÍREK

Vád alatt a győri gyorshajtó, az M1-es autópályáig hiába kergették a rendőrök - Videón a hajsza

A 48 éves férfi egy szabálysértés után kezdett menekülni, hajmeresztő manőverekkel. A rendőrök végül nem tudták feltartóztatni az M1-esen.

MÚLT

Felkavaró emlékek! Az űrből is jól látszott a szeptember 11-i terrortámadás füstje

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba. Az űrhajós felvételt készített a füstfelhőről.

Fotó: NASA - szmo.hu
2024. szeptember 11.

A tragédia évfordulóján ismét előkerült az az űrből készített videót, amin jól látszik a World Trade Center ellen elkövetett terrortámadás füstje. A NASA felvételén a hatalmas füstfelhő az űrből is jól kivehető volt.

Egy amerikai asztronauta, Frank Culbertson éppen a nemzetközi űrállomáson teljesített szolgálatot 400 kilométerre a Földtől, amikor becsapódtak a repülőgépek a tornyokba.

Az űrhajós szemtanúja volt a második torony összeomlásának 2001. szeptember 11-én.

Culbertson korábban már az Astronauts: Houston We Have a Problem című dokumentumfilmben beszélt arról a felejthetetlen napról. Így emlékezett vissza:

"Azonnal megpróbáltam szerezni egy videókamerát és egy ablakot, amely a megfelelő irányba néz. Az idő teljesen tiszta volt aznap. Könnyen kivehető volt New York: egy nagy fekete füstoszlop jött ki a városból, és ahogy ráközelítettem a kamerával, láttam ezt a nagy szürke foltot, amely beborítja Manhattan déli részét."

Az űrhajós azt is leírta, hogy a füst úgy nézett ki, mint valami furcsa virág, amelynek a szára dél felé áramlik.