27 éve lejárt gázszámlával sokkoltak egy nyugdíjas nőt – 160 ezret követelnek tőle
Több mint 160 ezer forintot akart beszedni egy követeléskezelő cég Radványi Katalintól egy 1997-es, 16 ezer forintos gázszámlára hivatkozva. A budapesti nyugdíjas februárban kapott fizetési felszólítást, amelyet meglepetéssel fogadott, mivel már 2013-ban eladta az érintett ingatlant, írta meg a Blikk.
A nő elmondása szerint
Az ingatlant öt évig használta, ezalatt nem kapcsolták ki a gázt, és semmilyen elmaradást nem jeleztek neki. A lakás helyén ma már irodaház áll.
Miután kézhez kapta a felszólítást, először a gázszolgáltatót kereste fel, hogy másolatot kérjen a korábbi nullás igazolásról. Az ügyintéző azonban arról tájékoztatta, hogy a kérdéses időszakban még nem digitalizálták ezeket az iratokat, így nem tudnak segíteni.
A nyugdíjas asszony ezután utánanézett, mit tehet ilyen helyzetben, és ellentmondással élt, amit írásban jelzett is a követeléskezelő felé, valamint a közjegyzőnek.
Dr. Zavaczky Márk ügyvéd szerint ez volt a helyes lépés, ugyanis a hatályos szabályozás alapján a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell ellentmondással élni, ha valaki vitatja a követelést. Az ellentmondás jogi formában jelzi, hogy az érintett nem ismeri el a tartozást. Ha a fizetési meghagyás „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az úgynevezett rendkívüli ellentmondás nyújtható be. A bíróság csak az ellentmondás után vizsgálhatja meg, jogos-e a követelés, különben a követelés automatikusan jogerőssé válik, és végrehajtás is indulhat.
„Most minden előkerül innen-onnan, szélsőséges esetben még az is lehet, hogy a követeléskezelőnél nincs is semmilyen dokumentum, és a követelés csak egy excel-táblázatban egy adatsor. Egy ügyfelemtől például egy 1996-os westeles mobilszámlát akartak kamatostul behajtani, amit állítólag annak idején nem vett át az édesanyja Esztergomban. Ellentmondást terjesztettünk elő, ami azt jelenti, hogy ilyenkor automatikusan perré alakul az ügy. A követeléskezelő végül elállt a pertől, persze, hiszen a követelés többszörösen elévült. Végül a követelőnek kellett megfizetnie az ügyvédi költséget.
– fogalmazott Zavaczky Márk.
A történet kapcsán a Blikk megkereste az érintett céget is. Az Intrum Zrt. konkrét ügyekben adatvédelmi és pénzügyi szabályozásokra hivatkozva nem adott részletes tájékoztatást.
