Drasztikus spórolási intézkedéseket vezetett be a Miniszterelnökség az év utolsó három hónapjára – tudta meg a 24.hu.
Gulyás Gergely miniszter utasítására a dolgozóknak nemcsak a fűtésen és az energiafelhasználáson, hanem például az informatikai eszközökön vagy az ingyen pogácsán is spórolni kell. A minisztériumban kiadott belső utasítás szerint a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt ki kell venni a részüket a költségek lefaragásából.
A vezetők között szétküldött levél szerint az év hátra levő részében szóba sem jöhet a létszámbővítés, nem vehetnek fel új munkatársakat, sőt külsős szakértőkkel, tanácsadókkal sem lehet új szerződéseket kötni. Minden feladatot belsős erőforrásokkal kell megoldani.
A dolgozók sem új elektronikai eszközöket, sem szoftvereket nem vásárolhatnak, fejleszthetnek, vissza kell fogniuk az információs kampányokat és publikációkat is.
Csökkentik az értekezleteken a munkatársak számára kitett pogácsák, kávék, üdítők mennyiségét is. Csapatépítő jellegű rendezvények szóba sem jöhetnek, és más típusúakból is csak a legszükségesebbek megtartását javasolják.
Szintén csak akkor lehet külföldi utat tervezni, ha elengedhetetlenül szükséges, és akkor is csak egy-két főnek engedélyezett.
A 24.hu megkereste a Miniszterelnökséget, hogy megtudják: minden tárcát érintő változtatásokról van-e szó, vagy a spórolási intézkedések Gulyás Gergely miniszter utasításai. A sajtóiroda erre egyértelmű választ nem adott, de megírták, miért van szükség a rendelkezésekre:
„A brüsszeli szankciók azt eredményezték, hogy sokszorosára emelkedtek az energiaárak az unióban és Magyarországon. A kormány ebben a nehéz gazdasági helyzetben is biztosítja Európa legnagyobb rezsitámogatási programját a magyar emberek számára. A rezsicsökkentés több ezermilliárd forintos kiadási terhe mellett is a kormány tartja a célként kitűzött költségvetési hiányt.”
Az energiaár emelkedése miatt egyébként a kormány már hetekkel korábban, szeptember 8-án bejelentette, hogy 25 százalékkal csökkenti a minisztériumok és az összes állami intézmény gázfogyasztását, ami miatt télen csak 18 fokig szabad felfűteni az épületeket.
Drasztikus spórolási intézkedéseket vezetett be a Miniszterelnökség az év utolsó három hónapjára – tudta meg a 24.hu.
Gulyás Gergely miniszter utasítására a dolgozóknak nemcsak a fűtésen és az energiafelhasználáson, hanem például az informatikai eszközökön vagy az ingyen pogácsán is spórolni kell. A minisztériumban kiadott belső utasítás szerint a vezetőknek és a dolgozóknak egyaránt ki kell venni a részüket a költségek lefaragásából.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pottyondy Edina új bejegyzésében arról írt, hogy szerinte félreértelmezték a szombati írását, és több pontatlan állítás is elterjedt róla a közösségi médiában.
Mint fogalmazott, a fideszes „propaganda” részéről azóta olyan mondatok jelentek meg vele kapcsolatban, mint például: „Legmélyebb tiszteletem székely véreinké, akik elzavarták Pottyondy Edinát Erdélyből!” vagy „Nem látják szívesen Erdélyben Pottyondy Edinát.”
A bejegyzésében Pottyondy cáfolta ezeket az állításokat. Azt írta: „Nem zavart el senki Erdélyből, ugyanis megyek, pénteken indulok.” Hozzátette, hogy több városban is fellép, köztük Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában.
Szerinte nem a székelyek tiltakoznak ellene, hanem „néhány tucat gyűlölködő gazember, és a Fidesz helyi janicsárjai.”
Köszönetet mondott azoknak, akik az elmúlt napokban támogató üzeneteket küldtek neki, külön kiemelve a sepsiszentgyörgyieket és a székelyudvarhelyieket, és megjegyezte: közel tízezer néző követi heti rendszerességgel a videóit Erdélyből.
A posztban kitért arra is, hogy az előző választáson 170 ezer levélszavazat érkezett a Fideszre Erdélyből, ami szerinte „nincs a 20%-a sem az ott élő magyaroknak. (...) Nem a székelyek, hanem egy agresszív, gonosz, megátalkodott kisebbség terrorizál engem, és az ott élőket” - fűzte hozzá.
Pottyondy Edina új bejegyzésében arról írt, hogy szerinte félreértelmezték a szombati írását, és több pontatlan állítás is elterjedt róla a közösségi médiában.
Mint fogalmazott, a fideszes „propaganda” részéről azóta olyan mondatok jelentek meg vele kapcsolatban, mint például: „Legmélyebb tiszteletem székely véreinké, akik elzavarták Pottyondy Edinát Erdélyből!” vagy „Nem látják szívesen Erdélyben Pottyondy Edinát.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ennek nem örül Rogán: Trump a magyar korrupcióval is magyarázza a kivetett vámokat, 19 alkalommal szereplünk a panaszlistán
Az erről szóló jelentésben minden más uniós államnál többször említik az amerikaiak hazánkat, nem épp pozitív kontextusban. A jelentésben aggódnak többek között az átláthatatlan magyar közbeszerzések, de a kínai kapcsolatok miatt is.
Korábban mi is írtunk róla, hogy több, Magyarországon jelen lévő cégnek, többek között a győri Audinak is gondot okoz Donald Trump súlyos mértékű, az Unióra vonatkoztatva 20%-os vámbejelentése.
Az USA kormánya egy 397 oldalas dokumentumban részletezte, miért döntöttek így – és ebben a szövegben meglepően sokszor kerül szóba Magyarország.
A Válasz Online átnézte a jelentést, amelyből kiderül, hogy Magyarország összesen 19 alkalommal szerepel a panaszlistában, míg például Szlovákiát csak négyszer, Lengyelországot és Romániát tizenkétszer, Németországot pedig tizenhatszor említik. A dokumentumban konkrét példákkal mutatják be, hogy az európai országok – köztük Magyarország – milyen bürokratikus akadályokat gördítenek az amerikai vállalatok elé.
Magyarország neve szinte minden amerikai panasz mellett felbukkan a részletes kormányzati jelentésben, különösen azoknál, amelyek az uniós szabályoknál is szigorúbb előírásokat kifogásolják. Ez azért is érdekes, mert Szijjártó Péter szerint „Brüsszel alkalmatlansága” miatt döntött az USA a vámemelés mellett, és ha az EU jobb feltételeket ajánlott volna, elkerülhetőek lettek volna az új terhek.
A dokumentum viszont éppen a tagállami túlszabályozásokat bírálja, és ezek között Magyarországot sokszor negatív példaként említi. Előkerül a gyógyszerek támogatási rendszere, a kötelező ügyvédi kamarai tagság, és több más magyar gyakorlat is, amit az amerikaiak problémásnak tartanak.
Külön kitérnek a közbeszerzésekre is. A Trump kereskedelmi főképviselője által jegyzett dokumentumban ez olvasható:
„Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években.”
Bár Magyarország nem köthet külön megállapodást az USA-val az uniós vámtarifáktól eltérően, a panaszok egy részét – például a közbeszerzések korrupciós kockázatát – akár csökkenthetné is.
A jelentés részletei azért is érdekesek, mert korábban, még Joe Biden elnöksége alatt az Egyesült Államok szankciós listára tette Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét korrupció miatt. A magyar kormány ezt úgy értékelte, hogy a lépés csak „a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”. Gulyás Gergelyszerint ráadásul, ha hónapok alatt is, de Rogán le is kerülhet a listáról.
A Válasz Onlie megkereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát és a Miniszterelnöki Kormányirodát is a jelentéssel kapcsolatban, de egyelőre nem kaptak választ.
Korábban mi is írtunk róla, hogy több, Magyarországon jelen lévő cégnek, többek között a győri Audinak is gondot okoz Donald Trump súlyos mértékű, az Unióra vonatkoztatva 20%-os vámbejelentése.
Milliárdokból építettek díszletet Rákay Philip Most vagy soha! filmjéhez, így néz ki most a terület
Az Átlátszó drónfelvételt közölt a fóti helyszínről. A képek alapján nem úgy tűnik, hogy a producer álmai szerint használnák ki azóta is a díszletvárost.
Sok minden eszébe juthat az embernek akkor, ha meghallja a Most vagy soha! filmcímet, ami a legtöbb számítás szerint több mint 7 milliárd forintos, állami támogatású költségvetésével a legdrágább magyar film lett, ennek ellenére fogadtatása vegyes volt. A mozipénztáraknál 164 ezren váltottak rá jegyet (és ebben benne vannak a dísz-, ingyenes és kötelező vetítések is), míg a tavalyi év (és egyben minden idők) legsikeresebb magyar filmjei, a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? egyaránt átlépte a 660 ezres nézőszámot – a „Demjén-film” jelenleg is fut a mozikban, és immár 740 ezer felett jár.
Rákay Philip művét sokan történelmi hitelessége és pontossága miatt is kritizálták. Igaz, azt a kritikusok is elismerték, hogy a látványban, elsősorban a monumentális díszletekben sikerült hitelesen megidézni 1848. március 15-ét. Érdemes azonban képzeletben visszaugrani a film bemutatása előtti időszakra is: az már akkor látszott, hogy a környezetre nagyon adnak a film készítői, és egy komplett várost húztak fel Fóton. Ezt büszkén meg is mutatták a sajtónak, Rákay maga pedig akkor azt nyilatkozta:
„A Most vagy soha! költségvetésének majdnem felét egy 8 hektáros, XIX. századi díszletváros felépítésére fordítottuk, ami a forgatás befejeztével 100%-os állami tulajdonba került, és évtizedekig bérelhető lesz.”
Az Átlátszó szerint ugyanakkor nem pontosan ezt történt. Az oknyomozó portál drónfelvételeken mutatta meg, hogy néz most ki a 8 hektáron megálmodott díszletváros. Mint írják, „kérdéses, miért került több milliárdba a díszletváros felépítése, ami valójában nagyrészt faszádokból és az azokat tartó faszerkezetekből áll. Ehhez tartozik még egy belső díszlet, a Pilvax kávézó replikája és egy mini-pontonhíd, ami a filmben a pesti hídfőhöz tartozott. Utóbbit, ahogy a felvételen látható, már kikezdte az idő, az egyik pillért tartó csónak mostanra nagyrészt elsüllyedt”.
A film látványvilágának nagy részét digitálisan alkották meg, ezek az utómunkák mintegy másfél évig tartottak – mint ismeretes, a nagyszabású művet nem is sikerült bemutatni Petőfi Sándor szültetésének 200. évfordulóján, 2023-ban.
A portál szerint egyetlen angol felirat utal arra, hogy a díszletet azóta használták egy amerikai produkció felvételeihez. Márciusban egy közelben lakó úgy nyilatkozott: „Amikor a Most vagy sohá!-t forgatták, akkor nagy volt a kiabálás, mostanában csend van, nem zavar minket, hogy itt van a stúdió”.
Az Átlátszó azt is megmutatta ugyanakkor, hogy a díszletváros a Rákay által emlegetett 8 (de számítások szerint inkább 8 és fél) hektáros területnek mindössze kis részét töltötte ki.
Egy 2022-es adásvételi szerződés szerint a Filmintézet 983 629 000 forintos vételárat fizetett a területért a fóti önkormányzatnak és egy Antal Ernő nevű milliárdos üzletembernek. Annak ellenére, hogy 2020 januárjában két szakértő cég a telek értékét 282 000 000 forintban határozta meg.
A Most vagy soha! díszletei napjainkban
Sok minden eszébe juthat az embernek akkor, ha meghallja a Most vagy soha! filmcímet, ami a legtöbb számítás szerint több mint 7 milliárd forintos, állami támogatású költségvetésével a legdrágább magyar film lett, ennek ellenére fogadtatása vegyes volt. A mozipénztáraknál 164 ezren váltottak rá jegyet (és ebben benne vannak a dísz-, ingyenes és kötelező vetítések is), míg a tavalyi év (és egyben minden idők) legsikeresebb magyar filmjei, a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? egyaránt átlépte a 660 ezres nézőszámot – a „Demjén-film” jelenleg is fut a mozikban, és immár 740 ezer felett jár.
Rákay Philip művét sokan történelmi hitelessége és pontossága miatt is kritizálták. Igaz, azt a kritikusok is elismerték, hogy a látványban, elsősorban a monumentális díszletekben sikerült hitelesen megidézni 1848. március 15-ét. Érdemes azonban képzeletben visszaugrani a film bemutatása előtti időszakra is: az már akkor látszott, hogy a környezetre nagyon adnak a film készítői, és egy komplett várost húztak fel Fóton. Ezt büszkén meg is mutatták a sajtónak, Rákay maga pedig akkor azt nyilatkozta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vérfürdő a tőzsdéken: szabadesésben az OTP, pánik söpör végig Ázsiától Amerikáig
A magyar tőzsde hétfőn több mint 10 százalékos mínuszban nyitott, az OTP papírjai nagyot estek. A világ befektetői a kriptótól az aranyig mindenből menekülnek.
Hétfő reggel komoly eséssel indult a kereskedés a világ tőzsdéin. Ázsiában a hongkongi tőzsde már 11 százalékos mínuszban járt, és Európa sem úszta meg a negatív hangulatot. Az Egyesült Államokban is folytatódhat az esés: a határidős indexek alapján a Nasdaq 5,6, az S&P 500 4,9, a Dow Jones 4,4 százalékos mínuszban nyithat - sorolja a Portfolio.
A budapesti tőzsdén több mint 10 százalékos eséssel indult a nap, az OTP részvényeinek árfolyama pedig több mint 15 százalékkal csökkent a nyitás után. A részvény 15,4 százalékos mínuszt is elért, így árfolyama egészen a tavaly november eleji szintre süllyedt. A március 26-án elért 27 ezer forintos történelmi csúcshoz képest az OTP jelenleg körülbelül 25 százalékkal van lejjebb. A forgalom is kiemelkedő volt: 10 óra 30 percig több mint 14,1 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a bank papírjai, ami már most meghaladta az elmúlt 30 nap átlagát.
A negatív hangulat ellenére két magyar részvény hétfő reggel emelkedni tudott.
A Gránit Bank árfolyama 6,8, a Graphisoft Park pedig 6,1 százalékos pluszban volt. A BUX index ettől függetlenül 7,1 százalékos esést mutatott, de a régió többi tőzsdéjén is komoly mínuszok voltak érzékelhetők. Az osztrák ATX 6, a cseh CTX 5,5, a lengyel WIG pedig 5,2 százalékos csökkenést jelzett.
A világ részvénypiacai is pánikolnak
A nemzetközi részvénypiaci hangulatromlás az autóipari részvényeket is érintette, de ezek az esések mérsékeltebbek voltak. A német DAX 6,5 százalékot, a francia CAC pedig 5,8 százalékot esett. A háttérben az is állhat, hogy ezek a papírok az utóbbi időszakban nem teljesítettek kiemelkedően.
Az európai védelmi ipari részvények is gyengélkedtek. A Rheinmetall 17 százalékos mínuszban volt, sőt a nap folyamán már 27 százalékos esést is elkönyvelt. A Leonardo 13,2, a Thales 13, a Safran 12,6, az Airbus 10,8, a BAE Systems pedig 8 százalékkal került lejjebb.
A Stoxx 600 index 6 százalékos eséssel nyitott, majd némileg korrigált. A múlt héten ez az index 8,4 százalékot veszített értékéből, ami az elmúlt öt év legrosszabb heti teljesítménye volt. Ennél nagyobb visszaesés legutóbb a Covid-járvány kezdetekor történt.
Az egyes országos indexek még komolyabb csökkenést mutattak: a német DAX 8,1, a francia CAC 6,4, a brit FTSE 100 5,7, a spanyol IBEX 4,6, az olasz FTSE MIB pedig 2,2 százalékot esett.
A befektetők a jelek szerint szinte mindentől menekülnek. Az arany árfolyama is csökken, és még a korábban felülteljesítő kriptoeszközöket is elkezdték eladni.
A világ tőzsdéi összességében jelentős visszaesést tapasztaltak 2025. április 7-én, miután Donald Trump amerikai elnök átfogó vámokat vezetett be, ami fokozta a globális recessziótól való félelmeket. Az AP tudósítása szerint az FTSE 100 index 6%-ot esett, elérve egyéves mélypontját. Európában a német DAX és a francia CAC 40 indexek is jelentős veszteségeket szenvedtek el. Ázsiában Japán Nikkei 225 indexe majdnem 8%-os zuhanást mutatott. Trump elnök a vámok bevezetését azzal indokolta, hogy „néha be kell venni a gyógyszert, hogy meggyógyuljunk”.
Hétfő reggel komoly eséssel indult a kereskedés a világ tőzsdéin. Ázsiában a hongkongi tőzsde már 11 százalékos mínuszban járt, és Európa sem úszta meg a negatív hangulatot. Az Egyesült Államokban is folytatódhat az esés: a határidős indexek alapján a Nasdaq 5,6, az S&P 500 4,9, a Dow Jones 4,4 százalékos mínuszban nyithat - sorolja a Portfolio.
A budapesti tőzsdén több mint 10 százalékos eséssel indult a nap, az OTP részvényeinek árfolyama pedig több mint 15 százalékkal csökkent a nyitás után. A részvény 15,4 százalékos mínuszt is elért, így árfolyama egészen a tavaly november eleji szintre süllyedt. A március 26-án elért 27 ezer forintos történelmi csúcshoz képest az OTP jelenleg körülbelül 25 százalékkal van lejjebb. A forgalom is kiemelkedő volt: 10 óra 30 percig több mint 14,1 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a bank papírjai, ami már most meghaladta az elmúlt 30 nap átlagát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
