23 nappal a törökországi pusztító földrengés után élve húztak ki a romok alól egy kutyát, írja a Daily Mail. Az Alex névre hallgató husky egy kétszintes épület romjai alatt töltött étlen-szomjan több mint három hetet.
Az ebre Anatakyában bukkantak rá a mentőcsapatok, miután meghallották az ugatását a romok átfésülése közben. Először csak az orrát vették észre egy apró lyukban, majd két órán keresztül küzdöttek a kiszabadításáért. A barátságos kölyökkutya boldogan nyalogatta megmentője arcát, miután az épület romjai alól a felszínre hozták.
A kutyát a mentés után egy közeli állatkórházba szállították, ahol gondoskodtak róla. Az alaposan lesoványodott Alexnek a kimerültségen és az éhségen kívül más baja nem volt a török média beszámolója alapján.
Azt feltételezik, hogy a husky még február 6-án szorult egy kis lyukba, amikor az épület összeomlott. A törmelékek közé nem szűrődött be a napfény sem és teljesen elzárták a külvilágtól, ezért csak találgatni tudnak, hogyan élte túl ilyen sokáig. A 7,8-as erősségű földrengés csaknem 50 ezer halálos áldozatot követelt Törökországban és Szíriában. A becslések szerint 173 ezer épületben keletkezett kár vagy omlott össze a természeti katasztrófával összefüggésben.
Az Alex csodával határos megmentéséről készült videót itt lehet megnézni:
23 nappal a törökországi pusztító földrengés után élve húztak ki a romok alól egy kutyát, írja a Daily Mail. Az Alex névre hallgató husky egy kétszintes épület romjai alatt töltött étlen-szomjan több mint három hetet.
Az ebre Anatakyában bukkantak rá a mentőcsapatok, miután meghallották az ugatását a romok átfésülése közben. Először csak az orrát vették észre egy apró lyukban, majd két órán keresztül küzdöttek a kiszabadításáért. A barátságos kölyökkutya boldogan nyalogatta megmentője arcát, miután az épület romjai alól a felszínre hozták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.
„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.
Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.
„Úgy tűnik, hogy most már tényleg rettegnek, és minden eszközt képesek bevetni a hatalom megtartása érdekében. Ha kell háborúba sodródnak, hogy erre hivatkozva ne kelljen kiírni jövő tavasszal a választásokat. Nagyon átlátszó próbálkozás…. NE TEGYÉK!!! A magyar embereket már nem lehet becsapni!!!” – zárta sorait a korábbi vezérkari főnök.
Magyar Levente Bosznia-Hercegovinában elhangzott mondataira reagált közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz korábbi vezérkari főnök, aki szakértőként csatlakozott a Tisza Párthoz. A Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese azt mondta: Magyarország kész beavatkozni az országban még katonailag is, ha a szerbek akarják.
„A kormány a béke élharcosának hazug maszkja mögül háborúba akarja sodorni hazánkat.
Megint bort isznak miközben vizet prédikálnak! Mi biztosan nem küldenénk magyar katonát a szomszédban dúló háborúba, sőt, mi valóban békét szeretnénk ezért eszünk ágában sincs eszkalálni a balkáni békét kétértelmű nyilatkozatokkal mint ahogy a kormány teszi. Lassan sikerül összeveszni minden szövetségesünkkel és szomszéddal, ami a mi biztonságunkat ássa alá” – fogalmazott Ruszin-Szendi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A parlament kedden megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az energiaitalok értékesítését 18 éven aluliaknak. A jogszabályt 174 igen szavazattal fogadták el.
A törvény kimondja, hogy fiatalkorúakat energiaitallal kiszolgálni sem szabad.
A jogszabály harminc nappal a kihirdetését követően lép hatályba, vagyis várhatóan június elején lép életbe az új szabályozás.
A törvény a kormányt hatalmazza fel arra, hogy rendeletben határozza meg, milyen összetételű energiaitalokra vonatkozzon a tiltás. Az igazságügyi tárca tavaly nyáron már közzétett egy ilyen rendelettervezetet, amely vélhetően alapjául szolgál majd a részletszabályoknak.
A javaslatot Nacsa Lőrinc és Hollik István nyújtotta be még tavaly tavasszal. A két politikus 2023 őszén már jelezte, hogy az alkoholhoz hasonló tiltást szeretnének bevezetni az energiaitalokra is.
A szigorítást azzal indokolták, hogy
egy felmérés szerint a 10–14 évesek körében húsz százalékos azok aránya, akik reggelente energiaitalt fogyasztanak.
A fiatalkorúak teljes körében közel nyolcvan százalék rendszeresen fogyaszt ilyen italokat, amelyek túlzott bevitele több szempontból is károsak lehetnek a fiatalok szervezetére.
A törvény szerint, ha egy üzlet megsérti az előírásokat, a fogyasztóvédelmi hatóság legfeljebb egy évre megtilthatja az alkoholtartalmú italok, energiaitalok, dohánytermékek és szexuális termékek forgalmazását. Amennyiben az üzlet három éven belül ismét jogsértést követ el, a hatóság akár harminc napra is bezárathatja.
A parlament kedden megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja az energiaitalok értékesítését 18 éven aluliaknak. A jogszabályt 174 igen szavazattal fogadták el.
A törvény kimondja, hogy fiatalkorúakat energiaitallal kiszolgálni sem szabad.
A jogszabály harminc nappal a kihirdetését követően lép hatályba, vagyis várhatóan június elején lép életbe az új szabályozás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást” – írja a Tisza Párt elnöke
Az ellenzéki politikus a közösségi oldalán reagált arra, hogy a parlament elfogadta a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól
„Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!” – írta kedd délelőtti bejegyzésében Magyar Péter.
Ahogy már beszámoltunk róla, mától új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.
Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát. Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.
„Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!” – írta kedd délelőtti bejegyzésében Magyar Péter.
Ahogy már beszámoltunk róla, mától új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfogadták a „Lex-Magyar Pétert”, ami az EP-képviselők vagyonnyilatkozatáról szól
Új szabály kötelezi a magyar EP-képviselőket a vagyonuk részletesebb feltárására. Magyar Péter szerint egyértelmű, hogy a jogszabály ellene és a tiszás képviselők ellen szól.
A jövőben a magyar EP-képviselőknek is ugyanúgy kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. A ciklus elején és végén, illetve minden év január 31-ig kell leadniuk az egységes formátumú dokumentumot. A képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvánosak lesznek, de a családtagoké nem.
Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát.
Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.
A magyar parlamenti képviselők nyilatkozatait a mentelmi bizottság vizsgálhatja, de azt semmilyen hatóság nem ellenőrzi. Civil szervezetek és az Integritás Hatóság is javasolták, hogy szigorúbb ellenőrzést vezessenek be, de ez eddig nem történt meg. A kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában még tavaly áprilisra vállalta, hogy javaslatot tesz egy szigorúbb szankciórendszer bevezetésére, de ebből egyelőre csak az EP-képviselőkre vonatkozó módosítás született meg.
Az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait a Nemzeti Választási Bizottság ellenőrzi majd. A testület tagjainak többségét a fideszes Országgyűlés választotta meg, de a parlamenti pártok is delegálhattak tagokat. Az NVB-nak hivatalból eljárást kell indítania, ha egy képviselő nem adja le időben a vagyonnyilatkozatát. Emellett bárki kezdeményezhet eljárást, ha pontosan megjelöli, hogy mi a probléma a vagyonnyilatkozattal.
A vagyonnyilatkozati eljárás során az EP-képviselők kijavíthatják a hibákat, és kötelesek minden szükséges adatot benyújtani. Az állami szervek is kötelesek átadni az NVB-nek a hiányzó adatokat. Ezekbe csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és az adatokat nem hozzák nyilvánosságra. A bizottság döntése ellen a Kúriánál lehet fellebbezni, és ha a folyamat végén is hibát találnak, az NVB megszüntetheti az EP-képviselő megbízatását.
A kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy „a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez”. Hangsúlyozták, hogy „a közbizalom helyreállítása és megerősítése érdekében a tagállamoknak fokozott felelősségük van saját képviselőik elszámoltathatóságának biztosításában”, és kiemelték, hogy a magyar rendszer „a legszigorúbbak közé tartozik”.
Magyar Péter márciusban reagált a törvényjavaslatra. Azt írta:
„Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való. Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?”
Emellett azt is elárulta, hogy egy kisebb és egy nagyobb lakása van, egy balatonhenyei üres telke, körülbelül 90 millió forint lakáshitele és ennél valamivel több megtakarítása. Tulajdonosa továbbá „egy minimális hasznot nyújtó” cégnek, egy 7 éves Volvónak, egy pianínónak és öt festménynek.
A Tisza Párt elnöke Orbán Viktornak is üzent:
„Máskor legyél már elég bátor, és ne ilyen bonyolult címet adj a törvényjavaslatnak! Elég lenne annyi, hogy »Szabaduljunk meg Magyar Pétertől, mert rettegünk« törvény. Vagy »itt már nem csak a lé, hanem a lét a tét« törvény”.
Korábban Vogel Evelin, Magyar Péter volt barátnője egy titokban készült hangfelvételen azt állította, hogy Magyar 90 millió forintnyi részvénnyel rendelkezik, amit olyan tőzsdei információk alapján szerzett, amelyekhez nem lett volna szabad hozzáférnie. Ezt követően az Index februárban arról írt, hogy Magyar 2023. július 21-én, pénteken, a tőzsdezárás előtti órákban eladta az összes részvényét, majd több tízmillió forint értékben vásárolt részvényeket Mészáros Lőrinc cégétől, az Opus Global Nyrt.-től. A tőzsdezárás után ezek értéke hirtelen megemelkedett, így hétfőn már magasabb áron adhatta el őket, és jelentős haszonra tett szert.
A jövőben a magyar EP-képviselőknek is ugyanúgy kell majd vagyonnyilatkozatot tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. A ciklus elején és végén, illetve minden év január 31-ig kell leadniuk az egységes formátumú dokumentumot. A képviselők vagyonnyilatkozatai nyilvánosak lesznek, de a családtagoké nem.
Fontos változás, hogy ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, nem adja le a vagyonnyilatkozatát, vagy felszólításra sem pótolja a hiányosságokat, akkor a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát.
Ezzel szemben a magyarországi országgyűlési képviselőknél nincs ilyen szankció: ha hibáznak a vagyonnyilatkozatban, annak jelenleg semmilyen következménye nincs.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
