"Az eddigi 250-300.000 forintos gázszámlánk mostantól ~2.300.000 forint lesz!" - írja a szegedi Pizza Monkey posztjában, amiben a cég a friss gáz számláját is csatolta - vette észre a 444.hu.
Ahogy írják kemény hónapok jönnek, így "több mint 60 kollégánkkal reméljük a legjobbakat! Kitartást Mindenkinek, nehéz időszak lesz!"
A G7 eközben több olyan kisvállalkozásra is rábukkant, melyek az elmúlt hetekben jelentették be Facebookon, hogy a megemelkedett rezsiszámlák miatt kénytelenek bezárni.
"Az eddigi 250-300.000 forintos gázszámlánk mostantól ~2.300.000 forint lesz!" - írja a szegedi Pizza Monkey posztjában, amiben a cég a friss gáz számláját is csatolta - vette észre a 444.hu.
Ahogy írják kemény hónapok jönnek, így "több mint 60 kollégánkkal reméljük a legjobbakat! Kitartást Mindenkinek, nehéz időszak lesz!"
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gulyás Gergely: Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból
Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból, közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A felmondási eljárást a kormány csütörtökön kezdeményezi.
A kormány az előtt jelentette be a döntést, hogy Orbán Viktor a Karmelitáben fogadja Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. A magyar miniszterelnök 2024 novemberében hívta meg Magyarországra Netanjahut, miután a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adtak ki az izraeli kormányfővel szemben.
Magyarország az első olyan uniós tagország, amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiadott elfogatóparancsot figyelmen kívül hagyva vendégül látja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány kezdeményezi.
A szakértők szerint a háborús bűncselekmények feltárásának teljes rendszerét érintheti, ha Magyarország mellőzi a Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogató parancsot.
A kormány az előtt jelentette be a döntést, hogy Orbán Viktor a Karmelitáben fogadja Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőt. A magyar miniszterelnök 2024 novemberében hívta meg Magyarországra Netanjahut, miután a Gázai övezet szándékos kiéheztetésének vádjával nemzetközi elfogatási parancsot adtak ki az izraeli kormányfővel szemben.
Magyarország az első olyan uniós tagország, amely a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja miatt kiadott elfogatóparancsot figyelmen kívül hagyva vendégül látja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány kezdeményezi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szabad Európa: tízmilliárd eurós hitel felvételére készülhet a magyar kormány
Lapinformációk szerint a pénzre az uniós támogatások pótlása és az állami beruházások felpörgetése miatt lenne szükség. A hitel devizában jönne, ami újabb kockázatokat hozhat.
A Szabad Európa információi szerint a kormány hamarosan dönthet egy körülbelül tízmilliárd eurós hitel felvételéről. Több forrás is megerősítette, hogy az elvi döntés már megszületett, jelenleg pedig azt vizsgálják, honnan érkezhetne ekkora összegű kölcsön.
A lehetséges források között szerepel Katar, az Egyesült Államok, Kína, Japán, valamint az Európai Beruházási Bank is.
Egy, a lapnak nyilatkozó forrás szerint a különböző pénzintézetek és országok eltérő feltételeket szabnak, ha hitelről van szó. Mint fogalmazott: „Kína konkrét beruházásokra ad pénzt, nagyon kötött feltételekkel, lásd a Budapest–Belgrád vasutat. Az EIB-nek szintén kemény feltételei vannak, míg a japánok üzletileg lennének keményebbek. Ellenben Katar – például politikai alkuk keretében – szívesen nyújt kedvezményes hitelt, és a felhasználást illetően sem finnyás. Most nyilván komoly reményeket táplál a kormány, hogy valami hasonlót összehozhat a Trump-kabinettel is.”
A Szabad Európa szerint a kormány az Európai Unióval folytatott jogállamisági vita miatt felfüggesztett, és egyre nagyobb arányban elvesző támogatásokat próbálhatja meg ilyen módon pótolni.
A cél az lehet, hogy az elmúlt években visszaesett állami beruházásokat újra fellendítsék.
A tervezett hitelfelvétel ugyanakkor növelné az államadósság devizaarányát. Ennek érdekében először módosítani kellene a jelenleg érvényben lévő, 30 százalékos felső korlátot. A lap szerint az sem világos, hogyan fogadnák egy ilyen lépést a nemzetközi hitelminősítők.
A Szabad Európa arra is felhívja a figyelmet, hogy
az államadósság kamatterhe már most is jelentős.
A költségvetés egyik legnagyobb kiadása jelenleg az adósság (re)finanszírozása, amely éves szinten a GDP körülbelül 4 százalékát teszi ki.
Emellett kérdés, hogy a kormány hogyan tudna rövid idő alatt értelmesen elkölteni egy ekkora összeget, amely a GDP mintegy 5 százalékának felel meg.
A Szabad Európa információi szerint a kormány hamarosan dönthet egy körülbelül tízmilliárd eurós hitel felvételéről. Több forrás is megerősítette, hogy az elvi döntés már megszületett, jelenleg pedig azt vizsgálják, honnan érkezhetne ekkora összegű kölcsön.
A lehetséges források között szerepel Katar, az Egyesült Államok, Kína, Japán, valamint az Európai Beruházási Bank is.
Egy, a lapnak nyilatkozó forrás szerint a különböző pénzintézetek és országok eltérő feltételeket szabnak, ha hitelről van szó. Mint fogalmazott: „Kína konkrét beruházásokra ad pénzt, nagyon kötött feltételekkel, lásd a Budapest–Belgrád vasutat. Az EIB-nek szintén kemény feltételei vannak, míg a japánok üzletileg lennének keményebbek. Ellenben Katar – például politikai alkuk keretében – szívesen nyújt kedvezményes hitelt, és a felhasználást illetően sem finnyás. Most nyilván komoly reményeket táplál a kormány, hogy valami hasonlót összehozhat a Trump-kabinettel is.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A vártnál valamivel később, szerda este helyett csütörtök reggel érkezett Budapestre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A politikus várhatóan a Széchenyi téri Four Seasons Hotel, a Budai Vár, a Parlament és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont környékén tűnik majd fel – vasárnapig ezeken a helyeken kell szakaszos lezárásokra számítani.
Kollégánknak sikerült elcsípnie az izraeli kormányfő konvoját. Netanjahu első programként a Gresham Palotából a Karmelita kolostorba tartott jelentős rendőri és terrorelhárító (TEK-es) kísérettel.
A Várban szintén nagy volt a rendőri készültség:
A készültség nem véletlen: Netanjahu jelenleg a világ egyik legvédettebb vezetőjének számít, aki ellen ráadásul a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki. (Ezt Magyarország magára nézve eddig sem tartotta kötelező érvényűnek, de Gulyás Gergely nemrég bejelentette, hogy ki is lépünk a nemzetközi szervezetből.)
A vártnál valamivel később, szerda este helyett csütörtök reggel érkezett Budapestre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A politikus várhatóan a Széchenyi téri Four Seasons Hotel, a Budai Vár, a Parlament és a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont környékén tűnik majd fel – vasárnapig ezeken a helyeken kell szakaszos lezárásokra számítani.
Jönnek az európai bosszúvámok Trump vámjaira – az időpont is megvan már
Az Európai Unió kemény válaszra készül az amerikai vámokra. Már áprilisban jöhetnek az első csapások, amik az USA-t és Európát is érzékenyen érinthetik.
Az Európai Unió hamarosan válaszol az Egyesült Államok által bevezetett vámokra. Az Európai Parlament kereskedelmi bizottsága csütörtök reggel bejelentette: április 14-én érkezik az első válaszlépés – írja a Portfolio.
Az unió alumíniumra, acélra, valamint amerikai fitnesz- és horgászeszközökre vet ki pótlólagos vámot.
Az intézkedés célja nem az, hogy komoly károkat okozzanak az Egyesült Államoknak, hanem az, hogy ellensúlyozzák az európai gazdaságot érő negatív hatásokat.
Bernd Lange, a parlamenti szakbizottság elnöke arról beszélt, hogy az amerikai intézkedések nemcsak Európának, hanem az USA lakosságának is komoly nehézséget jelenthetnek. Úgy fogalmazott: ma csak a napsütés miatt tudott jó reggelt kívánni. Április 2-át pedig az Infláció napjának nevezte, mivel szerinte világszerte áremelkedésekkel kell számolni. Ezzel szemben Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője korábban a neheztelés napjaként emlegette ezt az időpontot, amelyet Trump a felszabadulás napjának nevezett.
A szakbizottság elnöke szerint az amerikai elnök nem veszi figyelembe a valós gazdasági adatokat. Elmondása szerint a vámok átlagos mértéke jelenleg mindössze 5 százalék, a teljes kereskedelmi forgalmat nézve pedig csak 1,5–2 százalék. Trump a 20 százalékos vámokat az európai minőségi követelményekkel és fogyasztóvédelmi szabályokkal indokolja, ám Lange szerint ez téves érvelés, hiszen ezek a szabályok az uniós polgárok védelmét szolgálják.
Az Európai Unió a közelmúltban többször is próbált tárgyalni az amerikai kormánnyal, ám Lange szerint a döntéshozatal jelenleg teljes mértékben Trump és főtanácsadója, Peter Navarro kezében van. A Bizottság gazdasági és kereskedelmi biztosa, Maroš Šefčovič az elmúlt héten kétszer is tárgyalt Washingtonban, de érdemi eredményt nem tudtak elérni.
Felmerült az is, hogy az unió készen áll a Kényszerítés elleni eszköz (ACI) alkalmazására. Ezzel a digitális szolgáltatókat és a nagy techcégeket – köztük a Google-t, az Amazont, a Metát és az X-et – is meg tudná szorongatni az EU. Lange szerint azonban még nem érkezett el az idő a bevetésére.
Trump bejelentését az európai tőzsdék – így a magyar is – nagyon megsínylették.
Az Európai Unió hamarosan válaszol az Egyesült Államok által bevezetett vámokra. Az Európai Parlament kereskedelmi bizottsága csütörtök reggel bejelentette: április 14-én érkezik az első válaszlépés – írja a Portfolio.
Az unió alumíniumra, acélra, valamint amerikai fitnesz- és horgászeszközökre vet ki pótlólagos vámot.
Az intézkedés célja nem az, hogy komoly károkat okozzanak az Egyesült Államoknak, hanem az, hogy ellensúlyozzák az európai gazdaságot érő negatív hatásokat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
