"Elég botrányosan indult" az a pályázat, amely a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára juttatna pénzt a a 2021-2027-es ciklusban uniós forrásból - írja a 444.hu.
A lap beszámolója szerint többször is módosították a határidőt, végül július 12. lett a dátum. Reggel 8-kor nyitották meg a pályázási lehetőséget, de
a hirtelen nagy érdeklődés miatt túlterheltté vált a rendszer. Ezért sokan hiába próbálkoztak, nem tudtak belépni, vagy ha mégis, akkor kidobta őket a felület,
így sokan hiába igyekeztek már előre feltölteni az adatokat, sikertelenül próbálkoztak.
Egy pályázó a portálnak arról számolt be, hogy várható volt a tömeges érdeklődés, mert a járvány ellenére nem nagyon volt más forrás a KKV-k részére. Sokan ebből a forrásból akartak továbblépni, fejleszteni.
Új elem volt, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg 130 százalékánál lezárt a rendszer. Ez 14 perc alatt be is következett, miközben sokan be sem tudtak lépni.
Egy pályázó szerint már csak az októberi újabb pályázásra lesz majd lehetőségük, de akkor várhatóan még többen próbálkoznak majd, mert most "kivártak".
"Elég botrányosan indult" az a pályázat, amely a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára juttatna pénzt a a 2021-2027-es ciklusban uniós forrásból - írja a 444.hu.
A lap beszámolója szerint többször is módosították a határidőt, végül július 12. lett a dátum. Reggel 8-kor nyitották meg a pályázási lehetőséget, de
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarországról közel 2 milliárd euró értékben exportáltunk termékeket Amerikába. A kivitel főleg gépekből, járműalkatrészekből, elektronikai cikkekből, gyógyszeripari termékekből áll.
A legnagyobb exportőrök között ott van az Audi, a Bosch, az Egis, a Richter, és az olyan amerikai cégek magyarországi leányvállalatai, mint a GE vagy a Flextronics.
Ha az USA vámot vet ki ezekre az árukra, akkor azok drágábban kerülhetnek az amerikai piacra, emiatt csökkenhet a kereslet, vagy a magyar cégeknek kell lenyelniük az árkülönbözetet. Ez ronthatja a nyereségüket, sőt, visszafoghatják a termelést is.
Az import is érintett: ami 2023-ban 1,2 milliárd euró körül alakult. Főként elektronikai alkatrészeket, számítástechnikai eszközöket, repülőgép-alkatrészeket és orvosi műszereket hoztunk be az USA-ból. Ha ezekre az árukra viszonossági vámot vet ki az EU, akkor ezek az eszközök is drágulhatnak, és a magyar vállalatok költségei emelkedhetnek.
De hatása lesz a magyar gazdaságra az autókra és autóalkatrészekre kivetett 25%-os vámnak is.
Győrben például az Audi 2023-ban több mint 160 ezer autót gyártott. Ezek nagy részét exportra szánták, és ugyan az USA nem a fő célpiac, de az elektromos motorokat, amiket szintén Győrben készítenek, amerikai modellekbe is beépítik. Mivel ezekre is vámot vetnek ki, Trump mostani bejelentése magyar munkahelyeket is érinthet.
Magyarországról közel 2 milliárd euró értékben exportáltunk termékeket Amerikába. A kivitel főleg gépekből, járműalkatrészekből, elektronikai cikkekből, gyógyszeripari termékekből áll.
A legnagyobb exportőrök között ott van az Audi, a Bosch, az Egis, a Richter, és az olyan amerikai cégek magyarországi leányvállalatai, mint a GE vagy a Flextronics.
Ha az USA vámot vet ki ezekre az árukra, akkor azok drágábban kerülhetnek az amerikai piacra, emiatt csökkenhet a kereslet, vagy a magyar cégeknek kell lenyelniük az árkülönbözetet. Ez ronthatja a nyereségüket, sőt, visszafoghatják a termelést is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Leveszik a térd- és csípőprotézisre várók listájáról a túlsúlyos betegeket
A jövőben a súlyosan elhízott betegek nem kerülhetnek fel a csípő- és térdprotézisek várólistájára. A NEAK célja a listák visszaszorítása a 2019-es szintre.
Megjelent a csípő- és térdprotézis-műtétekre vonatkozó új protokoll, amely alapján
a jövőben a súlyosan elhízott betegek nem kerülhetnek fel a várólistára.
Azok a páciensek, akiknek a testtömegindexe (BMI) 35-40 fölött van, egyelőre nem regisztrálhatók a műtétekre. Az új szabályokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) foglalta össze egy 29 oldalas dokumentumban, amelyet az egészségügyi szolgáltatók kaptak meg – írja a Blikk.
A NEAK célja, hogy a műtéti várólisták létszáma ismét a 2019-es szintre csökkenjen, amikor még 28 ezren várakoztak beavatkozásra. Jelenleg több mint 32 ezer beteg szerepel a listán. Ebből 8129-en csípő-, 15 237-en pedig térdprotézis-műtétre várnak. Az országos átlagos várakozási idő csípőprotézis esetén 122 nap, térdprotézis esetén pedig 262 nap, de régiónként jelentős eltérések tapasztalhatók. Nyíregyházán például 289 nap, Kaposváron viszont akár 700 nap is lehet a várakozási idő térdprotézisre.
Tóth Tamás obezitológus (túlsúllyal küzdő betegek specialistája) szerint minden altatásban végzett műtét kockázatosabb, ha a beteg jelentős túlsúllyal rendelkezik. A szakember kiemelte, hogy ezeknél a pácienseknél a gyógyulás is nehezebb, és a műtét utáni szövődmények gyakrabban fordulnak elő. Hozzátette, hogy a nagyobb testsúly miatt a beültetett protézisek könnyebben meglazulhatnak, és maga a műtét is bonyolultabb. Gyakran éppen a túlsúly vezet ahhoz, hogy a betegek ízületei annyira károsodnak, hogy protézisre van szükségük.
A döntés több betegnél is nehéz helyzetet teremt. A Blikk megemlíti, hogy Schobert Norbert egyik páciense sem kerülhet egyelőre műtőasztalra, mert túlsúlya miatt nem vállalják az operációt. Kiss Géza, a Heves vármegyei Sarud lakója már 100 kilót fogyott orvosi segítséggel, ám még mindig 240 kilót nyom. A gyomorszűkítő műtétjéhez további súlycsökkentésre van szüksége.
Megjelent a csípő- és térdprotézis-műtétekre vonatkozó új protokoll, amely alapján
a jövőben a súlyosan elhízott betegek nem kerülhetnek fel a várólistára.
Azok a páciensek, akiknek a testtömegindexe (BMI) 35-40 fölött van, egyelőre nem regisztrálhatók a műtétekre. Az új szabályokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) foglalta össze egy 29 oldalas dokumentumban, amelyet az egészségügyi szolgáltatók kaptak meg – írja a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megfejtették, Trump milyen táblát tartott a kezében a vámok bejelentésekor – egész mást jelentenek a számok
Donald Trump egy hatalmas táblát mutogatott a Fehér Házban, a rá írt számokkal indokolta, melyik ország mekkora vámokat kap. Azt állította, ez a fele az amerikai árukra ezeken a helyeken kiszabott vámoknak. De ez nem igaz.
Donald Trump a Fehér Ház rózsakertjében úgy villantotta fel az új vámtarifákról szóló táblázatát, mintha csak egy vetélkedő műsor pontszámtábláját mutogatta volna a közönségnek.
A táblán két sorban szerepeltek számok, és az elnök azt állította, az általa most kiszabott vámok épp feleakkorák, mint a másik oszlopban szereplő értékek, amelyek azt tükrözik, milyen mértékű akadályokat gördítenek az adott országok az amerikai áruk elé.
George Saravelos, a Deutsche Bank kutatási igazgatója azonban a BBC-nek azt mondta:
a tarifák kiszabásánál nem a tényleges kereskedelmi korlátokat vették alapul, hanem azt az arányt, amely megmutatja, mekkora az adott ország árukereskedelmi hiánya az Egyesült Államokkal szemben, viszonyítva az adott ország amerikai exportjához.
Minél nagyobb egy ország nominális kereskedelmi többlete az USA-val szemben – azaz minél több árut ad el Amerikának az importjához képest –, annál magasabb vámokat kapott.
Ezért került például a legnagyobb vámtarifákkal sújtott országok közé Vietnam, Kína és Banglades is.
Donald Trump a Fehér Ház rózsakertjében úgy villantotta fel az új vámtarifákról szóló táblázatát, mintha csak egy vetélkedő műsor pontszámtábláját mutogatta volna a közönségnek.
A táblán két sorban szerepeltek számok, és az elnök azt állította, az általa most kiszabott vámok épp feleakkorák, mint a másik oszlopban szereplő értékek, amelyek azt tükrözik, milyen mértékű akadályokat gördítenek az adott országok az amerikai áruk elé.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerdán kora délután érkezett jelzés a szolnoki Hetényi Géza Kórház gyermekosztályára, hogy egy újszülött kisfiút helyeztek el az intézmény bejáratánál található babamentő inkubátorban. A csecsemőt az elhelyezés előtt ellátták és felöltöztették.
A kisfiú egészséges, testsúlya 2560 gramm, hossza 51 centiméter. A kórház dolgozói a Dávid nevet adták neki.
A kórház közleményében azt írta: „A kórház a protokollnak megfelelően megkezdte a hivatalos eljárást annak érdekében, hogy a kisfiú sorsa mielőbb megnyugtató módon rendeződjön.”
Legutóbb februárban helyeztek el újszülött kisfiút a szolnoki intézménynél elhelyezett babamentő inkubátorban, írta az MTI.
Magyarországon a babamentő inkubátorok legális lehetőséget biztosítanak a válsághelyzetben lévő szülők számára, hogy anonim módon helyezzék el újszülöttjeiket.
Az inkubátorok éjjel-nappal elérhetők, és amikor egy csecsemőt elhelyeznek bennük, a jelzőrendszer azonnal értesíti a kórház személyzetét. Hazánkban napjainkban 38 egészségügyi intézmény előtt található babamentő inkubátor, az elsőt 1996-ban helyezték el a fővárosi Schöpf-Merei Kórház bejáratánál.
Szerdán kora délután érkezett jelzés a szolnoki Hetényi Géza Kórház gyermekosztályára, hogy egy újszülött kisfiút helyeztek el az intézmény bejáratánál található babamentő inkubátorban. A csecsemőt az elhelyezés előtt ellátták és felöltöztették.
A kisfiú egészséges, testsúlya 2560 gramm, hossza 51 centiméter. A kórház dolgozói a Dávid nevet adták neki.
A kórház közleményében azt írta: „A kórház a protokollnak megfelelően megkezdte a hivatalos eljárást annak érdekében, hogy a kisfiú sorsa mielőbb megnyugtató módon rendeződjön.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
