Tavaly novemberben dőlt el hosszú tárgyalássorozat után, hogy a Magyar Honvédég NASAMS légvédelmi rakétarendszereket vásárol a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon cégektől, a norvég állam 130 milliárd forintos hiteléből finanszírozva - írja a 444.
A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Spirit FM-en elmagyarázta a rakéták megvásárlását. Mint mondta, „az államot nem úgy finanszírozzuk, mint a családot, hogy amikor fizetnek a hó elején, akkor a pénztárcánkba betesszük a pénzt, vagy a bankkártyánkra, és amíg rajta van pénz, addig költünk”.
Maróth Gáspár szerint a kölcsön
egy teljesen racionális, „az ország szempontjából a lehető legjobb döntés” volt, amit szakemberek hoztak.
Arról is biztosított mindenkit, hogy a dologba nem kell „politikai történetet” látni. Azt ugyanakkor ennek ellenére elismerte, folyik a munka a svéd mérnökökkel, mert a megrendelt amerikai rakétákat nem lehet rögzíteni a Gripen vadászgépekre.
Tavaly novemberben dőlt el hosszú tárgyalássorozat után, hogy a Magyar Honvédég NASAMS légvédelmi rakétarendszereket vásárol a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon cégektől, a norvég állam 130 milliárd forintos hiteléből finanszírozva - írja a 444.
A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Spirit FM-en elmagyarázta a rakéták megvásárlását. Mint mondta, „az államot nem úgy finanszírozzuk, mint a családot, hogy amikor fizetnek a hó elején, akkor a pénztárcánkba betesszük a pénzt, vagy a bankkártyánkra, és amíg rajta van pénz, addig költünk”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Felravatalozták a húsvéthétfő reggelén elhunyt Ferenc pápát. A Vatikán fotókat is közzétett a nyitott koporsóban fekvő elhunyt egyházfőről.
A pápa koporsóját a Svájci Gárda két tagja őrzi a Szent Márta-házban. A fotók szerint Ferenc pápa fején fehér püspöksüveg látható, testét vörös miseruhába öltöztették, kezébe pedig rózsafüzért helyeztek.
A 88 éves Ferenc pápa halálát hétfő reggel jelentette be a Vatikán. Kedden reggel 9 órától pedig a bíborosok összeültek Rómában, hogy megkezdjék Ferenc pápa temetésének előkészületeit.
Felravatalozták a húsvéthétfő reggelén elhunyt Ferenc pápát. A Vatikán fotókat is közzétett a nyitott koporsóban fekvő elhunyt egyházfőről.
A pápa koporsóját a Svájci Gárda két tagja őrzi a Szent Márta-házban. A fotók szerint Ferenc pápa fején fehér püspöksüveg látható, testét vörös miseruhába öltöztették, kezébe pedig rózsafüzért helyeztek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A húsvét hétfőn elhunyt pápa teste jelenleg a Vatikán területén található Santa Marta rezidencia kápolnájában van, vagyis abban az épületben, ahol főpápasága 12 éve alatt lakott.
A Vatikán közleményben tudatta, hogy I. Ferencet magyar idő szerint szerda reggel 8 órakor szállítják át a Szent Péter-bazilikába. A koporsót a temetésig tartják ott, hogy a hívek személyesen is elbúcsúzhassanak tőle.
Bejelentették továbbá, hogy Őszentsége temetését április 26-án, szombaton tartják, magyar idő szerint 9 órakor, a Szent Péter-bazilika előtti téren.
A szertartást Giovanni Battista Re bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja vezeti majd. A búcsúztatás végén hangzik majd el „a záró ima, amelyben a pápát hivatalosan Isten oltalmába ajánlják” – fogalmaz a vatikáni közlemény a BBC szerint. A testet ezt követően a római Santa Maria Maggiore-bazilikába szállítják, ahol örök nyugalomra helyezik.
Ferenc pápa korábban úgy rendelkezett, hogy ne elődei mellé, a Szent Péter-bazilika kriptájába temessék, hanem a Santa Maria Maggiore-bazilikába, a kedvenc Mária-ikonja közelébe. Az előkészületek részeként azt is kérte, hogy egyszerű, fából készült koporsóba helyezzék – ellentétben a hagyományos háromrétegű (ciprusfa, ólom és tölgyfa) koporsóval, amit korábban alkalmaztak.
A Vatikán jelezte, hogy hamarosan további részleteket is megosztanak a szertartásról.
A húsvét hétfőn elhunyt pápa teste jelenleg a Vatikán területén található Santa Marta rezidencia kápolnájában van, vagyis abban az épületben, ahol főpápasága 12 éve alatt lakott.
A Vatikán közleményben tudatta, hogy I. Ferencet magyar idő szerint szerda reggel 8 órakor szállítják át a Szent Péter-bazilikába. A koporsót a temetésig tartják ott, hogy a hívek személyesen is elbúcsúzhassanak tőle.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Teljes az őrület a vámháborúban: Amerika 3521 százalékos büntetővámmal sújtja a napelemeket
A döntés négy ázsiai országot érint, ahol kínai napelemgyárak működnek. Az amerikaiak szerint az érintett cégek tisztességtelenül nyomták le az árakat.
Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium akár 3521 százalékos vámot vetne ki olyan napelemekre, amelyeket kínai vállalatok Kambodzsában, Thaiföldön, Malajziában és Vietnámban működő gyáraiból szállítanak be az USA piacára. Az ügy előzménye az, hogy a tárca tavaly vizsgálatot indított, miután több nagy gyártó felszólította Joe Biden akkori elnök kormányát, hogy lépjen fel az amerikai termelés védelmében. Az eljárás során felmerült, hogy ezeket a cégeket Kína támogatja, és a termékeik tisztességtelenül olcsón árasztják el az amerikai piacot.
A legmagasabb, 3521 százalékos vámot azok a kambodzsai cégek kaphatják, amelyek a hatóságok szerint nem működtek együtt a vizsgálatban.
A BBC szerint a kínai Jinko Solar malajziai termékeire valamivel 41 százalék feletti vámot szabtak ki, míg egy másik cég, a szintén kínai Trina Solar 375 százalékos vámmal számolhat a Thaiföldön gyártott napelemek miatt.
Az amerikai statisztikai hivatal szerint az Egyesült Államok 2023-ban csaknem 12 milliárd dollár (kb. 4300 milliárd forint) értékben importált napelemeket a négy érintett országból. A vámok a Trump-adminisztráció által korábban bevezetett terheken felül jönnének, de a végső döntést az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság hozza meg, várhatóan júniusban.
A Kereskedelmi Minisztérium szerint sok kínai cég az utóbbi években Délkelet-Ázsiába vitte át a gyártást, hogy elkerülje az amerikai vámokat, amelyeket Donald Trump elnöksége óta alkalmaznak.
Az Egyesült Államok eddig legfeljebb 145 százalékos vámot vetett ki a Kínából érkező termékekre, míg más országok jelenleg egységesen tíz százalékos vámmal néznek szembe, legalábbis júliusig. A Trump-adminisztráció szerint az új és a meglévő vámok együtt akár 245 százalékra is emelhetik a terheket egyes kínai termékeknél. Kína válaszul 125 százalékos vámot vetett ki amerikai árukra, és kijelentette, hogy „a végsőkig harcolni fog”.
Az amerikai Kereskedelmi Minisztérium akár 3521 százalékos vámot vetne ki olyan napelemekre, amelyeket kínai vállalatok Kambodzsában, Thaiföldön, Malajziában és Vietnámban működő gyáraiból szállítanak be az USA piacára. Az ügy előzménye az, hogy a tárca tavaly vizsgálatot indított, miután több nagy gyártó felszólította Joe Biden akkori elnök kormányát, hogy lépjen fel az amerikai termelés védelmében. Az eljárás során felmerült, hogy ezeket a cégeket Kína támogatja, és a termékeik tisztességtelenül olcsón árasztják el az amerikai piacot.
A legmagasabb, 3521 százalékos vámot azok a kambodzsai cégek kaphatják, amelyek a hatóságok szerint nem működtek együtt a vizsgálatban.
A BBC szerint a kínai Jinko Solar malajziai termékeire valamivel 41 százalék feletti vámot szabtak ki, míg egy másik cég, a szintén kínai Trina Solar 375 százalékos vámmal számolhat a Thaiföldön gyártott napelemek miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Népszava megbízásából készült reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyarok 87 százaléka hallott arról a március 21-én történt gránátbalesetről, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elveszítette, és arcsérülést is szenvedett.
A 29 éves nő a Honvédelmi Minisztérium által szervezett és felügyelt Adaptív Védelem nevű kiképzési programban vett részt, és nemcsak ő, hanem a kiképzője is megsérült. A történtek heves közéleti vitákat váltottak ki, ezért a Publicus Intézet áprilisi felmérése részletes kérdéssort alkalmazott, hogy kiderítse, a magyarok hogyan vélekednek a történtekről.
A válaszadók 76 százaléka úgy véli, nincs szükség arra, hogy kormánytisztviselők olyan katonai kiképzésen vegyenek részt, ahol éles gránátot is használnak.
A közvélemény jobban megosztott abban a kérdésben, hogy valóban önkéntes volt-e a részvétel, ahogy azt a HM korábban állította. A válaszadók 57 százaléka szerint nyomás nehezedhetett a kormánytisztviselőkre, miközben a program 23 százalék szerint volt önkéntes, 20 százalék pedig nem adott választ.
A válaszadók 49 százaléka úgy gondolja továbbá, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek le kellene mondania a baleset miatt, míg 35 százalék szerint ez nem indokolt, és 16 százalék nem válaszolt.
A Fidesz táborában tíz, az ellenzéki szavazók között 78, a bizonytalanoknál pedig 41 százalék mondta, hogy a tárcavezetőnek le kellene mondania, de ebben a kérdésben rendkívül magas (30%) volt a nem válaszolók aránya is.
A Népszava megbízásából készült reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyarok 87 százaléka hallott arról a március 21-én történt gránátbalesetről, amelyben egy kormánytisztviselő mindkét kezét elveszítette, és arcsérülést is szenvedett.
A 29 éves nő a Honvédelmi Minisztérium által szervezett és felügyelt Adaptív Védelem nevű kiképzési programban vett részt, és nemcsak ő, hanem a kiképzője is megsérült. A történtek heves közéleti vitákat váltottak ki, ezért a Publicus Intézet áprilisi felmérése részletes kérdéssort alkalmazott, hogy kiderítse, a magyarok hogyan vélekednek a történtekről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
