Visszakapta a nácik által elrabolt festményét, Caspar Netscher 1683-ban festett portréját egy 101 éves holland nő, aki úgy döntött, elárverezi az értékes képet, hogy a bevételből a családját segíthesse.
Charlotte Bischoff van Heemskerck, aki a második világháború idején csatlakozott a holland ellenállási mozgalomhoz, sosem adta fel a reményt, hogy a Netscher által festett, Steven Wolterst ábrázoló festményt megtalálja. A holland mester több műve látható a londoni Nemzeti Galériában - írta The Guardian brit hírportál vasárnap.
A festmény a nő gyerekkori arnhemi otthonát díszítette, apja, Joan Hendrik Smidt van Gelder gyermekorvos és kórházigazgató kedvelt darabja volt. Az orvos rejtőzködni kényszerült, miután megtagadta, hogy a náciknak engedelmeskedjen.
A festményt a megszállás után a városi Amsterdam Bankban helyezték biztonságba, de a nácik betörtek a pénzintézet kincstárába, kifosztották és lerombolták.
A háború zűrzavarában az alkotás nyom nélkül eltűnt, és nem is került elő 75 évig. A londoni székhelyű, rabolt európai műkincsek felkutatásával foglalkozó bizottság (Commission for Looted Art in Europe,) nyomozása megállapította, hogy a kép egy düsseldorfi galériában bukkant fel az 1950-es évek közepén, majd 1969-ben Amszterdamban elárverezték. 1971-ben egy német magángyűjtő tulajdonába került, vele tárgyaltak, míg 2021-ben a festényt vissza nem adhatták Bischoff van Heemskercknek.
"Lenyűgözött" - mondta a nő a Guardiannek, amikor felidézte, milyen volt megpillantani a képet. A nő édesapja 1969-ben halt meg. "Nagyon boldoggá tette volna, ha viszontláthatta volna" - tette hozzá.
Azonban miután hat hónapig őrizte az alkotást, átadta a londoni Sotheby's aukciósháznak, amely július 6-án elárverezi. A leütési árat 30 ezer és 50 ezer font (14 millió és 23,3 millió forint) közé teszik előzetesen.
"Öt testvérem van, nekik összesen húsz gyerekük, akik nagyon aranyosak. Sosem éreztem, hogy a festmény az enyém lenne. A családunké" - magyarázta.
Visszakapta a nácik által elrabolt festményét, Caspar Netscher 1683-ban festett portréját egy 101 éves holland nő, aki úgy döntött, elárverezi az értékes képet, hogy a bevételből a családját segíthesse.
Charlotte Bischoff van Heemskerck, aki a második világháború idején csatlakozott a holland ellenállási mozgalomhoz, sosem adta fel a reményt, hogy a Netscher által festett, Steven Wolterst ábrázoló festményt megtalálja. A holland mester több műve látható a londoni Nemzeti Galériában - írta The Guardian brit hírportál vasárnap.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.
A megjelentek ennek ellenére megpróbálták lezárni a Kossuth Lajos utcát a Ferenciek terénél, mégpedig úgy, hogy minden zöldnél tömegesen indultak el az úttestre.
A rendőrök azonban mindenkit visszatereltek a járdára, sőt:
háromnegyed hat körül egy jelentős méretű rendőrsorfal elállta a gyalogátkelőt, így ezután senkit nem engednek át, azt sem, akinek csak arra lenne dolga.
Az átkelni vágyókat a rendőrség az aluljárók felé tereli. Így az a helyzet állt elő, hogy nagyon régen lehetett a hétköznap koradélutáni órákban ennyire gördülékenyen közlekedni az Erzsébet híd-Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utca útvonalon, hisz most akkor is haladhatnak az autók, amikor éppen zöld volna a gyalogosoknak.
A forgalom egyébként folyamatos rendőri irányítás mellett zajlik.
Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.
Tüntetők próbálják elfoglalni a Kossuth Lajos utcát, egyre több a rendőr – Hadházy Ákos demonstrációját korábban nem engedélyezte a rendőrség
Eközben a politikus egy internetes szavazást is bejelentett. Néha úgy tűnik, mintha a demonstrálóknak határozott elképzelése lenne, aztán mintha mégsem.
Korábban a rendőrség nem engedélyezte Hadházy Ákos "szokásos" keddi tüntetését erre a hétre az Erzsébet hídra, de még a Ferenciek terére sem. A független országgyűlési képviselő ennek ellenére megjelent a helyszínen, ahol egy-kétszáz jelenlévő támogatása és jelentős rendőri jelenlét mellett álldogált a Ferenciek tere sarkán.
A beígért Erzsébet hídi sétás "nemtüntetést" most is színesíti egy, a magyar közéletben mára elmaradhatatlan zebra, és a trombitáját lelkesen fújó, nemrég új pártot alapító Szabó Bálint.
Fél 6-kor aztán változott a helyzet: a helyszínen megjelentek a zöld lámpáknál kezdték elfoglalni a Kossuth Lajos utcát, amit végül néhány perc alatt sikerült is lezáratniuk. A helyszínen egyre több rendőr jelenik meg.
A tüntetés 17:40 körül így nézett ki:
Ezután a rendőrség azonban már senkit nem engedett át a gyalogátkelőn, miközben a megjeletek hangosan skandálnak az út két oldalán.
Hadházy Ákos közben Facebook-posztban közölte:
„megjelentem az Erzsébet hídnál, a Ferenciek terén.”
Három pontban hozzátette:
Ugyanazt a bejelentést tiltotta meg a ide a rendőrség, amit korábban négy alkalommal engedélyezett. Így a tiltásnak csak egyetlen oka lehet: Orbán parancsa.
Nem hagyjuk abba, május 1-én találkozzunk minél többen! A siker nem azon múlik, hogy hány hidat zárunk le, hanem hogy hányan vesznek részt a békés, de nagyon határozott megmozduláson.
Mivel mára a május 1-re bejelentett tüntetést sem engedélyezik az Erzsébet hídra (mert szerintük a négynapos ünnep első napján nagyobb forgalmi zavart okoznánk, mint hétközben délután), holnap egy internetes szavazáson fogom megkérdezni Önöket, hogy hogyan menjünk tovább.
Közben hat órától kezdetét veszi majd egy egyórás, a jelenleginél is furcsább tüntetés: mint arról korábban beszámoltunk, a botrányos Munkácsy-díjáról elhíresült Vészabó Noémi volt férje, Dézsy Zoltán filmrendező egy demonstrációt jelentett be, aminek lényege, hogy az úttesten autósok, a járdán gyalogosok haladjanak át. Megfogalmazása szerint így akarja visszavenni a hidat Hadházytól.
Korábban a rendőrség nem engedélyezte Hadházy Ákos "szokásos" keddi tüntetését erre a hétre az Erzsébet hídra, de még a Ferenciek terére sem. A független országgyűlési képviselő ennek ellenére megjelent a helyszínen, ahol egy-kétszáz jelenlévő támogatása és jelentős rendőri jelenlét mellett álldogált a Ferenciek tere sarkán.
A beígért Erzsébet hídi sétás "nemtüntetést" most is színesíti egy, a magyar közéletben mára elmaradhatatlan zebra, és a trombitáját lelkesen fújó, nemrég új pártot alapító Szabó Bálint.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.
A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.
A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:
„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”
Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.
Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”
A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.
A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”
A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”
A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
