10 retro esti mese, amit imádtunk
A magyar televíziózás kezdetekor az Esti mese meghatározó szerepet játszott a műsorok között, már a hatvanas években mesével várták a gyerekeket. 1964-ben külön kis kerettörténet is készült az esti produkciókhoz, a tévémacis főcím.
A hetvenes-nyolcvanas évekre általánossá vált, hogy minden háztartásban volt legalább egy televíziókészülék, így ekkorra gyermekek tízezrei követték esténként a nekik szóló műsorokat. Az esti mese rendszerint egy maximum tízperces műsor volt, teljesen a gyerekekre szabva: egyszerű, kedves történetek, egy kis jóérzésre nevelés, egy kis vidámság, egy kis szeretet, vagy, mint a Magyar népmesék esetében, hagyományőrzés. Gyermekként imádtuk ezeket a sztorikat, és felnőttként sem kell miattuk szégyenkeznünk. Összegyűjtöttünk tízet a legnépszerűbb mesékből.
1. Kukori és Kotkoda
Bálint Ágnes történetéhez egy elégedetlen kolléganőjének panasza adta az alapötletet. A hölgy nehezményezte, hogy a férje nem hajlandó házimunkát végezni. Kukori és Kotkoda kapcsolatának is ez az alapja: a lusta Kukori állandóan szabotálja az otthoni munkát, jobbára Kopasznyakú cimborájával lóg, akivel persze rendszerint pórul járnak. Van, amikor a szöcske tréfálja meg őket. Állítólag a sorozat rendezője és tervezője Mata János azért választotta baromfiakat, mert úgy vélte, ha a szereplőknek csak két lába van, kevesebbet kell rajzolni. A rajzfilmsorozat a hetvenes évek első éveiben készült, és többször ismételték a Magyar Televízióban.
2. Mazsola és Tádé
Az egyik legtündéribb és már-már kultikussá vált bábfilm-sorozat Mazsola, illetve Mazsola és Tádé mindennapjairól szól. 1969-ben még fekete-fehérben indult Mazsola, a gazdátlan, hontalan kismalac és az őt befogadó és pátyolgató Manócska története. Egyszerű kis epizódok voltak ezek, Manófalvi Manó próbálja rendre szoktatni a néha urdvariatlan, rakoncátlan vagy duzzogó malacot. Később csatlakozik hozzájuk az induripinduri tengerimalac, Tádé, akire persze Mazsola féltékeny. Innentől a történet szó szerint kiszínesedett, mivel a forgatás során fekete-fehérről színesre váltottak. Tádé hangja a sorozat készítése közben többször is változott, ám a négy színésznő közül mindenkinek Váradi Hédi neve ugrik be. Az utolsó részek 1973-ban készültek.
3. Frakk, a macskák réme
Az alaptörténet arra a hagyományos elképzelésre vagy tapasztalatra épít, hogy kutya és macska nem lehetnek barátok, állandó konfliktusforrást jelent a cicák és a kutyusok eltérő alaptermészete. Bálint Ágnes meséjében Irma néni és Károly bácsi két macskát tart, Lukréciát és Szerénkét. Lukrécia a fondorlatos felbujtó, Szerénke pedig a naiva, aki részt vesz a Lukrécia által szövögetett ármánykodásban. Károly bácsi beszerez egy vizslát, Frakkot, hogy legyen, aki móresre tanítja a két macskát... Az animációs sorozat úgynevezett papírkivágás technikával készült. A figurákat Várnai György, az 1991-ben elhunyt grafikus tervezte. A Frakk 1971 és 1984 között készült.

4. Mekk Elek
Tipikus hazai szakit ismerhettünk meg Mekk mester személyében: azt gondolja, mindenhez ért, bármit meg tud csinálni, aztán szinte semmivel nem boldogul. Mindössze egy évadra tervezett sorozat volt, 13 epizód készült el 1974-ben. A szöveget Romhányi József, a Mézga család és a Kérem a következőt! szerzője írta, ha másból nem is, a bravúros nyelvi poénokról bárki ráismerhet a stílusára. Még arra is ügyelt, hogy mikor Mekk mester megszólal, gyakran használjon olyan szavakat, amelyekben az "e" magánhangzó szerepel. Mekk Elek évtizedek óta a kontárok szinonimája, több generáció is szörnyülködött ügyetlenségén.
5. Pompom meséi
E sorok írója gyermekként ajándékba kapta az első Pompom könyvét, és ebben a régi kiadásban a főszereplő barátját, a kislányt még Bogyónak hívták. A rajzfilmben Picur lett a neve. De Pompom és az alaptörténet maradt. "Pom Pom ült egy ágon. Hogy ki is Pom Pom? Hogy nem ismeritek? Ó, igazán senki sem ismeri, mert hol ilyen, hol olyan! Bámulatosan tudja változtatni az alakját! Ha akarja, olyan, mint a szőrpamacs vagy paróka vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű vagy szobafestő pemzli, vagy papucs orrán pamutbojt. Most leginkább egy szőrsapkához hasonlít, ahogy ül az ágon. Föl-le, föl-le jár, mivel egy kis szellő hintáztatja az ágat." Pompom minden reggel elkíséri iskolába Picurt, és közben vagy a történeteivel szórakoztatja, vagy együtt keverednek valamilyen kalandba. Csukás István meséiből és Sajdik Ferenc rajzaiból 1980-tól lett sorozat, és a Radírpók vagy Gombóc Artúr történetei egy csapásra meghódították a gyerekek és felnőttek szívét.
6. A kockásfülű nyúl
Előbb volt a figura, mint a mese. A fáma úgy tartja, hogy Richly Zsolt egyik kolléganője lakásán látott egy játéknyulat, amelynek jobb híján kockás szövettel pótolták ki a fülét. Megtetszett neki a nyuszi, vázlatokat készített róla, így született az alapötlet. A rajzfilmsorozat történetét aztán Marék Veronika, a Boribon mesék szerzője írta. 1974 és 1976 között a Pannónia Filmstúdióban készítették el A kockás fülű nyúl két évadát 13-13 epizóddal. A nyuszi azért érdekes, mert képes repülni; a füleit használja propellernek. Szerepe az, hogy megoldja a többi hős, a gyerekek problémáit. A sorozat többi szereplője Kriszta, Menyus, Kistöfi és egy rossz gyerek. A szövegek, párbeszédek nélkül zajló történetek hatalmas sikert arattak, az egyik legnépszerűbb hazai mese lett.
7. Sebaj Tóbiás
A nyolcvanas évek elején készült gyurmafilm is szép példa arra, hogyan lehet hagyományos párbeszédek és narráció nélkül olyan történetet alkotni, amelyet egy percig sem fognak unni a gyerekek. Sőt, felnőtt fejjel is roppant szórakoztató minden egyes rész. Sebaj Tóbiás városi kópé, aki kalandjai során úgy mászik ki a slamasztikából, hogy átalakul. A történet, a megjelenítés, a főcímzene és a motyogó szinkron is remek, arról nem is szólva, hogy egy-egy kiszólást is elcsípünk, ha figyelünk, az egyik epizódban mintha mérgében egy édesanyát említene Tóbiás. A sztorit Csukás Istvánnak köszönhetjük, a rendezés Cakó Ferenc munkája Tóbiás hangját pedig Haumann Péter, illetve Szombathy Gyula kölcsönzi. A zenéjét a Bergendy zenekar szerezte.
8. Magyar népmesék
Talán ma már hihetetlennek tűnik, de részben anyagi okai voltak a sorozat elindításának. A Pannónia Stúdió kecskeméti műterme a hetvenes években indult, és kezdetben nem volt pénzük arra, hogy írót, forgatókönyvet fizessenek. Mivel akkoriban igen erős volt a néprajzos mozgalom, reneszánszát élte a táncház, a népmese, a népdal gyűjtése, kézenfekvő megoldás volt a népi kultúra gyöngyszemeit feldolgozni. A sorozat Mikulás Ferenc stúdióvezető ötlete volt, a rajzfilmek tervezője és rendezője Jankovics Marcell lett. 1977-ben készültek az első részek, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy azóta is bombasikerük van. 2009-ig 89 rész készült el. Az első epizódokhoz még több színész adta a hangját narrátorként, a harmadik évadtól viszont Szabó Gyula volt - haláláig - az egyetlen mesélő.
9. Vízipók csodapók
Ritka és páratlan rajzfilmsorozat, mivel a főszereplők rovarok, a mellékszereplők puhatestűek, illetve kétéltűek és a történet javarészt a víz alatt játszódik. Könnyebb népszerűvé válni katicabogárral, kismalaccal, macival, nyuszival, itt viszont olyan állat a főhős, amelyet egyébként a gyerekek észre sem vennének, vagy nem tartanának rokonszenvesnek. Vízipók otthona a Kristálypalota, legjobb barátja a Keresztespók. Sok más meséhez hasonlóan itt is fontos eleme a történetnek a szolidaritás, a segítségnyújtás, a barátság, a kedvesség, például amikor Vízipók a nagy hőségben megnézni, mi van Keresztes barátjával. Bálint Ágnes ötletéből Kertész György írt mesét, a pókocsáról és haverjairól 3 szakaszban készült rajzfilm: 1976-ban, 1980-ban és 1984-ben.
10. A legkisebb ugrifüles
Ha jobban belegondolunk, szellemes és cuki illemtan leckéket láthatunk bábfigurákkal elbeszélve. Csukás István történeteiben Ugrifüles, Brekkencs és Tüskéshátú rendre valamilyen társasági szituációban találja magát, amelyben helyt kell állnia. Az első 1975-ben, a második 1976-ban készült. A dramaturg bálint Ágnes, illetve az a Dargay Attila volt, akinek a Szaffit, a Vukot és a Lúdas Matyit köszönhetjük.
Ha tetszett az összeállítás, oszd meg barátaiddal!