10 dolog, amit nem tudtál a pénzről
A mai, modern társadalom egyik alappillére a pénz, vagyis az a rendszer, amelyben pénzügyi eszközökkel jutunk hozzá a javakhoz, amikre szükségünk van, vagy amikre vágyunk.
Persze mindenki tisztában van azzal, mennyit érnek a pénztárcánkban lapuló papírosok, de - amint az az alábbi összeállításból is ki fog derülni -, így is rengeteg dolog van, amit nem tudunk róluk.
1. Kagylópénz
Kr. e. 9000 és 6000 között a cserekereskedelem uralkodott a világban. Legtöbbször állatokkal fizettek egymásnak az emberek. Kr. e. 1200-tól Kínában a porceláncsiga kagylóját használták fizetőeszközként. Ezek az apró kagylócskák méretükben is pont megfeleltek, mivel nagyjából egyforma nagyságúak, így könnyen számolhatóak voltak. Afrika eldugottabb részein még a XX. század közepén is valutaként használták őket.
2. Összefűzött érmék
A kínaiak ezután bronzból és rézből készült, bab alakú, lyukas érmékkel utánozták a kagylópénzeket a Kr.e. II. században. Ezeket aztán egymásra lehetett fűzni, így biztonságosabban és egyszerűbben vihették magukkal az emberek ezeket.
3. Miért fizetünk "borsos árat"?
Franciaországban még ma is lehet hallani hogy „drága, mint a bors”, míg Angliában a „borsszembér” kifejezést a minimális bérdíjra használják. A "fekete arany" elnevezés a bors középkori és újkori értékére utal. Először Plinius, a római író Naturalis Historia c. művében említik, hogy az indiai fűszer kurrens árucikk. Ekkoriban a rómaiak sestertiusokat adtak a tevekaravánokkal és a hajóval érkező indiai borskereskedőknek. Hasonlóképpen a kagylópénzhez, a bors is jól számolható, mérlegelhető. A középkorban a portugál és holland felfedezések fellendítették az indiai kereskedelmet, mégis csak sokkal később vált elérhetővé, vagyis megfizethetővé a köznép körében.
4. A papírpénz értéke
Szintén a kínaiak voltak az elsők a papírpénzhasználatban a X. és a XI. század környékén. Európában csak három századdal később terjedt el, mivel addig értékvesztőnek gondolták. A kincstáraknak viszont kényelmesebb volt ez a formátum, hiszen reprezentálni tudták a nemesfém értékét.
5. Az első bankkártya
A történet szerint az első hitelkártya ötlete véletlenül született meg. A koncepciót egy feledékeny üzletembernek köszönhetjük, aki 1949-ben egy üzleti ebéd során vette észre, hogy otthon felejtette a pénztárcáját. Ekkor merült fel benne a hitelkártya ötlete. Az eredetileg kartonpapírból készült tárgyat 1960-ban változtatták műanyag alapúra.
6. A korai pénzhamisításról
Az 1600-as években Észak-Amerikába érkező európaiak kék-fekete színűre festették a fehér kagylókat, hogy hasonlítson az Algonquin indián törzs által fizetőeszközként használt wampumpeag, vagy más néven wampum kagylókhoz. Amikor a pénzérméket bevezették, a gyarmati hatóságok fejvesztéssel büntették a pénzhamisítókat. Mégis, egy történész a "hamisítás aranykorának" nevezi a XVIII. században indult folyamatot, mely 150 évig tartott.
7. 100 000 dolláros bankjegyek
A bankkártyák és csekkrendszerek elterjedése előtt értelemszerűen nagy névértékű címletekkel dolgoztak a bankok. Az 1930-as években 12 Szövetségi Takarékpénztár (Federal Reserve, FED) használta a hatalmas összegű pénzt.
8. A 100 dollárosok klubja
Egy 2013-as FED-felmérés megállapította, hogy a világon fellelhető 1,2 trillió bankjegynek a 77 százaléka százdollárosokból áll. Ennek kétharmadát az USA-n kívül használják.
9. A Bitcoin automata
A 2008-ban vezették be a Bitcoin nevű digitális valutát. A Bitcoin történetében mérföldkőnek számított, amikor 2013-ban felállította az első ATM-jét Vancouverben. Egyszerű ujjlenyomat-szkennerrel lehet használni és kezelni a virtuális számlákat.
10. Okostelefonbank
Kenyában a felnőtt lakosság 90 százaléka csak az okostelefonját használja vásárlásra, legtöbbjüknek pedig bankszámlája sincs. A szakértők szerint ez a jövő, a telefonszámlánk terhére vásárolhatunk. Ez a megoldás ugyanis a legszegényebb országokban is elérhető lehet.
Képek: Pixabay, Giphy
