Frissen nyitott helyek Budapesten: koreai szendvics, prémium sajttorta, indiai street food és fine dining

A Horizont Brewing neve mára összeforrt a hazai kraft sörforradalommal. Az alapítása óta eltelt években nemcsak a minőség és az innováció terén lett úttörő, hanem a sörrajongók közösségének építésében is meghatározó szerepet játszik. De mi teszi igazán különlegessé ezt a kőbányai sörfőzdét? Nézzük meg közelebbről!

Kőbánya szívéből a kraft sörök csúcsáig

Manapság rengeteg hazai sörfőzde jobbnál-jobb termékeibe futhatunk bele, és ez annak a pár úttörőnek köszönhető, akik 2013-2014-ben kísérletezgetni kezdtek egy merész terepen. Ezek közül az egyik a Horizont volt, akik eleinte bérfőzéssel készítették az első söreiket, vagyis nem rendelkeztek saját üzemmel. Ez 2016-ban változott meg, amikor is egyedülálló összefogás keretein belül megalakult a Főzdepark a Királyi Sörfőzde lepukkant mégis impozáns gyárépületében, ahol a hazai kraftsörgyártás négy ikonikus cégének egyikeként a Horizont is megkezdte a saját sörének főzését, így már nem voltak többet kitéve a bérfőzés rendszer szeszélyeinek.

Alakulásuk után egy évvel bronzérmet nyertek két sörükkel is az Alltech Craft Brews & Food Fair versenyén (akkor még más néven). Egyik érmes sörüket Kelemen Ottó, a 2014-es Házisörfőzők Versenyének győztese készítette. 2017-ben aranyérmes volt a Saison Witbier az Alltech Brews and Food Fair nemzetközi sörversenyén, majd 2019-ben a szakma hazai bloggerei az Év Sörfőzdéjének választották őket. És azóta már

ami igazolja, hogy a Horizont minőség már messze túlmutat a kraft sörös közösségen, a fine dining világában is megállja a helyét.

A Horizont célja nem csupán az volt, hogy kiváló minőségű italokat alkosson, hanem hogy a hazai kraft sörkultúrát is formálja és fejlessze. Különleges hozzávalók, modern technológia és a sör iránti elkötelezettség – ezek a pillérek határozzák meg a főzde filozófiáját.

Miért más a Horizont sör?

A Horizont Brewing csapata olyan ízeket alkot, amelyek mindig tartogatnak meglepetést. Minden főzet egy újabb kaland, egy újabb felfedezés. Az állandóan elérhető szortimentjük mellett a főzde évente közel 30-féle új sört készít, köztük párlatos hordókban érlelt (és magasabb alkoholtartalmú, komplex ízű) tételekkel vagy akár a – limitált szériájú, igazi gyümölcs hozzáadásával készült – legvadabb receptkísérletekkel.

Folyamatosan keresik az innováció lehetőségét, és kiemelten azokat az eljárásokat, amelyekkel valami új, izgalmas sört tudnak készíteni. Minden sörük megállja a helyét: a legmagasabb szintű gasztronómiában is kiemelkedő étel-ital párosításokat alkottak már belőlük, de a legjobb baráti sörözésekhez is megtalálható a megfelelő főzet.

Tipp: Ha valami igazán egyedit kóstolnál, akkor a Night Shift széria hordóérlelt különlegességeit semmiképp ne hagyd ki!

Taproom – A Horizont közösségi tere

A taproom kifejezés talán ismerős lehet a hazai sörös közönség számára, de érdemes tisztázni, mit is jelent pontosan. Alapvetően egy olyan hely, ahol egy adott főzde sörei dominálnak a csapokon, de ennél többről is szól. A kraft sörös kultúrában a taproom nemcsak egy márkakocsma, hanem egy közvetlen kapocs a főzde és a sörkedvelők között.

A havi negyvenezer liter mennyiségben, tizenöt fős csapat segítségével készülő, adalékanyag- és ízesítőmentes, szűretlen söröket 2021 óta a főzde mellett kialakított menő Taproomban is meg lehet kóstolni, ahol a Horizont történetén kívül azt is megtudhatjuk, hogy a sör fogalma miért nem csak azt és úgy jelenti, ahogyan az utóbbi harminc-negyven évben definiáltuk. A kóstolóteremből nyíló hordós érlelőrészlegtől a víztisztításon, a főzésen és a palackozáson át egészen a dobozolásig végig tudjuk követni a folyamatokat.

Emellett extra programokat is szerveznek, legyen szó legénybúcsúról, csapatépítőről vagy egy laza baráti összejövetelről. Ha szerencsétek van, a pult mögött pont az a sörfőző áll majd, aki az italotokat készítette!

Itt a lehetőség: kérjetek vezetett sörkóstolót, nézzetek be a kulisszák mögé, hogyan készülnek a legjobb kraft sörök, és válasszátok ki a kedvenceiteket a 10 sörcsap kínálatából! Árajánlatért írjatok erre a címre: [email protected]

Látogass el a hozzájuk!

Ha szereted a kraft söröket, vagy egyszerűen csak kíváncsi vagy, milyen az igazi sörélmény, a Horizont Brewing a te helyed! Keresd fel a Taproomot, jelentkezz be egy főzdetúrára, vagy szervezz egy felejthetetlen eseményt ezen a kultikus helyen. A Taproom fix nyitva tartással nem rendelkezik, de minden hónapban két alkalommal is szerveznek tematikus estéket, így érdemes figyelni a hivatalos Facebook oldalukat.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Horváth Rozi, a márka névadója már nincs közöttünk. Horváth Rozi szívét-lelkét beleadta az általa készített fűszerkeverékekbe és sok családi asztalt különlegessé tévő receptjeibe - írta kedden délután a Facebook-oldalán a Horváth Rozi.

Horváth Rozi Tolmácson született Drozgyik Ilona néven 1939-ben. A mindenki számára ismerősen csengő nevét később férjétől, Horváth Lajostól kapta becenévként. Eredetileg divattervező szeretett volna lenni, de rajztudását ezen a területen nem tudta kamatoztatni, mert nem indult a kiszemelt textiltervező szak a főiskolán. A kezdetekben dolgozott porcelánfestőként, műszaki rajzolóként.

Az életébe házasságkötése hozta a fordulatot, mivel

és ekkor „vált igazi háziasszonnyá” egy francia szakácskönyv segítségével.

1974-ben tértek haza, 1985-ben a férje egyik barátja látogatta meg őket, amikor leszakadt is a konyhában a fűszerpolc leszakadt. Az ezt követő szóváltás hozta az ötletet Ilona számára, hogy fűszerekkel foglalkozzon. Ezután nem sok idő telt el amíg a saját márkája is elindult 1993-ban.

Tévéműsorok, könyvek és videokazetták követték a fűszereket, Ilona 2002-ben vonult nyugdíjba. Az ezt követő időszakot az utazásnak, kísérletezésnek, könyvírásnak szentelte. 2003-ban a Magyar hírlap által kiadott 50 legsikeresebb nő listában is helyet kapott.

„Az ő elhivatottsága, munkássága és embersége örökre része marad a Horváth Rozi fűszerek közösségének. Örökségét tovább visszük a fűszerek szakértelmében és szeretetében. Emlékét szeretettel őrizzük” - búcsúztak a márka névadójától.

A magyar kormány hamarosan törvénybe iktatja a laboratóriumban előállított hús, vagyis a műhús teljes tilalmát. Az Agrárminisztérium már tavaly nyáron közzétette a terveit a tiltásról, de csak most nyújtották be a parlamentnek a jogszabálytervezetet, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kezdeményezett, és Nagy István agrárminiszter is támogat, vette észre a Telex.

Ha a törvényt elfogadják, Magyarországon tilos lesz műhúst előállítani és forgalomba hozni. Kivételt csak az orvosi és állatorvosi célú felhasználás jelentene. A tiltás egyik fő indoka, hogy az élelmiszerek közvetlenül beépülnek az emberi szervezetbe, ezért a kormány szerint fontos kizárni minden lehetséges negatív hatást.

A törvényjavaslat szerint

Ezért döntöttek úgy, hogy a műhús általános tiltása szükséges.

Az Agrárminisztérium korábban már kifejezte aggályait a műhússal kapcsolatban. Véleményük szerint nem biztos, hogy biztonságos fogyasztani, és negatív hatással lehet a vidéki gazdálkodásra, a környezetre, valamint a társadalmi egyenlőtlenségeket is növelheti.

A lap megjegyzi, hogy Európában Olaszország volt az első ország, ahol már 2023-ban betiltották a mesterséges hús gyártását és árusítását. Magyarország ezzel a lépéssel követné az olasz példát.

Az Agrárminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a Magyar Élelmiszerkönyv tejtermékekre vonatkozó előírásainak módosítását, vette észre az Agroinform.hu. A javaslat célja, hogy a fogyasztók pontosabb tájékoztatást kapjanak, és elkerülhető legyen a félrevezető termékelnevezés.

A tervezet egyik fontos eleme, hogy a „kecskesajt” elnevezést csak azok a termékek viselhetnék, amelyek 100%-ban kecsketejből készültek.

A javaslat a félzsíros tej elnevezésére is kiterjed. A módosítás szerint ezt a megnevezést csak a 2,8%-os zsírtartalmú tejek kaphatnák meg. Emellett előírnák, hogy a tejföl, a túró és a túrósajt előállítása során nem lehetne élelmiszer-adalékanyagokat használni.

A laktózmentes tejtermékek címkézésénél is pontosítanák az előírásokat: a maradék laktóztartalmat a csomagoláson „laktóztartalom < 0,1 g/100 g” formában kellene feltüntetni.

A módosítások a füstölt ízű termékek megjelölését is szabályoznák. A „füstölt” elnevezést csak azok a termékek viselhetnék, amelyek valóban füstölési eljárás során nyerték el az ízüket. A javaslat pontosabban meghatározná az ízesítő anyagok használatát is, hogy a termékek összetevői egyértelműen szerepeljenek a címkéken.

Az új szabályozás célja a fogyasztók tájékoztatásának javítása és a termékek összetételének átláthatóbbá tétele. A gyártóknak egy átmeneti időszakot biztosítanának, hogy felkészüljenek az előírásoknak való megfelelésre.