Az 5 legjobb magyar sütemény
Csodálatosak ezek a sütemények. Hogy mi a közös bennük? Mindegyik magyar vonatkozású, és mind az ötöt imádjuk. Addig esszük, amíg látjuk, képtelenek vagyunk abbahagyni.
Indiáner vagy Indusfánk
Egy magyar nemestől származik az ötlet. Gróf Pálffy Ferdinánd Bécsben élt a 19. század első felében. "A gróf figyelemmel kísérte Európa színházi életét és az ezzel összefüggő eseményeket kabarékban, mulatókban és mindenhol másutt. Így értesült arról, hogy egy indián artista járja Európa metropoliszait, s mindenütt meghódítja a közönséget csodás mutatványaival. Összeköttetésbe lépett az indián művész impresszáriójával. Sikerült is a művészt néhány napi bécsi vendégszereplésre leszerződtetnie.
Ennek örömére a gróf magához rendelte szakácsát, s meghagyta neki, hogy az első előadás estéjére találjon ki valami olyan édességet, amelynek a színe hasonlítson az indián művész arcbőréhez. Ekkor eszelte ki a szakács az indián fánkot. Amikor az első példányokat bemutatta, s a gróf megízlelte, tapsolt örömében. Majd megkérdezte konyhamesterét, hány segítőre van szüksége, mert ebből az újdonságból annyit kell készíteni, illetve gyártani, hogy a színház minden látogatója a belépéskor ingyen kapjon egyet. A kocsideréknyi fánk el is készült idejében, s a közönségnek annyira ízlett, hogy amíg fogyasztotta, csaknem megfeledkezett a színpadon szereplő művészről" szól a legenda.
Mi erősen vitatkoznánk az indián megjelöléssel, ugyanis inkább az indiaiak bőrtónusa gyakorolhatott mély benyomást a grófra, csokoládébarna sütemény nem emlékeztethette indiánokra. Valószínűleg félrefordításról lehet szó, ám ez a sütemény élvezeti értékéből nem von le semmit.

Fotó: Rege cukrászda, Tihany
Mákos bejgli, diós bejgli
Bár eredetileg Sziléziából származik az alapsütemény, és a források szerint csak a 19. században terjedt el, mégis magyarnak érezzük. Miért? Mert a dió és a mák régóta alapanyaga a magyar konyhának. Kalácsféléket is évszázadok óta készítünk. A bejgli ma már ugyanúgy része a karácsonyi menünek, minta hal, a töltött káposzta vagy a pulyka. A mákot azért hozhatjuk összefüggésbe a magyar konyhával, mert ekkora mennyiségben talán nem is fogyasztja más Európában, mint mi. Közép- és Kelet-Európában ismert, elismert termény, Nyugat-Európában azonban, különösen a déli államokban, szinte páni félelem lesz úrrá az embereken a mák hallatára, azt hiszik, bódulatot okoz a mákos tészta, és megkóstolni sem merik.

Fotó: Felsőgödi Rétesház
Dobos-torta
Unásig ismert közhely, hogy nem a torta tetején lévő kemény karamellréteg (dobszerű felület?) miatt ez a neve, hanem mert Dobos C. József készítette el először ezt a süteményt. A ma is tisztelt 19. századi konyhamester 1885-ben egy budapesti kiállításra rukkolt vele elő, Ferenc József és a nálunk Sissyként imádott neje kóstolták először. Azt tartja a fáma, hogy hónapok alatt hódította meg fél Európát a sütemény. Az igazi, jó Dobos-torta titka az, hogy nem száraz, fojtós ipari piskótából áll a tészta, a krém pedig korántsem epegörcsöt okozó tömény vajas, porcukros krém, mint ahogy néhány silányabb cukrászdában képzelik.

Fotó: Jákó Cukrászda, Kecskemét
Zserbó-szelet vagy Gerbeaud-szelet
Nagymamáink, dédanyáink receptes füzetetének egyik kötelező darabja ez a lekváros, diós, csokis tetejű sütemény, amit képesek vagyunk rosszullétig enni - vagy legalábbis addig, amíg elfogy... Bár gyermekkorában mindenki azt hiszi, hogy ez a nagymami specialitása, az igazság az, hogy ez is egy cukrász fantáziáját és keze munkáját dicséri. Émile Gerbeaud a pesti Kugler Henrik hívására érkezett Franciaországból Magyarországra 1884-ben. Letelepedett, és Budapesten alkotta meg a Gerbeaud-szeletet. A cukrászdát Kuglerrel együtt vezette, ám annak nem volt örököse, így a francia mesterre hagyta vagyonát. Így került a cukrászda Gerbeaud Emil kezére.

A Gerbeaud zserbója - Forrás: The Ravenous Scientist
Rigó Jancsi
Ismeritek a híres cigányprímás történetét? És azt tudjátok, hogyan ihletett meg egy cukrászt egy akkoriban igen botrányosnak számító szerelmi kapcsolat? Rigó Jancsit, a prímást imádták a nők. Férjes asszonnyal kezdett viszonyt, a hölgy egy gazdag belga nemes felesége volt. A nő a szerelemért elhagyta a férjét, és évekig járta a világot Rigó Jancsival. A legenda szerint az a pesti cukrász, akinek az üzletében szívesen evett csokoládés sütit a pár, Rigó Jancsinak nevezte el a süteményt. Sőt, azt tartják, maga pár ihlette a desszertet, és először 1896-ban készült el. A sütemény pusztán a szenzációra építve nem futhatott be volna ekkora karriert, sem a cukrászdákban, sem otthon, a konyhában, ha nem jó. Titka, hogy sok csokoládé kell hozzá: nemcsak a tetejére és a krémbe, hanem a tésztába is kerül.

Fotó: Haladjon befelé
Ha szereted a süteményeket, nyomj egy lájkot!