Visszatért Drotár Adrienn, aki felrobbantotta a magyar netet a szürreális videójával

Az Európai Bizottság új javaslata szerint minden uniós polgárnak érdemes lenne egy háromnapos túlélőkészletet otthon tartania arra az esetre, ha valamilyen válsághelyzet miatt átmenetileg megszűnne az alapvető ellátás, írja az Euronews.

A javaslat része egy új EU-s felkészülési stratégia, melynek célja, hogy minden tagállam jobban felkészüljön a különböző veszélyhelyzetekre – legyen szó természeti katasztrófáról, ipari balesetről, kibertámadásról vagy akár háborús fenyegetésről.

„Az EU-ban másképp kell gondolkodnunk, mert a fenyegetések mások, nagyobb léptékben kell gondolkodnunk, mert a fenyegetések is nagyobbak” – mondta Hadja Lahbib, a humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos.

Roxana Mînzatu, aki az uniós felkészülésért felel, úgy fogalmazott, az EU nem a nulláról indul, hiszen a koronavírus-járvány idején már bebizonyosodott, mennyire fontos az összehangolt fellépés.

A most bemutatott stratégia 30 lépést sorol fel, amelyeket az uniós országoknak meg kell tenniük a jövőbeli válságok kezelésére. Az egyik legfontosabb ezek közül az, hogy a lakosság is legyen felkészült: minden állampolgár rendelkezzen egy 72 órás vészcsomaggal, amellyel akár három napig is el tud boldogulni akkor is, ha valami miatt nem fér hozzá a szokásos ellátáshoz.

Több országban már most is van ilyen ajánlás. Franciaország például azt javasolja, hogy a vészcsomag tartalmazzon élelmet, vizet, gyógyszert, elemlámpát, tartalék elemeket, telefontöltőt, készpénzt, fontos iratok másolatát (például orvosi receptekét is), pótkulcsokat, meleg ruhát, alapvető szerszámokat, például zsebkést és hordozható rádiót.

A Bizottság célja, hogy egységes irányelveket alakítsanak ki minden tagállamban. Egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő szerint fontos lenne, hogy „a különböző szinteken mindenkinek legyen egy kézikönyve arról, hogy mit kell tennie, ha megszólalnak a szirénák”.

„A felkészültségi szint az Unió, a különböző tagállamok között nagyon eltérő. A felkészültséget minden bizonnyal a különböző tagállamokban különbözőképpen értelmezik” – tette hozzá a tisztviselő.

Brüsszel már korábban is javasolta, hogy a tagállamok növeljék a kritikus gyógyszerek és ásványi anyagok készleteit – ez továbbra is az egyes országok hatáskörébe tartozik.

„A felkészültségi stratégia célja, hogy mindezt összefogja, és meghatározza, hogyan működnek együtt a készletek, milyen közös tapasztalatokat lehet egymástól tanulni” – mondta egy másik uniós tisztviselő.

Ehhez uniós szintű készletek létrehozását is tervezik, amelyek kiegészítenék az eddig is működő RescEU rendszert. Ezek részben nemzeti szinten lennének elérhetők, részben virtuális formában, például magáncégekkel kötött megállapodások alapján, részben pedig fizikai raktárkészletként.

A válsághelyzetekben a civil és katonai hatóságok közti jobb együttműködés szintén kiemelt cél. A Bizottság új keretrendszert dolgoz ki, amely pontosan meghatározza, kinek mi a feladata egy-egy válság során. Emellett rendszeres gyakorlatokat is javasolnak, hogy a tapasztalatokat élesben is le lehessen tesztelni.

„Sajnos a való életben rengeteg példánk van arra, hogy milyen fenyegetésekre kell felkészülnünk” – mondta az egyik tisztviselő, utalva például szabotázsakciókra, kibertámadásokra vagy dezinformációs kampányokra.

A civil és katonai szerepek tisztázása már el is kezdődött. A tisztviselő példaként említette a Balti-tengernél történt szabotázseseteket is: „Most elemezzük, hogyan reagálunk, és hol vannak a vakfoltok, hol lehetnénk hatékonyabbak, hol gyorsabbak, mit tehetnénk még”.

Arra a kérdésre, miért tart ez ilyen sokáig, egy tisztviselő így válaszolt: ez egy összetett folyamat, sok tagállami visszajelzéssel, ráadásul különböző ágazatok is más-más időzítéssel adják le elemzéseiket.

„Ahhoz, hogy mindezeket összefogjuk, elemezzük, és egy emészthető és hozzáadott értéket képviselő dokumentumot készítsünk, időre van szükség. Ezért nem szeretnénk ezt néhány hét alatt megcsinálni, mert fennáll a veszélye, hogy valamit figyelmen kívül hagyunk (...), és az elemzés és az információk egy része hiányzik” – mondták a lap forrásai.

Addig is a Bizottság ad hoc figyelmeztetéseket ad ki, és még idén elindít egy „válság-műszerfalat”, amelyen keresztül az országok friss adatokat kaphatnak a lehetséges kockázatokról, és jobban fel tudnak készülni a jövőbeni veszélyhelyzetekre.

Megváltozott a Lidl logója és a cég neve is – derült ki a közösségi oldalukon közzétett bejelentésből. Mint írják, győzött a közönség akarata:

A név változott, de ne aggódjatok – a kedvező árak és a minőség ugyanaz maradt! Változtattunk, mert Ti így hívtok minket, de a kedvenc termékeitek ugyanúgy várnak rátok!"

Azért nem kell teljesen komolyan venni a bejelentést, a kommentelők is gyorsan átláttak az ügyes marketing-fogáson: jó április 1-i tréfa lett a Lidl részéről.

Az ötlet nagyon népszerű, sok komment érkezett az új névhez és a pólóhoz is:

„Az megvan, hogy ilyen pólóért nagyon sokan nagyon sokat fizetnének?”

„Nagyanyám Lidnek és Lidinek hívta.”

„Mikor a fiam kicsi volt neki: Jidüj.”

„Ma ilyen pólóban kellene dolgozni a dolgozóknak.”

„Pont így hívom Lidli!! Ki tudta kimondani, hogy Lidl.”

„Ezt tegyétek el humorosba! Köszönöm a rengeteg szeretetet és bizalmat! Legközelebb türelmesebb leszek” – ezekkel a Knézy Jenőtől idézett mondatokkal tett ki videót Magyar Péter a Facebook-oldalára.

A harminc másodperces felvételen az látható, hogy a Tisza Párt elnökét hárman a magasba emelik, majd felmerül a kérdés, hogyan tegyék le a földre. Ekkor már látszik, hogy az esetnek kellemetlen vége is lehet.

A leírásban még gúnyosan azt is megjegyzi: a videót direkt összevágták a propagandistáknak.

Újabb hét, újabb videó Pottyondy Edinától, amiben az elmúlt egy hét közéleti eseményeit veszi górcső alá.

A humorista elsőként ismét a Matolcsy-klánról, és a Magyar Nemzeti Bank ügyéről beszélt, kiemelve, hogy a kormánypári média és a fideszes influenszerek "teljes hírzárlatot" hirdettek a témában.

„Senki nem látott semmit, csak valahogy lába kelt 500 milliárd forintnak. Még a máskor oly éles szemű Bohár Dánielnek sem tűnt fel, hogy miből futja Porsche és Ferrari gyűjteményre, meg Dubai-villákra, meg New York-i luxuslakásra a Matolcsy-klánnak. Most kaptak a magyarok egy apró ízelítőt abból, hogy a Fidesz hogyan lép ki a hatalomból. Viszik az ajtófélfákat és a konnektorokat, a parkettát felszedik, a házat az országra gyújtják.

De ne becsüld le a NER-t, van még önkorrekciós képesség a rendszerben, a rendőrségi vizsgálattal talán elérik, hogy a rabolt vagyon egy része Tiborcz és Mészáros számlájára kerüljön” – fogalmazott Pottyondy.

A humorista folytatta a zebra-gate témáját is, beszámolva arról, hogy miután Orbán Viktor cáfolta, hogy zebrái lennének, felkérte Győzikét, hogy válasszon ki neki egy zebrát, amit örökbe fogadhat az állatkertből.

Pottyondy szerint „tökéletesen leírja Orbán Viktor távolságát a magyar valóságtól, hogy a cáfoló hadműveletbe bevonták Győzikét. Közös Facebook-realityben Győző és Viktor, Magyarország két legbecsületesebb médiaszemélyisége. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, Európa védelmezője, a normalitás bajnoka, a világpolitika fenegyereke Gáspár Győző oldalán kommentelt, majd végül hivatalos fejléces papíron zebraügyi kormánybiztost csinált a Romantic frontemberéből. Ez már Dévényi Tibi bácsi három kívánságának szürreális világa”.

A humorista azt sem hagyta szó nélkül, hogy „elszakadt a cérna a miniszterelnök úr híveinél és valóságos offenzívát indítottak a Tisza standjai és önkéntesei ellen”.

– fogalmazott Pottyondy.

– mondta a humorista.

Pottyondy reagált Lázár János kijelentésére is, miszerint ő már 25 éve ismeri Orbán Viktort, és szerinte se cipője, se inge, se autója nincs több azóta a miniszterelnöknek.

„Én elhiszem, hogy pont ebből a háromból nincs neki több, de közben még a fogorvosa is milliárdos lett. A középső lánya is magángéppel jár a Maldív-szigetekre. Zebrákat tart, kastélyt épít. Én hagynám a kullancsos és a többi búvárzsebkönyves hasonlatot.

– fogalmazott.