Komoly időzavarba került Orbán Viktor a Néprajzi Múzeum állandó kiállításának megnyitóján csütörtökön. A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy a Covid és az ukrán háború is 2022 májusa után jött.
A 444 beszámolója szerint már Orbán Viktor megérkezése is érdekes jeleneteket eredményezett. Amikor ugyanis a kormányfő belépett többen reflexből felálltak, majd érezhették, hogy ez azért túlzás, így inkább visszaültek a helyükre.
Az átadón előbb Kemecsi Lajos főigazgató mondott beszédet, őt követte Baán László, a Liget-projekt vezetője, a Szépművészeti főigazgatója, majd Orbán Viktor lépett a mikrofonhoz.
„Két és fél éve, 2022 májusában jártunk itt utoljára, akkor nyitottuk meg az új Néprajzi Múzeumot. Vagyis ezt az épületet. Ha visszaemlékeznek, akkor az még a nagy menetelés időszaka volt. Akkor még a covid előtt voltunk, a járványok előtt, a háború előtt, a szankciók előtt és az infláció előtt.”
Csakhogy a Covid-járványok 2020/21-ben történtek, a háború 2022 februárjában tört ki, és az első szankciós csomag is februári. A 44 beszámolója szerint a teremben ekkor egy pisszenés sem hallatszott, és „érezhető volt, hogy ez a leglojálisabb jelenlévőket is váratlanul érte”. Mint írták: Orbán is kifejezetten zavartnak tűnt pár pillanatig, a szokásosnál is lassabban intonált, de valahogy átlendült a dolgon.
Ezt követően azonban arról kezdett beszélni, hogy a valóságban húsz évvel később elkészült múzeumépület 2002 óta hány díjat kapott.
Majd azt is kifejtette, hogy a Liget húsz évvel ezelőtt olyan ramaty állapotba került, a Főváros meg nem tett érte semmit, hogy a kormány úgy döntött, elindítja a projektet.
Húsz évvel ezelőtt azonban Orbán Viktor nem volt kormányon, a Liget-projekt valójában 2011-ben indult, 13 évvel ezelőtt.
A beszédet Orbán Viktor is megosztotta később a Facebook-oldalán:
Komoly időzavarba került Orbán Viktor a Néprajzi Múzeum állandó kiállításának megnyitóján csütörtökön. A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy a Covid és az ukrán háború is 2022 májusa után jött.
A 444 beszámolója szerint már Orbán Viktor megérkezése is érdekes jeleneteket eredményezett. Amikor ugyanis a kormányfő belépett többen reflexből felálltak, majd érezhették, hogy ez azért túlzás, így inkább visszaültek a helyükre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy atomtámadás után az emberek nagy része nem élne sokáig – állítja Annie Jacobsen, aki oknyomozó újságíró és a nukleáris háborúk egyik legismertebb szakértője. Szerinte ha kitörne a harmadik világháború, akkor az első 72 percben ötmilliárd ember halna meg. Erről egy tavaly megjelent podcastban beszélt, amit a LADbible szemlézett.
Jacobsen szerint az amerikai elnöknek csak hat perce lenne döntést hozni, ha észlelnének egy atomrakétát. „Ennyi idő alatt kinyitják a Fekete Könyvet, amiből választania kell egy ellentámadási lehetőséget.” Ezt a könyvet sokan csak „nukleáris aktatáska” néven ismerik.
Egy ballisztikus rakéta 26 perc 40 másodperc alatt jut el Oroszországból az USA keleti partjára. Jacobsen ezt így fogalmazta meg: „Ez már 1959-60 óta így van, amikor Herb York [nukleáris fizikus és a Pentagon volt tudósa] először elvégezte az elemzést, és ma is igaz. A ballisztikus rakétatechnológia nem változtatta meg a gravitáció törvényeit. Bármit csinálsz, akkor is ennyi idő kell a kilövéstől a célba érésig. Phenjan esetében a földrajzi elhelyezkedés miatt ez 33 perc.”
A szakértő szerint egy atomháború esetén szinte az egész világ lakhatatlanná válna. Elmondta, hogy a középső földrajzi szélességi övek környéki területeket jég borítaná be.
Iowát és Ukrajnát például tíz évig csak hó fedné.
Ezért ott megszűnne a mezőgazdaság, és „amikor a mezőgazdaság megszűnik, az emberek egyszerűen meghalnak”.
A nagy sugárzás miatt az ózonréteg is súlyosan megsérülne. „Annyira megsérülne és elpusztulna, hogy nem lehetne kimenni a napfényre – az emberek kénytelenek lennének a föld alatt élni és élelemért harcolni, kivéve Új-Zélandon és Ausztráliában.”
Jacobsen Brian Toontól, a légkörkutatás egyik vezető szakértőjétől tudta meg, hogy
csak két ország élhetné túl a nukleáris telet – ezek Új-Zéland és Ausztrália, mert ott megmaradhat a mezőgazdaság.
Jacobsen 2016-ban Pulitzer-díj döntős volt egy könyvével, ma már a Columbia Egyetem egyik szakbizottságának tagja.
A teljes, angol nyelvű beszélgetést itt lehet megnézni:
Egy atomtámadás után az emberek nagy része nem élne sokáig – állítja Annie Jacobsen, aki oknyomozó újságíró és a nukleáris háborúk egyik legismertebb szakértője. Szerinte ha kitörne a harmadik világháború, akkor az első 72 percben ötmilliárd ember halna meg. Erről egy tavaly megjelent podcastban beszélt, amit a LADbible szemlézett.
Jacobsen szerint az amerikai elnöknek csak hat perce lenne döntést hozni, ha észlelnének egy atomrakétát. „Ennyi idő alatt kinyitják a Fekete Könyvet, amiből választania kell egy ellentámadási lehetőséget.” Ezt a könyvet sokan csak „nukleáris aktatáska” néven ismerik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szokatlan jelenet játszódott le nagypénteken a németországi Ravensburgban, ahol egy férfi igencsak különös módját választotta annak, hogy elkerülje a kellemetlen magyarázkodást, írja a Südkurier.
A 66 éves férfi éppen egy hotelszobában töltötte az időt a szeretőjével, amikor váratlanul kopogtatás zavarta meg őket – a felesége állt az ajtó előtt. A férfi pánikba esett, és úgy döntött, az ablakon keresztül próbál meg kijutni a negyedik emeletről.
Két lepedőt kötött össze, és ezek segítségével próbált leereszkedni az utcára.
A szokatlan megoldás azonban nem hozta meg a várt eredményt: a férfi elveszítette a fogást, és tíz métert zuhant, mielőtt a szálloda előtetőjén landolt.
A baleset következtében súlyosan megsérült, mentő szállította kórházba. A városi rendőrség tájékoztatása szerint „állapota nem életveszélyes, a körülményekhez képest jól van.”
Szokatlan jelenet játszódott le nagypénteken a németországi Ravensburgban, ahol egy férfi igencsak különös módját választotta annak, hogy elkerülje a kellemetlen magyarázkodást, írja a Südkurier.
A 66 éves férfi éppen egy hotelszobában töltötte az időt a szeretőjével, amikor váratlanul kopogtatás zavarta meg őket – a felesége állt az ajtó előtt. A férfi pánikba esett, és úgy döntött, az ablakon keresztül próbál meg kijutni a negyedik emeletről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ha húsvétvasárnap, akkor irány a természet – ez lehet a jelszava Magyar Péternek, aki 2024 után idén is az erdő felé vette az irányt a keresztények legnagyobb ünnepén.
Egy évvel és néhány héttel ezelőtt, március 31-én (tavaly akkor volt húsvét) még Vogel Evelinnel posztolt közös fotót egy erdei kis patak mellett:
Azt valószínűleg elég sokan tudják, annak a kapcsolatnak milyen vége lett: miután a politikus bejelentette, hogy szakítottak, Vogel ősszel az Indexnek kitálalt a kapcsolatukról, de mint kiderült, többször titokban készített hangfelvételt a politikusról, aki zsarolás miatt fel is jelentette őt.
Magyar Péter aztán idén tavasszal posztolt közös fotót új párjával, aki a Tisza Pártban tölt be fontos szervezői feladatot.
Ha húsvétvasárnap, akkor irány a természet – ez lehet a jelszava Magyar Péternek, aki 2024 után idén is az erdő felé vette az irányt a keresztények legnagyobb ünnepén.
Egy évvel és néhány héttel ezelőtt, március 31-én (tavaly akkor volt húsvét) még Vogel Evelinnel posztolt közös fotót egy erdei kis patak mellett:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
5 csodás kirándulóhely Budapest környékén, ha túrázna a család a hosszú hétvégén
Itt a hosszú hétvége, ráadásul az időjárás is szuper lesz, úgyhogy érdemes a szabadban kikapcsolódni. Mutatunk most 5 olyan helyet, ahol még a táj is elképesztően szép.
Itt a hosszú hétvége, és szerencsére négyből három napon is kellemes, napos, tavaszias időjárás várható. Így tehát érdemes kimenni a szabadba, lemozogni a húsvéti menüt, gyűjteni egy kis D-vitamint és feltöltődni a természetben. Mutatunk öt olyan kirándulóhelyet, ami közel van Budapesthez, ráadásul csodálatos környezetben, akár a legkisebbekkel együtt élvezhetitek a jó időt.
1. Gyadai tanösvény
A Gyadai tanösvény a Börzsönyben, Budapesttől mintegy 40 kilométerre fekszik, és az egyik legnépszerűbb kirándulóhely a családok körében. A 6 km hosszú, 13 állomásból álló tanösvény a Katalinpusztai Kirándulóközponttól indul, és körülbelül 2-3 óra alatt lehet bejárni. Az út során folyamatosan táblák mutatják be a természeti érdekességeket és az élővilágot. A leglátványosabb rész az ártéri erdőnél van, ahol egy pallósoron vezet az út. Emellett földbe ásott farönkökön és hintahídon is át kell menni. A végén egy hosszú függőhíd várja a látogatókat. A kirándulóközpontban játszótér, interaktív kiállítások, mini vasút és egy kis vadaspark is található. Van étkezési lehetőség, de piknikezni is lehet.
2. Dera-szurdok
A Dera-szurdok Pilisszentkeresztnél található, Budapesttől körülbelül 30 kilométerre. A Pilis egyik leghangulatosabb patakvölgyében vezet az út, ahol a Dera-patak kanyarog a sziklafalak és mohával borított kövek között. A szurdokvölgyet fából készült hidak keresztezik, az útvonal hol az egyik, hol a másik oldalon halad. A túra oda-vissza 1,5-2 órás, a vadregényes rész hossza 1 km. A parkolónál és a szurdok végén padok, piknikező- és sütögetőhelyek is vannak.
3. Hideglelős-kereszt
A Hideglelős-kereszt a Hosszú-hegy tetején található, Esztergom és Pilismarót között. Ez egy kicsit nehezebb túra, hiszen erdős, meredek út vezet fel a kilátóponthoz. De megéri a fáradtságot, hiszen az embert még a hideg is kirázza, ahogy kiáll a sziklák szélére, alatta az óriási mélység, a hömpölygő Duna, szemben pedig a Szlovákiához tartozó Helembai-hegység és a Börzsöny hegyei. Innen érdemes továbbmenni a Fári-kút felé, majd a festői Búbánatvölgyet is megnézni, ahol kedves kis horgásztavakkal találkozhatunk.
4. Spartacus-ösvény
A Dunakanyar talán legismertebb túraútvonala a Spartacus-ösvény. Az egykori vadászösvény Pilisszentlászlótól Visegrádig kanyarog. Ezt a túrát is gyakorlottabbaknak ajánlanám, hiszen vannak részek, ahol a sziklafal mellett nagyon keskeny úton kell haladni, mellette pedig mély szakadék van. Máshol ugyanakkor kényelmesen és jól járható. Az ösvényről több helyen elképesztő panoráma nyílik.
5. Prédikálószék
A Budapest közeli kirándulóhelyek közül azt hiszem, kihagyhatatlan a Prédikálószék, amely a Visegrádi-hegység harmadik legmagasabb pontja a maga 639 méteres magasságával. A csúcs Komárom-Esztergom és Pest vármegyék határán fekszik. Északi és keleti oldala Visegrádhoz, déli és nyugati oldala Dömöshöz tartozik. Ha a Pilisszentlászló és Visegrád közötti műút mentén található Királykunyhó vadászháztól indítjátok túrátokat a csúcs felé, akkor az első, nagyjából negyed óra alatt megtehető nehezebb kaptató után kellemes sétál juthattok el a csodálatos kilátást nyújtó kilátóhoz.
Itt a hosszú hétvége, és szerencsére négyből három napon is kellemes, napos, tavaszias időjárás várható. Így tehát érdemes kimenni a szabadba, lemozogni a húsvéti menüt, gyűjteni egy kis D-vitamint és feltöltődni a természetben. Mutatunk öt olyan kirándulóhelyet, ami közel van Budapesthez, ráadásul csodálatos környezetben, akár a legkisebbekkel együtt élvezhetitek a jó időt.
1. Gyadai tanösvény
A Gyadai tanösvény a Börzsönyben, Budapesttől mintegy 40 kilométerre fekszik, és az egyik legnépszerűbb kirándulóhely a családok körében. A 6 km hosszú, 13 állomásból álló tanösvény a Katalinpusztai Kirándulóközponttól indul, és körülbelül 2-3 óra alatt lehet bejárni. Az út során folyamatosan táblák mutatják be a természeti érdekességeket és az élővilágot. A leglátványosabb rész az ártéri erdőnél van, ahol egy pallósoron vezet az út. Emellett földbe ásott farönkökön és hintahídon is át kell menni. A végén egy hosszú függőhíd várja a látogatókat. A kirándulóközpontban játszótér, interaktív kiállítások, mini vasút és egy kis vadaspark is található. Van étkezési lehetőség, de piknikezni is lehet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
