Kezdeményezte a Hell Energy Magyarország a Forbes magazin legfrissebb számának visszahívását, és pert indít a magazin kiadója ellen a szeptemberi számukban megjelent, 25 legértékesebb családi cég listája miatt, írja a Telex. A Hell Energy négy év után került vissza a listára, amit a cég sajtóközleménye szerint a Forbes jogtalanul tett meg, figyelmen kívül hagyva a korábbi bírósági döntést, amely megtiltotta a tulajdonosok nevének említését.
A cég 2019-ben már perelte a lapot egy milliárdoslista miatt, és akkor a bíróság ideiglenes intézkedés keretében visszahívatta a magazint. Az ügy nemzetközi figyelmet is kapott a szokatlan lépés miatt. Az első fokú ítélet idén februárban született, és részben a Forbes javára döntött, de a per továbbra is folytatódik.
A Hell Energy mostani perlésének alapja, hogy szerintük a februári ítélet csak első fokú, és az ideiglenes intézkedés a jogerős döntésig érvényben marad. A Forbes viszont úgy értelmezi, hogy a bírósági döntés eltörölte az ideiglenes intézkedést, így jogszerűen közölték a Hell Energy tulajdonosainak nevét.
A Forbes szerint a cégértékelések és a tartalom készítése a Hell Energy esetében is ugyanúgy történt, mint más cégeknél, és szerintük
a nyilvánosság érdeklődésére számot tart, hogy az állami támogatásban részesülő vállalkozások hogyan működnek.
A magazin kiemelte, hogy a Hell Energy komoly közforrásokat kapott, többek között az MNB kötvényprogramjain keresztül, amelyek hozzájárultak a cég kapacitásbővítéséhez.
A Hell Energy a Forbes cikkét „gyenge bulvár stílusú, személyeskedő kommentárnak” minősítette, ezért a Forbes a cikket online is közzétette.
Kezdeményezte a Hell Energy Magyarország a Forbes magazin legfrissebb számának visszahívását, és pert indít a magazin kiadója ellen a szeptemberi számukban megjelent, 25 legértékesebb családi cég listája miatt, írja a Telex. A Hell Energy négy év után került vissza a listára, amit a cég sajtóközleménye szerint a Forbes jogtalanul tett meg, figyelmen kívül hagyva a korábbi bírósági döntést, amely megtiltotta a tulajdonosok nevének említését.
A cég 2019-ben már perelte a lapot egy milliárdoslista miatt, és akkor a bíróság ideiglenes intézkedés keretében visszahívatta a magazint. Az ügy nemzetközi figyelmet is kapott a szokatlan lépés miatt. Az első fokú ítélet idén februárban született, és részben a Forbes javára döntött, de a per továbbra is folytatódik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Visszatér a tél a hétvégén - Jelentős lehűlésre figyelmeztetnek
Pénteken és szombaton még többórás napsütés mellett 20 Celsius-fok körüli hőmérséklet várható, vasárnap aztán visszatérnek a hajnali fagyok, a hőmérséklet csúcsértéke mindössze 4-9 fok között alakul.
Pénteken és szombaton még többórás napsütés mellett 20 Celsius-fok körüli hőmérséklet várható, majd észak felől egy hidegfront felhőzete vonul át az ország fölött, és elsősorban keleten, északkeleten lehet zápor, zivatar. Vasárnap visszatérnek a hajnali fagyok és a hőmérséklet csúcsértéke mindössze 4-9 fok között alakul, a Dunától keletre zápor, hózápor is kialakulhat. A szél szombaton és vasárnap erős, helyenként viharos lesz - derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből.
Pénteken gomolyfelhős, napos, száraz idő valószínű, az északkeleti szél csak helyenként élénkül meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 17 és 21 fok között alakul.
Szombaton a fátyol- és gomolyfelhők mellett általában többórás napsütés várható, majd észak felől egy markáns hidegfront felhőzete vonul át az ország fölött, amelynek felhőzetéből elsősorban az ország keleti felében valószínű zápor, északkeleten, keleten helyenként zivatarok is lehetnek. Az északi, északnyugati irányba forduló szél sokfelé megerősödik, többfelé viharos lökések is lehetnek. A minimum-hőmérséklet általában 3-9 fok között valószínű, de a szélvédett, kevésbé felhős helyeken ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Délután jellemzően 14-21 fok várható.
Vasárnap felhőátvonulások mellett keleten többórás, nyugaton sok napsütésre lehet számítani. Helyenként, nagyobb eséllyel a Dunától keletre zápor, hózápor előfordulhat. Az északi, északnyugati szél továbbra is nagy területen lesz erős, helyenként viharos.
Hajnalban mínusz 5, plusz 3 fok közötti értékek valószínűek, a maximum-hőmérséklet 4 és 9 fok között várható.
Pénteken és szombaton még többórás napsütés mellett 20 Celsius-fok körüli hőmérséklet várható, majd észak felől egy hidegfront felhőzete vonul át az ország fölött, és elsősorban keleten, északkeleten lehet zápor, zivatar. Vasárnap visszatérnek a hajnali fagyok és a hőmérséklet csúcsértéke mindössze 4-9 fok között alakul, a Dunától keletre zápor, hózápor is kialakulhat. A szél szombaton és vasárnap erős, helyenként viharos lesz - derül ki a HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzéséből.
Pénteken gomolyfelhős, napos, száraz idő valószínű, az északkeleti szél csak helyenként élénkül meg. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 17 és 21 fok között alakul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton csökkennek az üzemanyagárak Magyarországon, írta meg a holtankoljak.hu. Az árváltozás oka, hogy a nemzetközi piacokon mostanában csökkent az olaj ára, és ez már hatással van a hazai árakra is.
A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 2 forinttal lesz alacsonyabb, a gázolajé pedig bruttó 3 forinttal csökken. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebbet fizetnek majd a benzinkutak a beszállítóknak az üzemanyagért.
A portál ugyanakkor megjegyzi, hogy az elmúlt hetekben történt drágulásokat a kutak csak kisebb mértékben érvényesítették a fogyasztói árakban, ezért az átlagárak még mindig magasak:
95-ös benzin: 609 forint/liter;
Gázolaj: 618 forint/liter.
A szakportál szerint várhatóan a jövő héten tovább csökkennek majd a hazai üzemanyagárak.
Szombaton csökkennek az üzemanyagárak Magyarországon, írta meg a holtankoljak.hu. Az árváltozás oka, hogy a nemzetközi piacokon mostanában csökkent az olaj ára, és ez már hatással van a hazai árakra is.
A benzin nagykereskedelmi ára bruttó 2 forinttal lesz alacsonyabb, a gázolajé pedig bruttó 3 forinttal csökken. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kevesebbet fizetnek majd a benzinkutak a beszállítóknak az üzemanyagért.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva baki a kompetenciamérésen: összekeverték Szlovákiát Szlovéniával
A 11. évfolyam informatikadolgozatában a szlovák zászlót Szlovéniához, a szlovént pedig Szlovákiához párosították. A hibát egy olvasó szúrta ki és küldte be a HVG-nek.
A márciusi országos kompetenciamérés 11. évfolyamos informatikai feladatsorában Szlovákia és Szlovénia zászlaját véletlenül felcserélték. A feladatban a diákoknak néhány szomszédos országot kellett összepárosítaniuk a hozzájuk tartozó domainnevekkel. Egy olvasó a hvg.hu-nak küldött egy képet a feladatról, amin jól látható, hogy
Szlovákia neve mellé a szlovén, míg Szlovénia mellé a szlovák zászló került.
Ahogy korábban már írtunk róla, a kormány eredeti terve szerint idén márciustól az iskolák osztályozták volna a kompetenciamérés eredményeit, ezek bekerültek volna az év végi jegyek közé, és a középfokú felvételikben is számítottak volna.
Végül azonban ez nem valósult meg. A Belügyminisztérium azt közölte: „a jogszabály módosítása kapcsán nagyszámú észrevétel érkezett, ezért folytatják az egyeztetéseket az ügyben”.
Az Oktatási Hivatal nemrég közzétette a tavalyi kompetenciamérés eredményeit is. Ezek azt mutatták, hogy a magyar diákok teljesítménye tovább gyengült.
A márciusi országos kompetenciamérés 11. évfolyamos informatikai feladatsorában Szlovákia és Szlovénia zászlaját véletlenül felcserélték. A feladatban a diákoknak néhány szomszédos országot kellett összepárosítaniuk a hozzájuk tartozó domainnevekkel. Egy olvasó a hvg.hu-nak küldött egy képet a feladatról, amin jól látható, hogy
Szlovákia neve mellé a szlovén, míg Szlovénia mellé a szlovák zászló került.
Ahogy korábban már írtunk róla, a kormány eredeti terve szerint idén márciustól az iskolák osztályozták volna a kompetenciamérés eredményeit, ezek bekerültek volna az év végi jegyek közé, és a középfokú felvételikben is számítottak volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Belügyminisztérium még 2020-ban kötött szerződést a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó céggel, amely átfogó tanulmányt készített a magyar egészségügy helyzetéről, valamint javaslatokat tett a rendszer átalakítására. A megbízás értéke 780 ezer euró plusz áfa volt. A BCG hasonló munkákat végzett már más országokban is, például Szlovákiában, Svédországban, Hollandiában és Németországban.
A cég augusztusra befejezte a munkaanyagot, az őszi időszakban pedig már több intézkedés is elindult a kormány részéről. Megemelték az orvosbéreket, kivezették a hálapénzt, és bevezették az egészségügyi szolgálati jogviszonyt.
A tanulmányt a kormány döntés-előkészítő dokumentumként tíz évre titkosította, így az 2030-ig nem ismerhető meg, írja a 24.hu. A K-Monitor civil szervezet 2023-ban pert indított annak érdekében, hogy a tanulmány közérdekű adatként nyilvánosságra kerüljön. A szervezet szerint a dokumentum legalább azon részeit közzé kellett volna tenni, amelyek az egészségügy helyzetét írják le.
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, a másodfokú ítélet viszont a dokumentum kiadását mondta ki. A Belügyminisztérium ezután a Kúriához fordult, amely helybenhagyta az elsőfokú döntést, vagyis kimondta, hogy az anyag továbbra is titkos maradhat. A K-Monitor ezt követően alkotmányjogi panaszt nyújtott be.
Az Alkotmánybíróság a panaszt érdemi vizsgálat nélkül utasította el. Indoklásuk szerint az ügyben felmerült kérdések nem tartoznak az Alkotmánybíróság hatáskörébe, így nem találtak olyan alkotmányjogi szempontot, amely a beadvány további vizsgálatát indokolta volna.
Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje a 24.hu-nak elmondta: „A pert azért indítottuk, hogy az emberek megismerjék azt a tanulmányt, ami alapján az egészségüket évek óta alakítják, párbeszéd nélkül, zárt ajtók mögött.” Hozzátette:
„A valóságot nem lehet titkosítani.”
A szervezet szerint a Belügyminisztérium a per során nem indokolta meg, hogy a tanulmány egyes fejezetei miért számítanak döntés-előkészítőnek, és azt sem, hogy ezek hogyan kapcsolódnak konkrét döntésekhez.
A Kúria nyilvánosan elérhető indoklása alapján a tanulmány egy 53 intézkedéscsomagból álló programot tartalmaz. Ezek közül 21 az ellátórendszert, 8 a finanszírozást, 13 a humán erőforrást, 11 pedig az egészségügyi irányítást érinti. Az anyag szerint az átalakítás minden elemre kiterjed, és megvalósítása erős koordinációt igényel.
Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár 2022-ben beszélt arról, hogy a tanulmány olyan javaslatokat is tartalmaz, amelyeket Magyarországon nem lehet megvalósítani szociokulturális okok miatt. Példaként említette, hogy a BCG szerint 100 kórház helyett 60 is elegendő lenne, ezt azonban a jelenlegi magyar egészségkulturális szemlélet nem tenné lehetővé.
Takács egy 2023-as konferencián azt is elmondta, hogy a dokumentum négy fő problémát azonosított. Ezek alapján kórházi funkciók megszüntetését, megyei szintű centralizálást, az alapellátás rendszerének racionalizálását és a szakrendelők átszervezését javasolta, utóbbit az önkormányzatok helyett megyei irányítás alá helyezve. Ez utóbbi lépést azonban eddig nem hajtották végre.
Egy másik konferencián Pintér Sándor belügyminiszter arról beszélt, hogy a tanulmány két-háromezer ellenőr bevetését javasolta az egészségügyben.
Bár a K-Monitor nem nyerte meg a pert, hozzájutott a BCG és a Belügyminisztérium között megkötött szerződéshez, valamint egy, Pintér Sándornak címzett ajánláshoz. Az ajánlás szerint a világjárvány helyzete lehetőséget teremtett az egészségügyi rendszer újragondolására. A dokumentumban így fogalmaznak:
„A Covid-19 (koronavírus) kapcsán kialakult nemzetközi és hazai gazdasági, társadalmi és egészségügyi helyzet csak tovább fokozza a magyar egészségügy lényegi problémáit, még inkább felszínre hozva az alapvető ellentmondásokat, és potenciálisan felgyorsíthatja az egyébként is negatív és fenntarthatatlanság felé mutató folyamatokat.”
A BCG ajánlata szerint a magyar egészségügy évek óta halmozódó, komplex problématömeget hordoz magával, amely veszélyezteti az ágazat fenntartható működését, és hozzájárul a társadalmi elégedetlenséghez.
A Belügyminisztérium még 2020-ban kötött szerződést a Boston Consulting Group (BCG) nemzetközi tanácsadó céggel, amely átfogó tanulmányt készített a magyar egészségügy helyzetéről, valamint javaslatokat tett a rendszer átalakítására. A megbízás értéke 780 ezer euró plusz áfa volt. A BCG hasonló munkákat végzett már más országokban is, például Szlovákiában, Svédországban, Hollandiában és Németországban.
A cég augusztusra befejezte a munkaanyagot, az őszi időszakban pedig már több intézkedés is elindult a kormány részéről. Megemelték az orvosbéreket, kivezették a hálapénzt, és bevezették az egészségügyi szolgálati jogviszonyt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
