Új őrület: ezért szedik le a fiatalok a márkajelzéseket a ruháikról
Az ezredforduló környékén, különösen az 1990-es években nyugaton és nálunk is nagy divat volt, hogy ha híres márkák ruhadarabjait öltöttük magunkra, minél nagyobb és messziről is kivehető volt a gyártó logója, annál menőbbnek számítottunk. Ez a trend azonban ma megfordulni látszik: a 2000-es évek környékén születettek ma már tanácsadó blogokat vezetnek arról, hogyan távolíthatjuk el a legkönnyebben új ruháinkról a márkajelzéseket.
A tehetősebb országokban nagyjából az új évezred első évtizedének feléig volt érvényben az a trend, hogy illett minél világosabban láthatóvá tenni, milyen márkájú ruhát hordtunk. Magyarországon ez talán tovább tartott, és valószínűleg itt más társadalmi okokra vezethető vissza: a rendszerváltás után a „kapitalista” értékrendhez való tartozásunkat fejezte ki, pont mint az, hogy minden új boltnak vagy terméknek angol nevet adtak. Az Independent szerint a gazdagság és a siker jelképévé vált az akár egész pólón szétterülő cégembléma.
Ezzel szemben viszont a ma huszonéves korosztály egyenesen kellemetlennek tartja a gyártó kihangsúlyozását még akkor is, ha esetleg egy világmárkától vásároltak. Ennek érdekében külföldön népszerűvé váltak azok a videoblogok, amelyeken azzal kapcsolatban nyújtanak tanácsokat, hogyan kell eltüntetni egy varrott vagy hímzett logót anélkül, hogy a ruhanemű sérüljön, vagy hogyan lehet lekaparni a napszemüveg száráról a feliratot úgy, hogy ne maradjon a helyén karcolásnyom vagy folt. Bizonyos praktikák és házi trükkök szerint a műanyagra nyomott pecséteket elég mindössze körömlakklemosóval múlttá tenni.
Az Independent által idézett 2015-ös kutatás szerint a nyugati, Y-generációba tartozó fiatalok többsége (akik a 90-es években vagy később születtek) előnyben részesíti a lehető legkisebb márkajelzéssel bíró divattermékeket, amire az a legfőbb magyarázat, hogy
egyszerűen nem akarnak sétáló reklámtáblákká válni.
A vizsgálat során Instagram-képeket mutattak Y-generációs fiataloknak, akik érdekes módon taszítóbbnak találták azokat az embereket, akik nagyobb márkajelzésű ruhákban fotózták magukat.
Szakértők szerint ez azért van, mert a fiatalok szerint ha levágjuk a cégneveket magunkról, teret adhatunk saját személyiségünk kifejezésére az adott márka sajátos és korlátozó identitásteremtő erejével szemben.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a márkahűség eltűnt volna: a mai tinik vagy a náluk kicsivel idősebb fiatal felnőttek továbbra is az ismert ruhagyártók termékeit részesítik előnyben, de többnyire csupán minőségi megfontolásból.
Míg régebben a márka tette az embert, ma a ruha stílusa, a szabás vonala és az anyag finomsága vagy textúrája. Ha ránézünk valakire, mindezek magukért beszélnek – nem kell ismerni hozzá a bilétát.
Az alábbi vicces mém jól illusztrálja, hogy a mai nyugati tizen- és huszonévesek hogyan vélekednek a márkákról: ha nem szednék le magukról, az évek folyamán egyre nagyobbá válna a logó a divatcikkeken, mígnem a Ralph Lauren lovat ábrázoló márkapecsétje nyomán maga a viselő is lóvá alakulna át. Vagyis elvesztenék valódi énjüket, miközben hagynák, hogy ők maguk is az adott ruhagyártó vállalat képviselőivé váljanak, pedig nem is biztos, hogy tudnak vagy akarnak azonosulni vele.
The evolution of Ralph Lauren ????????? pic.twitter.com/EMvGgKgw9t
— L (@EttyTweets) 2016. június 16.
Mivel ez a trend egyre nagyobb teret hódít a gazdagabb országokban, néhány márka kénytelen volt kisebbre szabni logóját az eladásra kínált ruhákon. Az Egyesült Államokban egyik legismertebb cég, az Abercrombie & Fetch (A&F) az iskolások körében népszerűségnek örvendő felsőikről és kapucnis pulóvereikről eltüntették a hivalkodó jelzéseket. A nálunk kevésbé jelen lévő táskagyártó Coach és a Michael Kors nevű márkák pedig nemrég kollekcióik radikális módosítására kényszerültek, mert eredetileg óriási logókat varrtak rájuk, azonban így túl kevesen vásárolták meg őket.
Az Independent Marx Ilich amerikai divattanácsadót idézi: „Miért reklámoznék másokat ingyen?” – utalt ezzel a 47 éves szakértő arra, miként éreznek a fiatalok.
A cikk azonban nem tért ki arra, hogy mi a helyzet a különböző kulturális és anyagi háttérből jövőkkel – a tapasztalatok alapján minél szegényebb környezetből származik valaki, annál valószínűbb, hogy fontosabb lesz számára a márkamegjelenítés. Ez egyrészt az eltérő társadalmi szokásokhoz, másrészt pedig a fent márt említett "logó mint társadalmi helyzet- és vagyonjelkép" elgondolásra vezethető vissza. Azért lehet így, mert a szegényebbek először anyagi elismerésre vágynak, míg akinek már ez megadatott, továbbmegy: a személyiségét szeretné kihangsúlyozni.
Címkép: Pixabay
Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra!
