Testkamerát kaphatnak a postások, hogy megvédhessék magukat
A kormány új törvényjavaslata szerint azért van erre sükség, hogy védjék a postások életét, testi épségét, és hogy megakadályozzák a rájuk bízott érték elleni bűncselekményeket.
A kormány egy új törvényjavaslata szerint kép- és hangfelvételre alkalmas testkamerákat szerelnének a postásokra, hogy csökkentsék az ellenük irányuló „jogsértő cselekmények” számát – szúrta ki a hvg.hu. A terv része az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által benyújtott salátatörvény, amely több ponton módosítaná a postatörvényt.
A javaslat szerint
a Magyar Posta olyan eszközöket alkalmazhat, amelyek nem okoznak sérülést vagy egészségkárosodást, de védik a postások életét, testi épségét, illetve megakadályozzák a rájuk bízott értékek elleni bűncselekményeket.
Ennek része a testkamera is, amelyet „kockázatelemzés alapján” vetnének be a kézbesítések során, ha az adott helyszín nem minősül kézbesítési pontnak.
Fontos kitétel, hogy a kamera látóterében lévő személyeket figyelmeztetni kell a felvételről – ez jól látható módon történik majd a postások kameráján, de a Magyar Posta honlapján is közzéteszik az erről szóló tájékoztatást, ráadásul angol nyelven és a vakok, gyengénlátók számára is elérhető formában.
A testkamerával készített felvételeket legfeljebb 14 napig tárolják, hacsak nem indul olyan hatósági vagy bírósági eljárás, amelyhez szükség van a rögzített anyagra. Ezután a felvételeket törlik.
„Indokolt olyan technikai eszközök alkalmazásának lehetőségét megteremteni, amelyek a jogsértő cselekmények elkövetésétől visszatartó erővel bírnak, és önmagukban biztosíthatják a közfeladatot ellátó személy védelmét, amennyiben pedig megtörténik a közfeladatot ellátó személy sérelmére a jogellenes cselekmény elkövetése, akkor utólag alkalmasak a jogellenes cselekmény körülményeinek bizonyítására”
– olvasható a javaslat indoklásában.
A kormány egy új törvényjavaslata szerint kép- és hangfelvételre alkalmas testkamerákat szerelnének a postásokra, hogy csökkentsék az ellenük irányuló „jogsértő cselekmények” számát – szúrta ki a hvg.hu. A terv része az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által benyújtott salátatörvény, amely több ponton módosítaná a postatörvényt.
A javaslat szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Itt a bizonyíték, hogy Orbánék a legnagyobb támogatói Ukrajna uniós csatlakozásának
A Tisza Párt elnöke szerint Orbán Viktor jogerősen elítélt ukrán emberkereskedőket engedett ki a magyar börtönökből, oligarchái pedig éppen tízezer hektáros földeket vennének Ukrajnában.
Itt a bizonyíték, hogy Orbánék a legnagyobb támogatói Ukrajna uniós csatlakozásának – kezdte szerda reggeli Facebook-bejegyzését Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke videót osztott meg arról, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter követelte az Európai Uniótól Ukrajna felvételét. Orbán pedig nem vétózta azt meg 2023 decemberében Brüsszelben.
„Itt is azt teszik, amit az uniós források kapcsán: mást vádolnak azzal, amit ők tesznek.
Orbán se a magyar gazdákat, se a magyar méhészeket nem védte meg a beáramló ukrán méztől és gabonától. Orbán jogerősen elítélt ukrán emberkereskedőket engedett ki a magyar börtönökből. Orbán oligarchái éppen tízezer hektáros földeket vennének Ukrajnában” – írta a posztban MAgyar Péter.
Hangsúlyozta: a Tisza Párt álláspontja világos Ukrajna kapcsán.
„Hivatalos népszavazás, amikor a feltételek és az időpont ismert lesz. Addigra Orbánnak már nem osztanak lapot. Orbán Viktor és a propagandája akkor is hazudik, amikor kérdez. Ne hagyd magad félrevezetni! Fidesz = hazugság és erőszak TISZA = béke és egy emberséges Magyarország” – zárult a bejegyzés.
Itt a bizonyíték, hogy Orbánék a legnagyobb támogatói Ukrajna uniós csatlakozásának – kezdte szerda reggeli Facebook-bejegyzését Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke videót osztott meg arról, amikor Szijjártó Péter külügyminiszter követelte az Európai Uniótól Ukrajna felvételét. Orbán pedig nem vétózta azt meg 2023 decemberében Brüsszelben.
„Itt is azt teszik, amit az uniós források kapcsán: mást vádolnak azzal, amit ők tesznek.
Orbán se a magyar gazdákat, se a magyar méhészeket nem védte meg a beáramló ukrán méztől és gabonától. Orbán jogerősen elítélt ukrán emberkereskedőket engedett ki a magyar börtönökből. Orbán oligarchái éppen tízezer hektáros földeket vennének Ukrajnában” – írta a posztban MAgyar Péter.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tomán Szabina a Della podcast adásában beszélt először arról, hogyan hatott a kegyelmi ügy a saját vállalkozásaira. Tomán a korábbi köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja volt.
Az üzletasszony azt is elmesélte, hogy amikor először hallott arról, hogy Novák elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon pedofilsegítő volt igazgatóhelyettesének, azt hitte, „ez valami fals információ”. A testület tagjai nem kaptak hivatalos tájékoztatást az ügyről, csak a „social felületen” értesültek a történtekről, és kaptak egy üzenetet a köztársasági elnöktől, hogy kövessék a híreket, mert bejelentést fog tenni. A bejelentést Novák lemondásáról pedig „sokként élte meg”.
Tomán Szabina a tanácsadói munkájáról is beszélt. Elmondta, hogy a nők munkaerőpiaci esélyegyenlőségének javítása érdekében jogászok és szakértők bevonásával komoly szakmai munka folyt a Sándor-palotában. Novák ezeken az üléseken nem vett részt, de vele is átbeszélték az irányokat. Több körben egyeztettek, de az előkészített anyagok sorsáról nincs információja, hiszen Sulyok Tamás hivatalával semmilyen kapcsolatban nem áll.
Azt mondta, naiv volt, és ezért kezelne most már távolságtartóbban egy hasonló felkérést.
„Az, hogy jelenleg Magyarországon milyen a politikai helyzet, az nagyon kritikus dolog, bekúszott az én magánéletembe is, minősítettek úgy, hogy én közben próbáltam pártatlan lenni”
- fogalmazott.
Azt is elmondta,
a kegyelmi botrány után több régi, megbízható vevője is jelezte, hogy nem vásárolja többé a cége termékeit. A szegedi szalonjuk kirakatát is betörték.
Szerinte ez is nyomot hagyott a 2024-es forgalmon.
Beszélt arról is, hogy nem híve a női kvótának, és hatékonysági problémákat lát ezen a téren. Elmondta, hogy 2023 táján több üzleti érintettségét is felszámolta, köztük a Csányi Sándor OTP-vezérrel közös érdekeltségeket. Azt is hozzátette, hogy megmaradt vállalkozásai komoly nehézségekkel küzdenek.
Tomán Szabina azt is elárulta, hogy ellenzi a Pride betiltását. Úgy fogalmazott: „Úgy érzem, hogy elveszik azt a jogot, hogy én mondhassak valamit, azt a jogot, hogy én kiállhassak valamiért”. Szerinte a szólásszabadságot mindenféleképpen támogatni kell.
Tomán Szabina a Della podcast adásában beszélt először arról, hogyan hatott a kegyelmi ügy a saját vállalkozásaira. Tomán a korábbi köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja volt.
Az üzletasszony azt is elmesélte, hogy amikor először hallott arról, hogy Novák elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyerekotthon pedofilsegítő volt igazgatóhelyettesének, azt hitte, „ez valami fals információ”. A testület tagjai nem kaptak hivatalos tájékoztatást az ügyről, csak a „social felületen” értesültek a történtekről, és kaptak egy üzenetet a köztársasági elnöktől, hogy kövessék a híreket, mert bejelentést fog tenni. A bejelentést Novák lemondásáról pedig „sokként élte meg”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elárulta a Magyar Közút, miért volt annyira drága a Lázár János kastélya felé vezető út felújítása
Az Átlátszó szerint „egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt”. A Magyar Közút szerint ez több ponton sem igaz.
Közleményt adott ki a Magyar Közút, miután az Átlátszó kikérte a Magyar Falu program útfelújításainak adatait. A lap szerint a 4413-as út, amely Lázár János kastélya felé vezet, kiemelkedően drágán újult meg. A számításaik alapján a felújítás kilométerenként több mint 500 millió forintba került. Az Átlátszó azt is írta, hogy „egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt”.
A Magyar Közút szerint ez az állítás többszörösen nem igaz. Közleményükben azt írták:
„a cikkben hivatkozott ingatlan nem a 4413-as jelű úton van, hanem a 4454 jelű úton van, utóbbin semmilyen felújítás nem történt”.
Azt is hozzátették, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. már több helyen is alkalmazott hasonló technológiával végzett útfelújítást. Olyan szakaszokon használták ezt, ahol a gyenge teherbírású altalaj miatt nem lehetett másképp tartós pályaszerkezetet építeni.
A cég szerint az algyői útfelújítás költsége nem kirívó. Azt írták: „a 4413-as út felújított szakaszának hosszára vetített bekerülési költség alapján [...] kijelenthetjük, hogy egyáltalán nem kirívó, sőt még csak nem is a legjelentősebb költséggel járó felújítás az algyői 4413-as út rekonstrukciója”. Példákat is hoztak: Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a 4127 jelű mellékúton 2019-ben végeztek teljes pályaszerkezet-cserés felújítást, 500 millió forintos kilométerenkénti költséggel. Ugyanezen a szakaszon 2020-ban 630 millió forintos egységáron is történt hasonló felújítás. Békés vármegyében 2016-ban a 4235 jelű mellékút felújítása 390 millió forintba került kilométerenként, 2016-os áron.
A közleményben az is szerepel, hogy az út felújítását két dolog indokolta. Az egyik, hogy a Belügyminisztérium kérte a munkát, mert az útszakasz a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút, és a rossz útviszonyok miatt a BV járművei is károsodtak. A másik ok, hogy a közeljövőben elkezdődnek a Tisza-híd átépítési munkálatai, és egy új híd is épül. Emiatt teljesen lezárják majd a 47-es főutat, a forgalmat pedig részben a 4413-as útra terelik. Ez a szakasz fogja biztosítani a Szeged és Hódmezővásárhely közötti közlekedést.
A közútkezelő azt is közölte, hogy a térségben a talaj rendkívül érzékeny a vízre és a fagyra. Azt írták: „a Tisza és a Maros vízgyűjtő területén lévő 4413 j. út térségében térfogatváltozó altalaj jellemző, amely rendkívül víz- és fagyérzékeny kötött talajfajta: ha vizet kap tágul, víz hiányában zsugorodik. A változó ciklusok a pályaszerkezet deformációjához vezetnek.” Ennek megelőzése érdekében hidraulikus kötőanyaggal stabilizálták a talajt, és teljesen elbontották a meglévő pályaszerkezetet, hogy új alapot, valamint új kötő- és kopóréteget építsenek.
Közleményt adott ki a Magyar Közút, miután az Átlátszó kikérte a Magyar Falu program útfelújításainak adatait. A lap szerint a 4413-as út, amely Lázár János kastélya felé vezet, kiemelkedően drágán újult meg. A számításaik alapján a felújítás kilométerenként több mint 500 millió forintba került. Az Átlátszó azt is írta, hogy „egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt”.
A Magyar Közút szerint ez az állítás többszörösen nem igaz. Közleményükben azt írták:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Várkonyi Andrea cége pozitív-negatív hozzáállás alapján listázta az újságírókat
Mészáros Lőrinc feleségének cége a Magyar Kutatási Hálózatnak készített ilyen listát. De ezen kívül többféle kommunikációs feladatot is tartalmazott a szerződésük, ami alapján mindezért 5,1 millió forintot kaptak.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nettó 5,1 millió forintos szerződést kötött Várkonyi Andrea cégével, a Whitedog Media Kft.-vel. A megbízás két hónapra szólt, és többféle kommunikációs feladatot tartalmazott - írja az Átlátszó.
Az oknyomozó portál szerint
a szerződés része volt egy sajtólista is, amely „tudományos, oktatási, belföldi, gazdasági, oknyomozói érintettségű médiamunkások” nevét tartalmazta, illetve „pozitív és negatív hozzáállás szerint is kategorizálta”.
Az Átlátszó megkérdezte a HUN-REN-t, miért volt szükség ilyen listázásra.
„a pozitív és negatív attitűddel azt jelöljük, hogy melyik médiumok esetében sikerült célba juttatni az üzeneteket és melyik médiumok esetében van további teendő”
- fogalmazott a HUN-REN.
Ennek a listának az elkészítését egyébként 99 ezer forintért vállalta Várkonyi cége. De 909 ezer forintért sajtóközleményeket és háttéranyagokat is készítettek, 920 ezer forintért helyzetértékelést végeztek és öt mélyinterjút készítettek, míg projektmenedzsmentre 752 ezer forintot, kommunikációs stratégiára 532 ezer forintot, kríziskommunikációs készenlétre pedig 726 ezer forintot számoltak fel.
A HUN-REN az Átlátszónak azt is elmondta, hogy a megbízásra három cég tett ajánlatot, és Várkonyi cége adta a legkedvezőbbet. Az oknyomozó portál közérdekű adatigényléssel jutott hozzá az információkhoz, mert a HUN-REN honlapján nem szerepeltek a szerződés részletei.
A Whitedog Media Kft.-ben Várkonyinak 75 százalékos tulajdonrésze van. A cég 2023-ban közel 9 milliárd forintos árbevételt ért el, és több mint egymilliárd forint adózott eredménye lett. A nyereség nagy részét osztalékként kivette a cégből. A Whitedog többek között a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő MBH Bank bevezető reklámkampányán is dolgozott.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat nettó 5,1 millió forintos szerződést kötött Várkonyi Andrea cégével, a Whitedog Media Kft.-vel. A megbízás két hónapra szólt, és többféle kommunikációs feladatot tartalmazott - írja az Átlátszó.
Az oknyomozó portál szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
