Idén is közzétette az 50 leggazdagabb magyart rangsoroló listáját a Forbes. A rangsor nem tartogat nagy meglepetéseket, idén is Mészáros Lőrinc áll az első helyen, aki megduplázta a vagyonát, és mostanra billiomos lett belőle. Legalábbis forintban. A Telex most azt is megnézte, hogy szerepel nemzetközi összehasonlításban a felcsúti üzletember.
A leggazdagabb magyar tehát továbbra is Mészáros Lőrinc, akinek a vagyonát 1241,8 milliárd forintra, vagyis 3,3 milliárd dollárra becsülik.
A lap szerint
a miniszterelnök közeli barátjának vagyona a 2023-as folyóáras magyar GDP 1,65 százalékának felel meg. A Mészáros-birodalom privát elemei 97 százalékkal érnek többet, mint tavaly, az Opus Global papírja pedig 107 százalékos növekedést hoztak.
A Telex most azt is megnézte, mire elég Mészáros Lőrinc vagyona a nemzetközi mezőnyben, összehasonlítva több ismert előadó, sportoló vagyonával.
Néhány példa:
Billie Eilish - 50 millió dollár
Lewis Hamilton - 290 millió dollár
Madonna - 850 millió dollár
Taylor Swift - 1600 millió dollár
Cristiano Ronaldo - 1900 millió dollár
Mészáros Lőrinc - 3300 millió dollár
Donald Trump - 7600 millió dollár
Látható, hogy a magyar billiárdos simán lekörözte Taylor Swiftet és Ronaldót is, Trump vagyona azonban egyelőre több mint a duplája Mészárosénak. A felcsúti vállalkozó azonban egy év alatt megduplázta a vagyonát, így jövőre akár a megválasztott amerikai elnököt is utolérheti.
Idén is közzétette az 50 leggazdagabb magyart rangsoroló listáját a Forbes. A rangsor nem tartogat nagy meglepetéseket, idén is Mészáros Lőrinc áll az első helyen, aki megduplázta a vagyonát, és mostanra billiomos lett belőle. Legalábbis forintban. A Telex most azt is megnézte, hogy szerepel nemzetközi összehasonlításban a felcsúti üzletember.
A leggazdagabb magyar tehát továbbra is Mészáros Lőrinc, akinek a vagyonát 1241,8 milliárd forintra, vagyis 3,3 milliárd dollárra becsülik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.
„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”
– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.
Úgy látja, hogy 15 év után változott a helyzet, és a kormánynak már nem elég, ha a választók csak hisznek a döntéseikben. „15 év után már nem elég hinni, meg is kell győzni az embereket a kormány intézkedései kapcsán. Új helyzet, új módszerek…” – írta.
Tarjányi szerint kimondható, hogy a kormány nehézségekkel küzd. A közvélemény-kutatási eredményekre utalva azt is megjegyezte, hogy a független intézetek egyre nagyobb előnyt mérnek a Tisza Pártnak. Bár a kormánypárti kutatók továbbra is a Fideszt hozzák ki első helyre, a különbség szerintük is egyre kisebb.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.
„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”
– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy bírósági dokumentumból kiderült, hogy 2019-ben összesen 1223 WhatsApp-felhasználót figyeltek meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot is, ahol nyolc célpont szerepelt – számolt be róla a VSquare.
A dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be annak a pernek a részeként, amelyet még 2019-ben indított az NSO Group ellen. A vállalat azt állítja, hogy a kémszoftver az alkalmazás egyik biztonsági hibáját kihasználva két hónap alatt fertőzte meg a felhasználók készülékeit.
Az érintett felhasználók között emberi jogi aktivisták, újságírók és civil szervezetek munkatársai is voltak. A legtöbb célpont Mexikóból (456 fő) és Indiából (100 fő) került ki.
A VSquare újságírója, Panyi Szabolcs arról számolt be, hogy a bírósági dokumentumok alapján a Pegasus támadó infrastruktúrájának egy része Magyarországon működhetett.
A Pegasus nevű kémszoftver magyarországi használatáról már korábban is jelentek meg információk. A Direkt36 nemzetközi tényfeltáró projektje szerint 2018 óta magyar célpontokat is megfigyeltek. A célpontok között voltak oknyomozó újságírók, vagyonos üzletemberek és azok közvetlen környezete is.
Az egyik érintett újságíró Panyi Szabolcs volt. Úgy véli, a most benyújtott dokumentumban szereplő célpontok eltérhetnek a korábban azonosítottaktól, mivel a korábbi nyomozás nem WhatsApp-felhasználókra vonatkozott.
Kósa Lajos korábban elismerte, hogy a Belügyminisztérium vásárolta meg a kémszoftvert, bár az ügyészség később ezt cáfolta, mondván, ez „tényszerűen nem felel meg a valóságnak”.
Lengyelországban 2024-ben derült ki, hogy 2017 és 2022 között közel 600 embert figyeltek meg a Pegasusszal a Jog és Igazságosság párt kormányzása idején.
Egy bírósági dokumentumból kiderült, hogy 2019-ben összesen 1223 WhatsApp-felhasználót figyeltek meg a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Az akció 51 országot érintett, köztük Magyarországot is, ahol nyolc célpont szerepelt – számolt be róla a VSquare.
A dokumentumokat a WhatsApp tulajdonosa, a Meta nyújtotta be annak a pernek a részeként, amelyet még 2019-ben indított az NSO Group ellen. A vállalat azt állítja, hogy a kémszoftver az alkalmazás egyik biztonsági hibáját kihasználva két hónap alatt fertőzte meg a felhasználók készülékeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az elmúlt napokban óriási tömeg volt a boltokban, hiszen négynapos hosszú hétvégénk van. Igen ám, de ebből nem mind a négy napon tartanak zárva az üzletek. Pénteken ugyan nem volt lehetőség arra, hogy vásároljunk, de szombaton még van esély megvenni, amit esetleg elfelejtettünk a kapkodós készülődés közben.
Az Economx összegyűjtötte, hogyan alakul a nagy áruházláncok nyitva tartása a következő napokban:
az Aldi, a Tesco, a Lidl, a Penny, a CBA, az Auchan és a SPAR áruházai is a szokásos szombati nyitva tartással várják a vásárlókat április 19-én.
Április 20-án és 21-én, vagyis vasárnap és húsvéthétfőn viszont zárva lesznek az üzletek.
Kivételek persze ekkor is vannak: az Auchan benzinkutaknál az automaták továbbra is 0–24 órában működnek majd, illetve nem lesznek zárva az OMV-SPAR Express és Orlen-DESPAR üzletek, egyes SPAR partner és SPAR market boltok, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren található City SPAR szupermarket.
Minden fővárosi működtetésű piac és üzletközpont zárva tart húsvétvasárnap és húsvéthétfőn, április 22-én, kedden mindenhol visszaáll a megszokott nyitva tartás.
Az elmúlt napokban óriási tömeg volt a boltokban, hiszen négynapos hosszú hétvégénk van. Igen ám, de ebből nem mind a négy napon tartanak zárva az üzletek. Pénteken ugyan nem volt lehetőség arra, hogy vásároljunk, de szombaton még van esély megvenni, amit esetleg elfelejtettünk a kapkodós készülődés közben.
Az Economx összegyűjtötte, hogyan alakul a nagy áruházláncok nyitva tartása a következő napokban:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.
A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.
A Krím hivatalosan Ukrajna része, de Oroszország 2014-ben megszállta és magához csatolta a félszigetet.
Donald Trump pénteken azt mondta: Amerika „passzolni” fogja a további orosz–ukrán háborús tárgyalások közvetítését, ha Moszkva vagy Kijev „nagyon megnehezíti” a békemegállapodás elérését.
Az Egyesült Államok kész lehet elismerni az orosz ellenőrzést a Krím félsziget felett egy szélesebb körű békemegállapodás részeként – írja a Bloomberg, amely az ügyet ismerő forrásokra hivatkozott.
A Bild is arról ír, hogy információik szerint Trump és tanácsadói fontolgatják, hogy az amerikai adminisztráció hivatalosan is elismerje a Krím félszigetet Oroszország részeként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
