HÍREK

Még nem dőlt el, hogy januártól bevezeti-e a kormány a kötelező szűrővizsgálatokat

Egyelőre továbbra is önkéntesek maradnak a vizsgálatok, bár a törvény lehetővé tenné, hogy kötelezővé tegyék ezeket.


A kötelező szűrések bevezetéséről még nem született döntés – közölte a Belügyminisztérium, miután a 24.hu megkereste őket azzal a kérdéssel, hogyan fognak zajlani a kötelező rákszűrések január elsejétől.

A kormány június 9-én, a helyhatósági és európai parlamenti választások másnapján terjesztett be egy salátatörvényt, amely lehetőséget ad Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy

jövő évtől egyes szűrővizsgálatokat kötelezővé tegyen a 18 év feletti lakosság számára. Az Országgyűlés ezt a törvényt néhány nappal később el is fogadta, így megnyílt az út a kötelező szűrések bevezetése előtt.

Július másodikán a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a „Betegségek megelőzéséről” szóló koncepciót, amely három szervezett szűrővizsgálatot emelt ki: a méhnyakrák-, az emlőrák-, és a vastagbélszűrést. Ezeket az életkor alapján kijelölt célcsoportok számára tennék kötelezővé, a cél pedig az lenne, hogy a lakosság legalább 70 százaléka részt vegyen ezeken a szűréseken. Az augusztus 1-ig nyitva álló véleményezési lehetőségek után a kormány dolga lenne rendeletben szabályozni a szűrések pontos feltételeit, de egyelőre a kérdés még nem került napirendre.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a krónikus betegségek megelőzésére szolgáló szűrővizsgálatok fejlesztése folyamatban van, de a jelenlegi szabályozás továbbra is önkéntessé teszi ezeket a szűréseket. A szűrővizsgálatok bevezetésének részleteit a kormány később dolgozza ki, addig is a lakosság részvétele továbbra is az egyéni döntésen múlik.

Az új szabályozás inkább elvi felhatalmazást ad a kötelező szűrések bevezetésére, de konkrét lépések még nem történtek.

Magyarországon régóta probléma, hogy alacsony a részvételi arány a szűrővizsgálatokon. Míg a méhnyakrákszűrésben jobban teljesítünk, a vastagbélrák-szűrések terén a legrosszabbak az arányok az EU-ban. Az Európai Rákegyenlőtlenségi Nyilvántartás szerint 2019-ben az 50-74 éves magyar lakosság mindössze 15 százaléka vett részt vastagbélszűrésen, míg az uniós átlag 33 százalék volt. Az emlőrákszűrésben is elmaradunk az uniós átlagtól, ahol a magyar nők 60 százaléka vett részt szűrésen, szemben a 66 százalékos uniós átlaggal.

Ez különösen aggasztó egy olyan országban, ahol a rákkal összefüggő halálozási arány az egyik legmagasabb az Európai Unióban. 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozási arány, 100 ezer főre 328 ráknak tulajdonítható haláleset jutott, míg az uniós átlag 247 volt. A tüdő-, vastagbél-, emlő- és hasnyálmirigyrák a fő okai a rák okozta elhalálozásoknak, és

Magyarország mind a négy ráktípus tekintetében az EU élén áll.

A kötelező szűrések ötlete nem aratott osztatlan sikert. A Mi Hazánk Mozgalom petíciót indított a koncepció ellen, amelyben az ellátás visszautasításának jogát követelik, és a várólisták megszüntetését sürgetik a kötelező szűrések helyett. Novák Előd, a párt alelnöke elmondta, hogy már több mint 20 ezer aláírás gyűlt össze, és az őszi hónapokban még nagyobb erővel folytatják az aláírásgyűjtést az utcákon.

Eközben civilek is tiltakozó e-mailekkel bombázzák a szerkesztőségeket és az országgyűlési képviselőket. Egy közösségi médiában szerveződött, több mint 6 ezer fős csoport tagjai szerint a kötelező szűrések komoly fizikai és lelki megterhelést jelentenének, és

attól tartanak, hogy invazív vizsgálatokra is kötelezhetik őket.

A tiltakozók szerint sehol máshol nincs kötelező rákszűrés Európában, bár például Horvátországban már bevezettek hasonló intézkedéseket.

Magyarországon sem példa nélküli a kötelező szűrés: a hatvanas évektől egészen 2014-ig kötelező volt a tüdőszűrés a magas tbc megbetegedési arány miatt. Az azonban nagy kérdés, hogy ha Pintér Sándorék úgy döntenek, bevezetik a kötelező rákszűréseket, milyen szankciókat rónak majd azokra, akik távolmaradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amerika nemet mondott Orbánéknak: jöhet a vámháború, ráfázhat Magyarország
A magyar kormány hiába próbálkozik, Amerika most nem kér a megállapodásból. A vámháború viszont már a küszöbön, és Magyarország is megérezheti a hatását.


Bár a magyar kormány komoly erőfeszítéseket tesz a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás újraindítására, egy kormányközeli forrás szerint az amerikai Trump-adminisztráció április elején arról tájékoztatta a magyar vezetést – többek között a Nemzetgazdasági Minisztériumot –, hogy jelenleg nem tartják napirenden a kérdést. Erről Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója számolt be pénteki Facebook-bejegyzésében.

Az újságíró a VSquare legfrissebb hírlevelében is kitért a témára. Azt írta:

az Egyesült Államok által kivetett importvámok – különösen az európai autókat érintően –, valamint a még magasabb kínai vámokkal járó kereskedelmi háború egyik nagy vesztese lehet Magyarország.

Az ország gazdasága ugyanis jelentős mértékben épül a német autóiparra és a kínai elektromosjármű- és akkumulátorgyártásra.

Bár a magyar autóipart érintő hatásokról megoszlanak a vélemények, az szinte biztos, hogy az általános vámháború Magyarország számára veszteségeket hoz majd. Donald Trump korábban világossá tette, hogy az Európai Uniót egységes tömbként kezeli.

A magyar kormány célja egy olyan kétoldalú megállapodás elérése, amely valamiféle mentességet biztosítana az amerikai vámintézkedések alól. A VSquare szerint azonban a szakértők nem tartják valószínűnek ennek sikerét, különösen annak fényében, hogy Magyarország és az Egyesült Államok között jelenleg nincs érvényben kettős adóztatást elkerülő egyezmény – azt a Biden-adminisztráció 2022-ben felmondta. A magyar kormány azóta is igyekszik ezt visszaállítani. Gulyás Gergely kormányinfókon is utalt arra, hogy még Oroszország is rendelkezik ilyen megállapodással az amerikaiakkal.

Orbán Viktor miniszterelnök március elején, a gazdasági évnyitón beszélt arról, hogy készül egy magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely – még vámháború esetén is – segítséget jelenthet a magyar gazdaságnak. Mint mondta, olyan megállapodásra van szükség, amely korlátozza a vámháború hatásait Magyarország területén. Ennek része lehet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény újrakötése is, valamint más gazdasági elemek.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter februári washingtoni látogatásán közölte, hogy az amerikai pénzügyminiszter regisztrálta a magyar kormány kérését a megállapodás újratárgyalásáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Egy év múlva már egy másik Magyarországon várjuk a húsvét reményteli üzenetét
A Tisza Párt elnöke nagypéntek alkalmából gondolkozott el Orbán Viktor kormányzásának elmúlt 15 évéről.


Orbán Viktoron és az elmúlt 15 éven elmélkedett nagypéntek alkalmából Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke azt a kérdést tette fel: „Vajon legalább Krisztus kereszthalálának napján, a feltámadás ünnepére készülve elgondolkodik-e a hatvanpusztai elmélkedő sétányon a sonkafőzés és mise között Orbán Viktor, hogy mit tett 15 év alatt az országgal?”

Az ellenzék vezetője fel is sorolja a miniszterelnök – szerinte – legnagyobb bűneit:

„Vajon eszébe jut-e a 13 milliárdos uradalmi birtokon, a 650 milliárdos bankrablás árnyékában, az egymillió létminimum alatt élő nyugdíjas honfitársunk, vagy a több százezer mélyszegélységben élő gyermek, akiknek nem kerül húsvéti étel az asztalára, vagy a gyermekvédelemben élők, akikre kevesebb, mint 1200 forint jut naponta?”

Idézte a Tízparancsolatot is:

„Vajon eszébe jut-e?

- a VII. parancsolat: Ne lopj!, vagy

- a VIII. parancsolat: Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!, vagy

- a X. parancsolat: Mások tulajdonát ne kívánd!”

Hozzátette: Tudjuk, hogy az éjszaka mindig pirkadat előtt a legsötétebb. A hatalom mindig a bukás előtt a leggonoszabb. Hisszük, hogy a kereszthalált a feltámadás követi.

Magyar Péter szerint

„érezzük, hogy hazánk is feltámadás előtt áll. Egy év múlva már egy másik Magyarországon várjuk a húsvét reményteli üzenetét.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tarjányi Péter: A kormányzat bajban van
Az elemző szerint a változást a Hont-Orbán interjú is megmutatta. Szerinte az új helyzet új módszereket is kíván.


Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint új irányba fordult a kormányzat kommunikációja, és ennek komoly belpolitikai okai lehetnek. Erről a közösségi oldalán írt, miután megnézte Hont András interjúját Orbán Viktorral.

„Végignézve Hont András interjúját Orbán Viktorral számomra egyre biztosabb, hogy más irányba lépett a kormányzat kommunikációja és ennek súlyos belpolitikai okai vannak. Láthatóan nem jók a számok Fidesz oldalon a gazdasági és közvélemény-kutatási mérésekben”

– fogalmazott Facebook-bejegyzésében, amit a 24.hu szúrt ki.

Úgy látja, hogy 15 év után változott a helyzet, és a kormánynak már nem elég, ha a választók csak hisznek a döntéseikben. „15 év után már nem elég hinni, meg is kell győzni az embereket a kormány intézkedései kapcsán. Új helyzet, új módszerek…” – írta.

Tarjányi szerint kimondható, hogy a kormány nehézségekkel küzd. A közvélemény-kutatási eredményekre utalva azt is megjegyezte, hogy a független intézetek egyre nagyobb előnyt mérnek a Tisza Pártnak. Bár a kormánypárti kutatók továbbra is a Fideszt hozzák ki első helyre, a különbség szerintük is egyre kisebb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Agyi károsodást okozó anyagot mutattak ki egy rákospalotai óvoda levegőjében, azonnal bezáratták
A rákospalotai óvodában mérgező vegyületet találtak a levegőben. Az intézményt bezárták, a gyerekeket máshová vitték, újabb mérések dönthetnek a jövőről.


Egy rákospalotai óvodában mérgező anyagot találtak a levegőben, ezért a hatóságok azonnal bezáratták az intézményt, és újabb méréseket rendeltek el. A kimutatott vegyület a tetraklór-etilén volt, ami idegrendszer- és agykárosító hatású, ráadásul rákkeltő is – állítja a Greenpeace egyik vegyianyag-szakértője – az RTL Híradójának.

Ez az óvoda vette volna át azoknak a gyerekeknek az ellátását, akik a két másik, bezárásra ítélt intézményből kerültek volna át ide. A környéken már februárban kiderült, hogy szennyezett a talaj, aminek oka egy rég bezárt szövőgyár lehet. A polgármester most azt mondja, az államnak kellene kármentesítenie a területet.

Február végén még az óvoda vezetője próbálta megnyugtatni a szülőket, amikor kiderült, hogy az intézmény és környezete talajvize is szennyezett. Másnap az önkormányzat testületi ülésén a szülők is felszólaltak az ügyben, ahol az egyikük azt mondta: „Arra szeretném kérni önöket a szülői közösség nevében, hogy ne hozzanak átgondolatlan, sőt mi több, felelőtlen döntést.”

A polgármester ekkor kezdeményezte, hogy a hivatalok vizsgálják meg a talajvíz és a levegő állapotát. Az óvoda levegőmintájának eredménye csak most, csütörtök délelőtt érkezett meg. A mért értékek meghaladták a megengedett határértéket, ezért a Fővárosi Kormányhivatal azonnali bezárást rendelt el.

Cserdiné Németh Angéla polgármester szerint vasárnap újabb mérőeszközt helyeznek el az óvoda területén, amely hétfőig gyűjt majd adatokat:

„Az óvoda területén vasárnap is felhelyeznek egy készüléket, ami méri a levegő szennyezettségét, amit hétfőn levesznek, és nyilván ezt kiértékelve döntenek majd az állami szervek arról, hogy mennyire szennyezett a levegő az óvodában.”

Addig is a gyerekek a Mozdonyvezető utcai óvodába járhatnak. Az egyik szülő úgy látja, a történtek miatt újra kell gondolni az eddigi elképzeléseket: „Az óvodai átszervezéseket addig fel kell függeszteni, semmiképp nem lehet ebben gondolkodni.”

A Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint a tetraklór-etilén egy rendkívül erősen mérgező és rákkeltő anyag.

A szennyezés valószínűleg az óvodával szemben lévő, 30 éve bezárt szövőgyárból ered, ami most is úgy áll, ahogy annak idején hagyták. A polgármester szerint a cég jogutód nélkül szűnt meg, ezért a kármentesítés az állam feladata. Kerestük a miniszterelnökséget az ügyben, de adásunkig nem válaszoltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET: