Maurice pert nyert, nyugodtan kukorékolhat, perelői pedig fizetnek
A francia atlanti partok közelében fekvő Oléron szigetén élő Maurice nevű tarajos férfiút ugyanis azért citálták törvény elé, mert a szomszédainak az idegeire ment minden hajnalban hangos kukorékolásával. A per már hónapok óta húzódott, végül csütörtökön a rochefort-i fellebbviteli bíróság kimondta: a kakast nem fosztják meg természet adta énekétől. És ez még nem minden: a felpereseknek 1000 euró (330.000 forint) kártérítést kell fizetniük a szárnyas gazdájának, Corinne Fesseau-nak.
Története igazi esemény lett a francia közösségi médiában, megindult a „Je suis Maurice” (Maurice vagyok) mozgalom, sőt, egy Gironde megyei polgármester odáig ment, hogy bejelentette: indítványozza, hogy a falusi zajokat, így a kakaskukorékolást vegyék fel a francia nemzeti örökségek közé.
Két petíciót is indítottak ennek érdekében, amelyeket több mint 150 ezren írtak alá. Az ülésteremben még szolidaritási akció is zajlott, egy gazdaasszony egy tyúkkal és egy kakassal jelent meg. Maurice népszerűségét jelzi, hogy még a New York Times is tudósított a tárgyalásról, és az ügyben a városi és falusi civilizáció összecsapását látta.

Bizonyos fokig helyes volt az amerikai újságíró meglátása, mivel a felperesek ügyvédje éppen azzal érvelt, hogy Saint-Pierre d’Orélon télen mindössze 7000 lelket számlál, nyáron viszont legalább 35 ezren laknak itt hétvégi házaikban, túlnyomó többségükben városi emberek, akik nem ilyen zajkörnyezethez vannak szokva.
Az alperes jogi képviselője viszont azzal vágott vissza, hogy attól, hogy a nyaralók városból jöttek, a település még nem lesz város. Aztán felajánlotta, hogy áthelyezik a baromfiudvart, és helyére Corinne halász férjének, Jacky-nak halas vödreit teszik,…Végül kiderült, hogy a negyven szomszéd közül csak ketten vannak, akik ragaszkodnának Maurice elhallgattatásához, így a világ jelenlegi leghíresebb kakasa holnap is harsányan köszöntheti a felkelő napot.