Lázár János elmagyarázta, miért van szükség az első ránézésre értelmetlennek tűnő mohácsi hídra
Egy, még épülő szerbiai gyorsforgalmi út és az M6-os autópálya összekötése miatt van szükség a Mohácsnál 389 milliárd forintból épülő új Duna-hídra – mondta el Lázár János a szerdai Közlekedésinfón a Telex kérdésére. A beruházás célja, hogy jelentős teherforgalmat tereljenek az M6-osra, amiből komoly bevételekre számít a magyar állam.
Lázár még 2023 végén jelentette be, hogy egy kétszer kétsávos hidat építenek Mohácsnál, nagyjából 300-320 milliárd forintból. Az erre kiírt közbeszerzést Szijj László cége, a Duna Aszfalt nyerte meg, nettó 295 milliárdos ajánlattal. Az összeg később a Magyar Közlönyben már bruttó 389 milliárd forintos tételként szerepelt.
A projekt három fő elemből áll:
- Egy új híd építése a Dunán.
- A híd összekötése az M6-os autópályával kétszer kétsávos úttal nyugati irányban.
- Egy kétszer egysávos út építése keleti irányban az 51-es útig.
A tervek szerint a Duna fölött két ártéri híd és egy mederhíd is épül, amelyek összesen 756 méter hosszúak lesznek. A hídon kétszer kétsávos autóút és egy kerékpárút is helyet kap.
A híd helyszínének kiválasztása több szempontból is megkérdőjelezhető. A 17 ezres lakosságú Mohácsot a mindössze 700 fős Újmoháccsal köti majd össze, miközben a fővárosban a Galvani-híd építésére nincs pénz. Emellett a környéken már van két Duna-híd is: Baján és Szekszárdon. A bajai híd különösen fontos, hiszen a Szegedet a Dunántúllal összekötő 55-ös út része, amely a távolsági közlekedőknek továbbra is kényelmesebb lesz, mint az új mohácsi híd.
Ráadásul a forgalommérési adatok szerint a vidéki Duna-hidakat sem használják túl sokan. Az ország keleti és nyugati része közötti teherforgalom nagy része Budapesten vagy a főváros mellett halad át a Dunán.
A Közlekedésinfón Lázár János részletesen kifejtette, miért van prioritása a mohácsi hídnak.
Lázár konkrétan nem nevezte meg az említett szerbiai utat, de valószínűleg a Vajdaság mosolya nevű projektről beszélt. Ez a gyorsforgalmi út a tervek szerint félkörívben szelné át Szerbia északi részét, Nagykikindától Újvidéken át Zomborig, végül Béregnél érné el a magyar határt.
Miközben a mohácsi hídra óriási összegeket fordítanak, az ország más részein súlyos infrastruktúra-problémák vannak. Például a budapesti Gubacsi-híd annyira rossz állapotban van, hogy sebességmérőket kellett felszerelni, hogy a vonatok legfeljebb 5 km/h-val haladjanak át rajta.