Keményebb uniós fellépést akar Magyarországgal szemben az új német kormány, az uniós szavazati jogot is megvonhatják
Németország következő kormánya azt ígéri, rábírja majd az Európai Uniót, hogy ne csak beszéljen, hanem ténylegesen is lépjen fel azokkal az országokkal szemben, amelyek megszegik a közösség szabályait – burkoltan utalva ezzel Magyarországra - írja a Politico.
A Friedrich Merz vezette konzervatívok és várható koalíciós partnerük, a szociáldemokrata SPD megállapodtak abban, hogy az EU-tól azt követelik:
– derült ki a lap által megszerzett koalíciós szerződéstervezetből.
Bár Magyarországot név szerint nem említik, a szöveg egyértelműen arra az országra utal, amelyet évek óta azzal vádolnak, hogy rombolja a demokratikus normákat, korlátozza a sajtószabadságot, és csorbítja a bíróságok függetlenségét.
Az Európai Parlament még 2018-ban indította el a 7. cikk szerinti eljárást – az úgynevezett „atombombát” – Magyarországgal szemben, mivel súlyos jogsértéseket gyanított az uniós alapértékek megsértése miatt. Az eljárás akár Magyarország szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethetne, ám a tagállamok megosztottsága miatt megrekedt.
Az Európai Bizottság 2022-ben mintegy 8400 milliárd forintnyi (22 milliárd euró) uniós forrás zárolásáról döntött Magyarországgal szemben, az emberi jogi és igazságszolgáltatási aggályok miatt. Tavaly ebből végül több mint 3800 milliárd forintot (10 milliárd eurót) felszabadított, ami komoly visszhangot váltott ki.
Az EU és Magyarország közötti másik vitás pont Orbán Viktor oroszbarát politikája. Magyarország ugyanis többször is élt a vétójogával, hogy megakadályozza az orosz oligarchák és katonai vezetők elleni szankciókat.
A német kormány ezért azt javasolja, hogy bővítsék ki a minősített többségi szavazást az EU Tanácsában, különösen a közös kül- és biztonságpolitika területén, például a szankciók esetében. Így elkerülhető lenne, hogy egyetlen tagállam, például Magyarország blokkolhasson ilyen döntéseket.
