Évekig küzdött azért, hogy édesanya lehessen, ám végül nem láthatta, nem vehette kézbe az ikerbabáit Kitti - írja a Blikk.
A fiatal nő és párja, Attila 12 évig élt nagy szerelemben, 10 éve döntötték el, hogy gyermeket szeretnének. A sors viszont nem volt kegyes hozzájuk, így úgy döntöttek, belevágnak a lombikprogramba. Ez az időszak fizikailag és lelkileg nagyon nehéz volt számukra, de kitartottak egymás mellett, az ötödik próbálkozásra pedig megfogantak az ikreik.
"Tíz évig harcoltunk azért, hogy szülők lehessünk. Végül az ötödik lombik lett sikeres, rögtön két babával is megajándékozott minket az élet. A várandósság alatt Kitti jól tűrte a terhesség nehézségeit, az eredményei jók voltak, egészen március második feléig. Addig minden tökéletese zajlott, az első rúgásoktól kezdve az esti meséléseken át, még a hatalmas pocak sem viselte meg őt látszólag. Imádtuk a zenét, ezért sokat énekeltünk a piciknek. Bensőséges kapcsolatunk volt, ami csak erősödött a várandósság alatt"
- mesélte Attila a lapnak.
Kitti a terhessége 32. hetében kezdte rosszul érezni magát, párja ezért kórházba vitte.
"A bentléte alatt végig azzal nyugtattak, hogy bár a vizsgálatok eredményei nem tökéletesek, minden rendben van. Az ikerterhesség miatt veszélyeztetett terhes volt, de meg sem fordult a fejemben, hogy a babák anya nélkül érkezhetnek haza"
- fogalmazott Attila, aki azt mondja, az orvosok HELLP-szindrómára gyanakodtak. Kitti azonban kitartott, végig az tartotta benne a lelket, hogy a babák jól vannak.
"Folyamatosan írt nekem a kórházból. A szülés előtt elmondta, hogy reszket, nagy fájdalmai vannak. De csak a gyerekek érdekelték. Hitt abban, hogy a babák április 8-án jönnek a világra, a 8-as volt ugyanis a szerencseszáma"
- meséli Kitti párja.
Johanna és Barnabás végül április 8-án, császármetszéssel jött világra, azonnal felkerültek a koraszülött osztályra. Kittit ismét meg kellett műteni, így ő az intenzívre került.
"Élet-halál között lebegett két napig. Minden egyes nap bent voltam nála. Potyogtak a könnyeim, de bíztam a felépülésében. Szép lassan elkezdett inni fecskendőből, evett, felült és felállították. Úgy tűnt, valóban javulni kezdett az állapota. A halála előtti napon elköszöntem tőle, majd másnap felhívtak, hogy hiába küzdöttek az életéért"
- mondja a megrendült édesapa, aki szerelme haláláig nem vette kezébe a gyermekeit.
"Az édesanyát illeti meg az a kiváltság, hogy először felvegye a kisbabáit. Nem akartam ezt elvenni tőle. Kitti halála másnapján bementem a kicsikhez, akkor vettem kézbe, etettem és tettem tisztába őket először. Fantasztikus érzés volt. Elszomorít, hogy egy percig sem lehettünk teljes család, együtt, kezünkben az újszülöttekkel, akik tíz év után szálltak le hozzánk"
- fogalmaz Attila, aki azt mondja, a gyermekei tartják most benne a lelket.
A kicsikkel egyedül maradt édesapának Jászszentandrás polgármestere gyűjtést is szervezett.
Évekig küzdött azért, hogy édesanya lehessen, ám végül nem láthatta, nem vehette kézbe az ikerbabáit Kitti - írja a Blikk.
A fiatal nő és párja, Attila 12 évig élt nagy szerelemben, 10 éve döntötték el, hogy gyermeket szeretnének. A sors viszont nem volt kegyes hozzájuk, így úgy döntöttek, belevágnak a lombikprogramba. Ez az időszak fizikailag és lelkileg nagyon nehéz volt számukra, de kitartottak egymás mellett, az ötödik próbálkozásra pedig megfogantak az ikreik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.
A megjelentek ennek ellenére megpróbálták lezárni a Kossuth Lajos utcát a Ferenciek terénél, mégpedig úgy, hogy minden zöldnél tömegesen indultak el az úttestre.
A rendőrök azonban mindenkit visszatereltek a járdára, sőt:
háromnegyed hat körül egy jelentős méretű rendőrsorfal elállta a gyalogátkelőt, így ezután senkit nem engednek át, azt sem, akinek csak arra lenne dolga.
Az átkelni vágyókat a rendőrség az aluljárók felé tereli. Így az a helyzet állt elő, hogy nagyon régen lehetett a hétköznap koradélutáni órákban ennyire gördülékenyen közlekedni az Erzsébet híd-Szabad sajtó út-Kossuth Lajos utca útvonalon, hisz most akkor is haladhatnak az autók, amikor éppen zöld volna a gyalogosoknak.
A forgalom egyébként folyamatos rendőri irányítás mellett zajlik.
Ahogy arról korábban írtunk, Hadházy Ákos egy-kétszáz tüntetővel együtt megjelent a Ferenciek terénél annak ellenére, hogy a rendőrség korábban nem engedte újabb, hídfoglalással együtt tervezett demonstrációját.
Elfoglalták a Szabadság hidat a tüntetők – a készenléti rendőrök is felvonultak, de így is piknikhangulat van
Néhány százan átvonultak az Erzsébet hídtól a szomszédosra, de kérdéses, meddig sikerül blokkolniuk azt a számos rendőr mellett. Igaz, a forgalom így is, úgy is áll.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
A demonstrálók végül megunták a helyzetet, és elindultak a Szabadság hídra. Útközben céljuk végül sikerült, mert az úttesten haladva meg tudták bénítani a Vámház körút és a Fővám tér forgalmát.
A néhány száz fős tömeg végül negyed 7 után valamivel sikeresen elfoglalta a Szabadság hidat.
A híd két oldalát közben rendőrök lezárták, miközben folyamatosan újabb szirénázó autók érkeztek. A tüntetők innen valószínűleg nem mennek majd tovább, de a pontos terv egyelőre nem ismert. Ahogy az sem látszik még, hogy ennyi embernek sikerül-e blokkolnia majd a híd forgalmát.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, patthelyzet alakult ki a néhány száz tüntető és közel annyi rendőr között hétfőn koraeste. Míg a Hadházy Ákost támogató megjelentek el akarták foglalni a Kossuth Lajos utcát, így bénítva meg a forgalmat, a rendőrök sorfalat állat a gyalogátkelőnél és jó negyed órán keresztül senkit nem engedtek át.
„Totálisan szétverhetik a meglévő ingatlanok értékét” – Vakmajom durván beleszállt Navracsics törvénytervezetébe
A befektetési szakember szerint a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény óriási veszteséget okozhat az ingatlantulajdonosoknak. Gyakorlatilag azonnal negatív hatással járna.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
A szakember azt írta, a javaslat „településvédelem” címszó alatt lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok megtiltsák a tulajdonszerzést, a beköltözést és még a lakcímbejelentést is. Szerinte ez oda vezet, hogy az ingatlanokat nem lehet majd szabadon eladni vagy kiadni. Azt írta:
„Vissza a kommunizmusba. Tehát totálisan szétverhetik vele a meglévő ingatlanok értékét.”
Faragó szerint ott, ahol nem lehet szabadon adni-venni, az ingatlan „tán a felét” éri annak, mint ahol lehet. Úgy látja, már az is leértékelő hatással bír, ha csak lehetőség van a tiltásra, mert elriasztja a vevőket.
Azt írta: „Ha volna Magyarországon jogállam, az Alkotmánybíróság csírájában megsemmisítené az egészet.”
A bejegyzésben azt is kijelentette: „Igazi kommunista tempó. A legalapvetőbb jog, a tulajdonjog full korlátozása ez a tervezet. És a szabad költözés jogáé is.” Úgy véli, a helyi lakosoknak azonnal el kellene zavarni az ilyen szabályozást bevezető önkormányzatokat, mert különben az ingatlanjaik semmit sem fognak érni.
A posztban megemlítette, hogy Európában – például Tallinnban, Mallorcán, Bécsben vagy a Kanári-szigeteken – szabadon lehet ingatlant vásárolni EU-polgárként, de „az agglomerációs/balatonparti Mucsaröcsögén nem, mert megtiltják?”
A szakember kiemelte: nem is kell tényleges tiltás, már a lehetősége is elegendő ahhoz, hogy az ingatlanpiacon bizonytalanságot okozzon. Úgy fogalmazott: „Akinek pallosjogot adnak, attól sem akkor kell megijedni, amikor már lesújt a pallos: ahol nem szabad az ingatlanpiac, nem szabad az adásvétel, ott nem szabad ingatlant tulajdonolni.”
A bejegyzés végén szerepelt a törvénytervezet két pontja is. Az egyik szerint a „jogvédelmi eszköz” irányulhat az ingatlannal kapcsolatos jogügyletekre és a beköltözésre. A másik pont arról szól, hogy az önkormányzat megtilthatja a betelepülők ingatlanszerzését, ha az adott ingatlanra az elmúlt tíz évben nem vezettek be építési tilalmat. Ilyenkor csak azok szerezhetnek ingatlant, akik már rendelkeznek ott lakcímmel vagy tulajdonnal.
Faragó Ferenc, Facebookon ismertebb nevén „Vakmajom”, befektetési szakember keményen bírálta a Navracsics Tibor által jegyzett Helyi önazonosság védelméről szóló törvénytervezet tartalmát a Facebook-oldalán.
A Hold Alapkezelő blogjának szerzője szerint a javaslat a budapesti agglomerációt, a Balaton környékét és a nyugati határ menti településeket érinti, vagyis azokat a helyeket, ahol az országos népességcsökkenés ellenére is nőtt a lakosság. Úgy fogalmazott: ha valaki azt szeretné, hogy a százmilliós ingatlanja értékét „szétverjék és zuhanjon 30-50%-ot”, illetve tízmilliókat bukjon el azonnal, akkor ezt a törvénytervezetet neki találták ki.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A politika folyamatos verseny, a XXI. században pedig már nemcsak a szavazatokért, de a közösségi médiás megjelenésért is.
Ez a tény is vezethette Magyar Pétert, amikor kedd este megköszönte követőinek, hogy a TikTokon elérte a 233 ezret követőinek száma.
„Hálásan köszönöm, hogy alig egy év után, a Youtube után már a TikTok-on is többen követtek, mint Orbán Viktort”
– írta bejegyzésében az ellenzéki politikus. Hozzátette: „Mindezt úgy, hogy a miniszterelnök több százmillió forint közpénzt ver el hirdetésre, lájkok és követők vásárlására. Én pedig pontosan nulla forintot költöttem erre”.
Igaz az is, hogy Magyar Péter ügyesen választotta ki, hogy melyik számokat érdemes kiemelnie. Facebookon és Instagramon ugyanis egyelőre még Orbán Viktor vezet. Instán 244 ezer-187 ezerre, míg Facebookon behozhatatlannak tűnő előnnyel, 1,3 millióval az 535 ezerrel szemben. Igaz, ez utóbbit a Tisza elnöke mindössze 14 hónap alatt hozta össze.
