Gésák, kimonók és Japán ihlette magyar alkotások a Várkert Bazárban
A Várkert Bazár Gésák a Duna-parton című tárlatán nemcsak eredeti kimonókat és japán mintára készült kerámiákat nézhetsz meg, hanem többek között Csók István és Rippl-Rónai japán témájú festményeit is megcsodálhatod. Most először láthatsz olyan kiállítás Magyarországon, amely a japán kultúra magyar művészetre gyakorolt hatását mutatja be.
Mi részt vettünk a tárlatvezetésen, mutatjuk, milyen különlegességek várnak rád. Sőt azt is megtudhatod, mi az a “japonizmus”
A tárlat nem csak azért különleges, mert egymás mellett állítja ki az eredeti keleti alkotásokat és a hatásukra megjelenő magyar műtárgyakat, hanem azért is mert sokrétűen mutatja be a távol-keleti kultúra hatását a 19. század utolsó harmadától az 1920-as évek elejéig.
A kiállításon láthattunk Japán ihlette festményeket, fotókat, ruhákat, bútorokat, színdarabokat és divatcikkeket is.
Japán két évszázadon át tartó elzárkózás után az 1850-es években nyitotta meg kikötőit a nemzetközi kereskedelem előtt. Ennek hatására tömegesen áramlottak Európába a japán műtárgyak, és megjelentek a kontinensen az első japán művészeti gyűjtemények is. Magyarországon a 19. század közepétől jelentkezett a Japán iránti élénk érdeklődést. A japán művészet által inspirált műalkotásokat pedig egységesen a „japonizmus” gyűjtőfogalommal illették.
A Testőrpalota felső szintjén a 19. század utolsó harmadától a századfordulóig, az alsó szinten pedig a századfordulótól az 1920-as évek elejéig mutatják be a legfontosabb műalkotásokat, tárgyakat.
Az első teremben kerámiákat nézhettünk meg. A tárlatvezető hölgy pedig különleges játékra ösztönöztek bennünket:
ki kellett találnunk, hogy a vitrinben egymás mellé helyezett porcelánok közül melyik eredeti japán alkotás és melyik magyar Herendi- és Zsolnay-műtárgy.
Ebben a teremben állították ki Tornai Gyula festőművész alkotásait is, aki 1905-ben utazott Indiába és Japánba, és az ott átélt élményeit festette meg.
Tornai Gyula: Siva istennő előtti hódolat
Márffy Ödön: Nő macskával
Japán olyan erős hatással volt az európai kultúrára, iparművészetre, a szecesszióra és a különféle izmusokra, hogy átalakította az európai művészetet. A kiállításon érdekes volt megfigyelni a híres magyar festők alkotásain megjelenő japán témákat és stílusjegyeket.
Láthattuk Márffy Ödön, Csók István, Rippl-Rónai és Plány Ervin japán ihlette festményeit, és megnézhettük Székely Bertalan Japán nő című festményét.
A kép érdekessége, hogy egy európai nőt ábrázol - japán tárgyakkal körülvéve.
Székely Bertalan: Japán nő
A kiállításon azt is megfigyelhettük, milyen trendi dolog volt a századfordulón japán tárgyakat gyűjteni. A festmény mellett álló vitrinekben a képről is visszaköszönő japán használati tárgyakat csodálhattuk meg. Láthattunk továbbá japán stílusú, bambusszal díszített bútorokat is, amelyek nagyon népszerűek voltak abban az időben.
A kimonó pedig nem hiányozhatott egyetlen úri hölgy ruhatárából sem.
Ekkor jöttek divatba a japán témájú operettet is, a színpadokat a pillangókisasszonyok figurái népesítették be. A kiállításon megnézhettük e darabok plakátjait és a kor sztár színésznőit gésa jelmezben.
A tárlat a századforduló híres művészeinek találkozóhelyéről, a Japán Kávéházról is megemlékezik. A kiállítótér falát a Szinyei Merse Pál, Lechner Ödön, Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Kernstok Károly asztaltársaságról készült fénykép díszíti.
A kiállítás a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös munkájának eredményeként jött létre. Együttműködő partnerei a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum.
Videó: Nézd meg a kiállítás ajánlóját is.
A Gésák a Duna-parton - A japán kultúra hatása a magyar művészetre kiállítást március 12-ig nézheted meg a Várkert Bazár Testőrpalotájában. Részletek a kiállítás honlapján.
Ha felkeltette az érdeklődésedet a kiállítás, oszd meg ezt cikket barátaiddal is.
