Éjjel itt az óraátállítás – ezt érdemes tudnod róla!
Szombatról vasárnapra virradó éjjel 2 órakor 3 órára, azaz egy órával előrébb kell állítani óráinkat – már amelyik nem teszi meg ezt magától. Így ugyan egy órával kevesebb alvás jut majd nekünk, ám vasárnaptól egy órával később sötétedik majd.
A téli és nyári időszámításról és az ehhez kapcsolódó óraátállításról mindenkinek más a véleménye. Egyesek szerint teljesen felesleges, csupán arra jó, hogy napokra összezavarja a szervezetüket, másokat viszont egyáltalán nem zavarja meg, és észre sem veszik azt a plusz vagy épp mínusz egy órát az átálláskor. Az óraátállítás bevezetésének hátterében energiamegtakarítás áll: mivel a nyári időszámítás alatt később sötétedik, így csak később van szükség arra, hogy felkapcsoljuk a villanyt.
„Az óraátállítás többet jelent annál, hogy egy órával többet vagy kevesebbet alszunk. Szervezetünket ugyanis ennél jobban megviseli. Néhány napig, sőt akár egy-két hétig is hatással lehet a pihenésünkre, alvásunkra vagy a munkánkra, ezáltal a teljesítményünkre is” – figyelmeztet Dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.
„A szervezetünk napi működése a belső óránk szabályos menetrendjéhez, a sötétség és a világosság váltakozásához kapcsolódó ún. cirkadián ritmushoz igazodik.
Ezzel szemben azonban a cukorszintet szabályozó glükokortikoid szintje, valamint az ébrenléti aktivitást és éberséget elősegítő orexin nevű ingerületátvivő-anyag alacsony, ezért szétszórtnak, dekoncentráltnak érezhetjük magunkat” – teszi hozzá a szakember.
Mindenek előtt rossz közérzetet, ami járhat fáradtsággal, fejfájással. Az is előfordulhat, hogy ingerültebbek vagy épp lehangoltabbak vagyunk. Csökkenhet a koncentrációs képesség, jellemző lehet ránk egyfajta szórakozottság. Társulhat mindez emésztési zavarokkal, étvágytalansággal, szívbántalmakkal. És persze álmatlansággal – ha már az alvási ritmusunkba zavar bele az óraátállítás.
Az óraátállítást Európában 1916-ban vezették be először, majd évekkel később elhagyták, ám a 70-es években újra bevezették, hogy csökkentsék az energiafelhasználást. Az évek során azonban számos tanulmány kimutatta, hogy ez a hatása elhanyagolható, ezzel szemben azonban a nyári időszámítás egészségre gyakorolt káros hatása jelentősebb. Az Európai Bizottság 2018-ban ismertette a nyári óraátállítás megszüntetésére irányuló javaslatát, amelyet 2019-ben megszavaztak. Arról, hogy ez mikor fog megvalósulni, egyelőre nincs hír. Addig is egy kis odafigyeléssel felkészülhetünk, hogy minél kevésbé viseljen meg minket.
Szerencsére számos praktika segíthet megkönnyíteni ezt az időszakot. Fáradtság esetén iktassunk be pihenőt, ezzel elkerülhetők az ilyenkor gyakori háztartási vagy közlekedési balesetek. Vegyünk esténként egy forró fürdőt, készítsünk egy ízletes citromfűteát, amely megnyugtat lefekvés előtt.
A könnyű, mértékletes táplálkozás és a minimum napi 10 ezer lépés sokat segít a fáradtságérzés leküzdésében.
„Az átállás jobban megviselheti a gyermekeket, az idős embereket, és azokat, akik alvászavarban szervednek. Vannak olyanok is, akiknél szükség lehet gyógyszerekre is a hangulatváltozás, illetve az alvásproblémák miatt, ám ha tudjuk, hogy minket komolyabban megvisel ez az időszak, készüljünk fel előre. Keljünk korábban akár már napokkal az óraátállítás előtt, pihenjük le hamarabb, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá a szervezetünket a változásra” – teszi hozzá a doktornő.
