Bűnös város: Nem kapott támogatást, saját pénzből forgatott NER-kritikus politikai szatírát Herendi Gábor
„A szereplőket fedje egyelőre homály, a történet egyelőre maradjon a mi titkunk” – áll a Bűnös város ajánlójában. Tiszteletben tartva a készítők kérését, mi sem lőjük le a poént, vagyis sem a filmben szerepet vállalt színészek nevét, sem a cselekményt nem áruljuk el. Az elmondható viszont, hogy Herendi dühe hívta életre a Bűnös várost, ami a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) eddigi legélesebb és legegyértelműbb kritikája.
„Ez egy bűnös hely. Ez egy bűnös város” – mondja Kovács Lajos egy búzatábla közepén ülve, majd fájdalmas arccal a fejéhez emel egy régi revolvert. Ezzel a Tarr Béla filmeket parodizáló, fekete-fehér jelenettel indul a Valami Amerika második része. A filmrészlet a Bűnös Városnak, annak a fiktív művészfilmnek a fináléja, aminek elkészülte körül forog a Valami Amerika 1. gyakorlatilag teljes cselekménye. És aminek a bemutatójával és csúfos bukásával indul a második rész, vagyis ami mozgásba lendíti a következő Valami Amerika mozi sztoriját.
A VA-fanok biztosan emlékeznek rá, de a többiek kedvéért azért elevenítsük fel, miről is van szó. A Valami Amerika első részében a reklámfilmesként dolgozó Tamás (Pindroch Csaba) régi vágya, hogy leforgassa élete első játékfilmjét, ez lenne a Bűnös Város, amire poénból mindenki csak büdös városként hivatkozik. Tamás a bátyja, a Szabó Győző alakította Ákos segítségével próbál pénzt gründolni a projektre (ugye megvan, hogy a lelkes tesó a cél érdekében megdöngeti a Liptai Claudia által játszott vállalkozófeleséget?), majd belép a képbe Alex (Szervét Tibor), aki Amerikából hazatérő, híres producernek hazudja magát, és nemcsak a közben összegyűlő pénzt nyúlja le, hanem Tamás feleségét (Ónodi Eszter) is majdnem. A Bűnös Városra egy vicces dramaturgiai fordulattal végül mégis összejön a pénz, mert a testvérek a film fináléjában nyernek a lottón. A Valami Amerika 2. már a fiktív művészfilm bemutatójával indul, illetve azzal, hogy hatalmasat hasal a mozi. A kritikusok utálják, a nézők nem nézik, Tamásnak, a bukott elsőfilmes rendezőnek pedig ki kell találnia, hogyan tovább.
Nem lehet nem észrevenni az önéletrajzi ihletettséget a Valami Amerika első részében. Bár maga a mozi nem szerzői mű, hanem deklaráltan műfaji film, ezen belül is a széles közönség szórakoztatását célzó és azt be is váltó vígjáték, a reklámfilm felől érkező elsőfilmes rendező karakterébe Herendi saját magát írta bele.
Hogy ez mennyire jött be neki, azt ma már tudjuk, a nevéhez a Valami Amerika filmek mellett olyan sikereket köthetünk, mint a Magyar vándor, a Kincsem vagy a nemrég bemutatott Toxikoma.
Húsz évvel a Valami Amerika után Herendi most mégis a magyar ugarról forgatott. Nem lottónyereményből, hanem saját pénzből, és nem köldöknézős artfilmet, hanem éles politikai szatírát, amiben minden fekete és fehér. Csak a zsírosbödönből a tésztára kanalazott kaviár színes.
A Bűnös várost egy a filmnek létrehozott online felületen lehet megtekinteni egy olcsóbb mozijegy áráért (1250 Ft) itt: https://bunosvaros.hu.
