Bugac az ősi puszta, a magyar szürke marha, a ménes és az Aranymonostor hazája
Bugac – egy név, amely szinte mindenkinek azonnal a pusztát, a gulyát, a ménest juttatja eszébe.
Az Alföldön, a Duna és Tisza között, a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Bugac a megye hatodik legnagyobb területű települése, melynek több érdekesség is fűződik a nevéhez.
Az egyik legismertebb magyar puszta
A vidék a mai napig az őshonos magyar háziállattartás egyik fő területe, lovakat, magyar szürke marhákat, rackákat tenyésztenek.
A természeti kincsei is egyedülállóak, ősborókás, homoki erdők, homokpuszták, lápok, mocsarak, szikes puszták jellemzik a vidéket. A terület fokozottan védett, ezért csak a kijelölt túraútvonalon látogatható.
Jellegzetes növényei a borzas len, homoki kikerics, homoki nőszirom, piros madársisak, a tartós szegfű és a gyapjas csüdfű. A rovarjai közül pedig a fűrészlábú szöcske nevezetes. Szintén itt él a veszélyeztetett parlagi vipera, míg leggyakoribb vadon élő állata az üregi nyúl.
Itt megismerhetitek a puszta régi életét. az ősi foglalkozásokat, a pásztoréletet, és külön látványosságként bemutatókon látható a puszta ötös is.
Hagyományőrző Kurultáj
Az egyik leghíresebb programjuk a két évente megrendezett Kurultáj, amely
Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye.
A Turán Szövetség meghívására Erdélytől Felvidékig számtalan hagyományőrző vesz részt ezen a különleges eseményen. Ilyenkor harci bemutatók, lovas versenyek, íjász programok, kiállítások, népzenei koncertek, előadások, és kézműves vásárok várják a látogatókat – mesélte egyik vendéglátónk, Szabó László polgármester.
Bugac története
A település nevét először egy 1391-es oklevélben említik és feltételezések szerint a kunok alapították. A feltárások alapján egy több négyzetkilométeres, virágzó, kőházakból álló település volt itt az Árpád-korban, melynek közepén egy bazilika és egy monostor állt. A monostor feltárása során különösen értékes leleteket is találtak.
A 19. században a bugaci és monostori pusztát egyre jobban hasznosították, és komoly szerepet kapott az állattartás, legeltetés. Főleg szarvasmarhát és lovat tartottak.
1910-ben Monostorfalva néven jelöltek ki itt faluhelyet.
1950-ben Kecskeméttől elszakadva önálló lett, majd 1989-ben különvált Bugac és Bugacpusztaháza.
Leghíresebb látványosság a Felsőmonostori templomrom
Azt már korábban is sejtették, hogy ezen a területen középkori település volt, ám feltárására csak 2009-ben egy pályázatnak köszönhetően jutott pénz. Ekkor került a felszínre a bazilika és egy feltehetően bencés kolostor. A szakemberek szerint már most kijelenthető, hogy ez volt a központja a 12-13. századi Homokhátságnak, és legalább akkora jelentősége volt ennek a településnek, mint ma Kecskemétnek.
Ez volt a Duna–Tisza-közének a regionális központja. A vörös márvány és különféle faragások is azt mutatják, hogy gazdag hely lehetett. A leletek is arról tanúskodnak, hogy a korszak legnagyobb kereskedelmi, vallási és kulturális központja volt az Aranymonostor. A tatárjáráskor a településen élőket megölték, vagy elmenekültek, és a hely elnéptelenedett. A később betelepülő kunok az épületet építőanyagnak széthordták. A feltárás nyomán mérlegeket, súlyokat, római zarándokjelvényt, drágakővel kirakott bibliavereteket, zománcmunkákat, pénzérméket, aranytárgyakat, sírokat is találtak - mesélte dr. Rosta Szabolcs a kecskeméti Katona József múzeum igazgatója. 1150 körül réti mészkőből épült, majd „eltűnt” Pétermonostor legjelentősebb lelete egy Szent Péter-ereklyetartó, amely Európában is szenzációsnak nevezhető, és a település fontos, kiemelt szerepét mutatja. Az ereklye a tatárjárás után megsemmisült, de az ereklyetartónak komoly értéke van. Nevezetességek A Nemzeti Parkban érdemes a kijelölt utakat besétálni, majd valamelyik csárdába betérve megkóstolni a helyi finomságokat, a magyaros ételeket és az alföldi borokat. A májustól októberig nyitva tartó Pásztormúzeumban a puszta történetét, a pásztorok életét, hétköznapi eszközeiket ismerhetitek meg. A tárlókban fából, csontból, bőrből, illetve fémből készült használati tárgyak, népi hangszerek láthatók. A szabadban pedig a gulyások, juhászok szállásait mutatják be. A szintén koranyártól őszig látogatható Alföld-fásítási gyűjteményben az alföldi erdők élővilágát, az erdőművelés eszközeit, az erdőgazdálkodás tudósait ismerhetitek meg. De érdemes benézni az itt élők által összerakott Helytörténeti Gyűjteménybe is. Látogatóközpont épül A tervek szerint 2019-ben készülhet el egy látogatóközpont, amely a falu határában lévő Árpád-kori monostor mellett épülhet fel. Itt bemutatják majd a középkori emberek életét, vallási, étkezési, kereskedelmi, gyógyászati szokásait valamint az Aranymonostor és a helyszínen feltárt Szent Péter-ereklyetartó történetét is. Látványterv és puszta fotók: Bugac turisztikai kiadvány
