Agyba ültetett implantátum segítségével kommunikálhat egy testébe zárt beteg családtagjaival
Egy új technológia lehetőséget nyújt a bezártságszindrómában szenvedők számára a családtagokkal való kommunikációra - derül ki egy tanulmányból, amely a Nature Communicatons tudományos folyóiratban jelent meg.
A bezártságszindrómával küzdő betegek a tudatuknál vannak, látnak, hallanak és szagokat is éreznek, de nem tudnak mozogni és beszélni az akaratlagosan működtethető izmok teljes bénulása miatt. Ezért gyakorlatilag a testükbe zárva élnek, és kommunikálni sem nagyon tudnak a körülöttük lévőkkel. Ebben segíthet nekik egy fejbe ültethető, aggyal irányítható implantátum.
2017-ben a németországi Tübingeni Egyetem orvosai három olyan beteggel végeztek el egy kísérletet, akik képtelenek bármiféle kommunikációra, még a szemüket sem tudják mozgatni. A funkcionális közeli infravörös spektroszkópia (fNIRS)segítségével lehetővé tették számukra, hogy "igen" vagy "nem" választ adjanak a feltett kérdésekre szimplán az agyi tevékenységükkel. Ez akkoriban nagy médiavisszhangot váltott ki, mert hatalmas előrelépésnek számít az ilyen betegek kommunikációjának elősegítésében. A probléma viszont az, hogy viszonylag lassan lehet vele kommunikálni, és csak az esetek 70 százalékában ad megfelelő választ, vagyis a kérdéseket többször meg kell ismételni a pontos válaszért.
Egy most 36 éves férfinél 2015-ben diagnosztizálták az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű betegséget. A központi idegrendszerében elpusztultak a motoneuronok, ezért az akaratlagos izmok elgyengültek, végül pedig le is álltak. Amikor már a szemmel való kommunikációja is gyengült, szülei megkeresték a német orvoscsoportot, hogy tudnának-e segíteni rajta valahogy. Ők két 3,2 négyzetmilliméteres mikroelektródasor beültetését javasolták a férfi agyának azon részébe, amely részt vesz az akaratlagos mozgások irányításában. A beteg akkor még szemmel tudott kommunikálni, és bele is egyezett a műtétbe.
A kutatókkal együttműködve a férfi megtanulta, hogyan generálhat olyan agyi tevékenységet, amely képes a hanghullámok frekvenciáját megváltoztatni egy számítógépes program segítségével. Ezután ugyanezt a stratégiát alkalmazta egy helyesírási program vezérlésére, amellyel egyenként ki tudja jelölni a betűket, majd azokból szavakat, kifejezéseket alkosson.
A kutatás arra a régóta fennálló kérdésre is választ ad, hogy a maguktól kommunikálni teljes képtelen, testükbe zárt betegek elveszítik-e az agyuk azon képességét, hogy kommunikációs parancsokat generáljanak. Lebénult embereknél korábban már bizonyították a sikeres kommunikációt agy-számítógép interfész beültetésével, de a német kutatók szerint ez a tanulmány az első, amelyben olyan alannyal sikerült kommunikációt létesíteni, aki egyáltalán nem tudja mozgatni semmijét, és aki számára eddig az agy-számítógép interfész jelentette az egyetlen megoldást.
A kutatás vezetői remélik, hogy tovább tudják fejleszteni a technológiát, hogy még gyorsabban lehessen vele gépelni, és lehessen szótárt készíteni a gyakori szavakból, mondatokból, amelyekből a beteg választhat. Ugyanakkor még további vizsgálatokra van szükség az eljárás biztonságosságának és hatékonyságának bizonyítására.
Forrás: Guardian
