Huszonhat, korábban a holland nagykövetség védelmét ellátó magyar biztonsági szakember várja az afgán fővárosban a kimenekítését - tudta meg a hvg.hu.
Hétfőn még azt állította a magyar külügy, hogy nincsenek magyarok az afgán fővárosban, de a portál értesüléseit három, kormányközeli forrás is megerősítette.
A holland diplomaták a tálibok hatalomátvétele miatt egyik pillanatról a másikra elhagyták a nagykövetséget, de a lap információ szerint a magyar biztonsági szakemberek még Kabulban várják, hogy elrepüljenek onnan. A 24.hu-nak sikerült elérni a tálibok által elfoglalt országban rekedt egyik magyart, aki elmondta:
biztonságban vannak, és úgy tudják, kedden vagy szerdán elrepülnek Afganisztánból. De nem a magyar kormány segítségével, hanem a holland külügy közreműködésével. Beszélt arról is, meglepve olvasta, hogy a külügy nem tud kint tartózkodó magyarokról, miközben 25 társával már hosszú idő óta kint dolgoznak.
A neve elhallgatását kérő férfi azt is közölte, szombat hajnal óta vannak a kabuli repülőtéren.
A holland védelmi minisztérium vasárnap erősítette meg, hogy a Kabulban állomásozó összes diplomatát, nagykövetségi alkalmazottat és családtagot evakuálják, és ugyanígy kimenekítik a Hollandiában menedékjogot élvező tolmácsokat is.
Az Afganisztánban működő katonai magánvállalkozók száma az elmúlt hónapokban meredeken csökkent. Teljes számuk az elmúlt három hónapban több mint felére csökkent, az áprilisi közel 17 000-ről ebben a hónapban már csak 7800-an lehetnek. Köztük kevesebb mint 2700 amerikai van. A csökkentés különösen a biztonsági magánvállalkozók, valamint a logisztikusok és a szerelők, köztük az afganisztáni légierő fenntartásához szükséges személyzet esetében szembeötlő – írta korábban a U.S News.
Huszonhat, korábban a holland nagykövetség védelmét ellátó magyar biztonsági szakember várja az afgán fővárosban a kimenekítését - tudta meg a hvg.hu.
Hétfőn még azt állította a magyar külügy, hogy nincsenek magyarok az afgán fővárosban, de a portál értesüléseit három, kormányközeli forrás is megerősítette.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyre nyilvánvalóbban üzenget egymásnak a két legnagyobb magyar párt vezetője. Előbb Orbán Viktor célzott Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedésére az OTP rendes éves közgyűlésén pénteken:
„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Részvényesek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legelején tisztáznom kell, hogy nekem nincsenek OTP-részvényeim, ezért kereskedni sem tudok velük, sem szabályosan, sem bennfentes módon. Vendégként vagyok itt, és köszönöm a megtisztelő meghívást”
– mondta a miniszterelnök felszólalása elején, ami külön videóban is megosztott a Facebookon.
Nem sokat kellet várni a Tisza Párt elnökének válaszára sem.
„A miniszterelnöknek nem részvényei, hanem bankjai vannak”
„Orbán Viktor ma egy rendkívül humorosnak szánt megjegyzéssel üzent, hogy nincsenek OTP részvényei és tőzsdézni sem szokott. Nos én egy olyan emberről, aki sem egy bankkártyát sem egy számítógépet nem tud használni, készséggel elhiszem, hogy fogalma sincs arról, hogy miként működik a tőzsde, bár ez nem rólam állít ki szegénységi bizonyítványt.
De ha már ilyen vicces kedvében van a miniszterelnök, akkor esetleg azt is elárulhatná, hogy az MBH Bankban és a Gránit Bankban mekkora tulajdonrésszel rendelkezik a családtagjain és a strómanjain keresztül”
– írta a folytatásban a politikus. Hozzátette:
„Ahogy arról is beszámolhatna, hogy a Matolcsy klánhoz tartozó százmilliárdos MBH Bank részvénycsomag milyen módon kerül nemsokára szintén az Orbán-dinasztiához.”
Az OTP pénteki közgyűlésén nemcsak Orbán Viktor felszólalása volt az egyetlen érdekes esemény:
Egyre nyilvánvalóbban üzenget egymásnak a két legnagyobb magyar párt vezetője. Előbb Orbán Viktor célzott Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedésére az OTP rendes éves közgyűlésén pénteken:
„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Részvényesek! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legelején tisztáznom kell, hogy nekem nincsenek OTP-részvényeim, ezért kereskedni sem tudok velük, sem szabályosan, sem bennfentes módon. Vendégként vagyok itt, és köszönöm a megtisztelő meghívást”
– mondta a miniszterelnök felszólalása elején, ami külön videóban is megosztott a Facebookon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szerinte Zelenszkij és mindenki más is belátja, hogy a félsziget már régóta Oroszország része. Arról is beszélt, hogy Ukrajna provokálta ki a háborút a NATO-tagság emlegetésével.
Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”
Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:
„A Krím Oroszországnál marad!”
Hozzátette, szerinte nem ő, hanem Barack Obama adta oda a területet az oroszoknak. Úgy véli, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és „mindenki megérti”, hogy „a Krím már régóta Oroszországhoz tartozik”.
Oroszország 2014 óta tartja megszállás alatt a Krím-félszigetet. Az orosz csatlakozásról szóló népszavazás eredményét az Európai Unió tagállamai – köztük Magyarország – nem tekintik érvényesnek. A referendumot eddig csak néhány ország ismerte el, köztük Afganisztán, Kuba, Észak-Korea, Kirgizisztán, Nicaragua, Szudán, Szíria és Zimbabwe.
Recep Tayyip Erdogan török elnök tavaly ősszel arról beszélt, hogy vissza kellene adni a Krím-félszigetet Ukrajnának, mert aggasztja a területen élő tatárok helyzete.
Miután a sajtóban megjelent, hogy az Egyesült Államok elismerheti a Krímet Oroszország részeként, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette: nem fogják jogilag is elismerni az orosz fennhatóságot a 2014-ben annektált terület felett, mert ez ellentétes lenne az ukrán alkotmánnyal. A bejelentés után lemondta részvételét a londoni béketárgyalásokon.
Szerdán az amerikai kormány javaslatot tett Ukrajnának: a Krím orosz fennhatóságának jogi elismerése mellett az is szerepelt az elképzelések között, hogy Oroszország megtarthatná Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megszállt területeit. A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, de az EU-tagság lehetőségét nem zárnák ki. Az Egyesült Államok emellett azt is felvetette, hogy törölnék az Oroszországgal szembeni, 2014 óta érvényben lévő szankciókat.
Donald Trump a Time magazinnak adott interjúban azt mondta, szerinte Ukrajna felelős az orosz–ukrán háború kitöréséért. Úgy fogalmazott: „Szerintem az okozta a háború kirobbanását, amikor elkezdtek beszélni a NATO-hoz való csatlakozásról.”
Az amerikai elnök a Krím-félsziget ügyéről is beszélt. Azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.
A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.
Az értesülések szerint a szivárgást egy csőrepedés okozta, de egyelőre nem tudni, hogy pontosan melyik vezetékről van szó.
A lap úgy tudja, hogy felmerült az INA csővezetékének lehetősége is, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg. A hatóságok nyomozást indítanak az eset körülményeinek tisztázására.
Péntek délelőtt környezetvédelmi katasztrófa történt az Adriánál, Hvar városánál. A Szabad Magyar Szó információi szerint 17 tonna kőolaj ömlött a tengerbe.
A helyszínre rendőrök és tűzoltók is kivonultak, a hatóságok megkezdték a kármentesítést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Marcin Romanowski, aki tavaly decemberben menekült Magyarországra, most már az Alapjogokért Központ munkatársa, vette észre a hvg.hu. A volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes politikai menedékjogot kapott, miután hazájában európai elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Az Alapjogokért Központ honlapja szerint jelenleg ő vezeti a nemrég létrehozott Magyar–Lengyel Szabadság Intézetet.
Az intézmény megalakulását és első kutatását sajtótájékoztatón mutatták be. A kutatás célja annak bemutatása volt, „milyen módszerekkel élne a magyarországi globalista oldal – Magyar Péter vezetésével –, ha a 2026-os országgyűlési választáson többséget szereznének”.
A honlap szerint az intézetet azért hozták létre, hogy „a jog- és politikai rendszer alapját képező állandó értékeket” kutassa, melyek „korokon és politikai rendszereken átívelően összekötik a két országot”.
Az Alapjogokért Központ közölte azt is, hogy Romanowski kinevezése nem véletlen. Mint írták: „Ahogy 86 évvel ezelőtt hazánk befogadta és segítette a lengyel menekülteket, úgy tesz most is: intézetünket a Magyarországon menedéket lelő Marcin Romanowski jogász, volt igazságügyminiszter-helyettes vezeti”.
A központ szerint Lengyelország „jelenleg egy olyan kísérleti terep, ahol a nyugati civilizáció alapjait képező értékeket kétségbe vonják és folyamatosan támadják”. Hozzátették: „A Magyar–Lengyel Szabadság Intézet célja, hogy ezen tendenciákat kutassa és feltérképezze, valamint előrejelző mechanizmusokat dolgozzon ki e fenyegetettségekkel szemben”.
Romanowskit Lengyelországban tizennyolc rendbeli bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, többek között azzal, hogy egy állami vagyonban kárt okozó szervezett bűnözői csoport tagja volt.
A vádak az Igazságosság Alap korábbi pályázataihoz kapcsolódnak. A politikus és a PiS (Jog és Igazságosság) párt szerint az ellene indított eljárás jogtalan.
A magyar kormánypártok korábban törvénymódosítást is elfogadtak, amely lehetővé tette, hogy ne adják ki Romanowskit a lengyel hatóságoknak. Bár a lengyel ügyészség európai nyomozási határozatot is kiadott ellene, az Interpol elutasította a körözését. Azt, hogy Romanowski mennyi fizetést kap új pozíciójában, nem hozták nyilvánosságra.
Marcin Romanowski, aki tavaly decemberben menekült Magyarországra, most már az Alapjogokért Központ munkatársa, vette észre a hvg.hu. A volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes politikai menedékjogot kapott, miután hazájában európai elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Az Alapjogokért Központ honlapja szerint jelenleg ő vezeti a nemrég létrehozott Magyar–Lengyel Szabadság Intézetet.
Az intézmény megalakulását és első kutatását sajtótájékoztatón mutatták be. A kutatás célja annak bemutatása volt, „milyen módszerekkel élne a magyarországi globalista oldal – Magyar Péter vezetésével –, ha a 2026-os országgyűlési választáson többséget szereznének”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
