Bertolucci: Álmodozók
A világon először Budapesten, a Thália Színházban mutatták be színpadon az Oscar-díjas Bernardo Bertolucci Álmodozók című filmjét. Intim történet egy „édes hármasról” intim közelségben, ugyanis a színház Arizóna Stúdiója méretéből fakadóan lehetővé teszi, hogy egy apró arcrezdülésről se maradjunk le.
Lóth Kati írása, Kállai-Tóth Anett fotóival
Mintha meglesnénk egy „édes hármas” titkát. Három szenvedélyes fiatal ’68-ban, Párizsban, a diáklázadások idején saját, filmekből szőtt világot hoz létre. Theó és Isabelle francia testvérpár, akiket a film iránti vonzalmuk sodor össze az amerikai diák Matthew-val, akit a lakásukba fogadnak. A filmes játékok, fogadások közben aztán a fikció és valóság teljesen összekeveredik, a tétek pedig emelkednek. Az életük maga a film.
Bár a történet nem nélkülözi a szenvedélyeket és a szexualitást, az előadás rendezője, Dicső Dániel igyekezett klasszikus színházi alapokra építeni a darabot és tartózkodni a felesleges vulgaritástól, durvaságtól.
Az Álmodozók így is felkavaró élmény, hiszen a csupán háromszereplős darab intim hangulata az első perctől magával ragad, a néző szinte mozdulni sem mer (a köhögés, perecropogtatás és telefonnézegetés, meglepő módon, a közönségből senkiben sem merül fel). Mintha titkon leskelődnénk a párizsi lakás kulcslyukán, és bár olyasmit látunk, ami tudjuk nem ránk tartozik, a szemünket továbbra sem vagyunk képesek levenni a történésekről.
A fiatal rendezőnek, Dicső Dánielnek pont ez volt a célja mikor elhatározta, színpadra viszi Bertolucci híres moziját. Az intim közelséget szerette volna a mozivászonról a stúdió színpadára adaptálni. Nem a kult-rendező filmjét akarta felülírni, hanem színházi- és filmes eszközökkel színpadon, közönség előtt létrehozni azt az összezártság élményt, amit azt gondolnánk, csak filmen keresztül lehet igazán hitelesen, zavartalanul bemutatni.
Dániel azt mondja, mikor újra és újra megnézte Bertolucci filmjét, arra jött rá, hogy egy nagyon izgalmas színpadi szituáció a három extrém fiatal bezárkózása a párizsi lakásba. Közel két éven át küzdött azért, hogy megvalósíthassa álmát, míg végül a 2010-es Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében, tavaly márciusban eljutott a darab a bemutatásig.
Három nagyon különböző karakterű színészt választott a szenvedélyes fiatalok szerepére. Danis Lídia a Vígszínház nagyszínpadán 6 éven keresztül játszott főszerepeket, de ilyen intim térben még nem játszott. Lídia ezzel a szereppel tért vissza a szülés után a színpadra, a próbafolyamat ideje alatt kisfia még egy éves sem volt.
Haumann Máté Londonban végzett, szabadúszó színész, aki egyszerre van jelen a magyar színházi- és filmes életben, de a nemzetközi filmiparban is. Szamosi Donáthnak pedig ez volt első színpadi szerepe.
Az intim tér létrehozásában a különleges díszlet is segítségére volt, amit Kentaur álmodott a darabhoz. Egy nagyon izgalmas, sok játéklehetőséget biztosító, elegáns teret alakított ki. A jelmeztervező, Böckner Titanilla pedig a színészek egyedi stílusát figyelembe véve, gyönyörű, egymással harmonizáló ruhákat talált ki.
A rendező azt mondja, a darab az elmúlt majdnem egy év alatt is rengeteget változott, mert a három színész nagyon összeszokott, igazán jó barátok lettek. Fontos számukra például, hogy az előadások előtt már órákkal a színházban legyenek és valóban egymásra hangolódjanak, hiszen egy ekkora térben minden ki nem mondott érzés, gondolat látszik az arcukon.
Kedvcsináló az előadáshoz:
Információk az előadásról:
http://www.facebook.com/pages/Almodozok-The-Dreamers/315946783018
Előadások:
- Január 12. 19:30
- Január 28. 19:30
- Február 16. 19:30
