Veszélyes a paracetamol, avagy tényleg bezárják az antalvali.com-ot?
"Jó lenne – ködszurkálóként – fényt hasítani, de legalább agresszív kérdőjeleket vésni ebbe a szélcsendes káoszba."
Latinovits Zoltán
Na jó, csak én zártam be épp az előbb a böngészőm bezár gombjára kattintva. Talán nem hazudtam túl nagyot, csak a hatásvadászat kedvéért nem bontottam ki a az igazság minden részletét. Egy biztos: sokkal többen kattintottak így az írásra, mintha csak azt írtam volna: Antal Valira hivatkozva részben indokolatlanul ijesztgetnek a paracetamollal.
Ma már a komolyabbnak tűnő lapok, weboldalak is alkalmaznak hatásvadász címeket. Ennek oka egyszerű: a figyelemfelkeltő, sokat ígérő címre többen kattintanak, ami viszont hirdetési forintokként realizálódik. Lassan hozzászokunk ehhez, és egy rettenetes, borzalmas, hátborzongató tartalmat ígérő cím hatására nem megy fel a vérnyomásunk. Nagyobb baj, hogy az olvasók jelentős része csak címeket olvas (még ha rá is kattint az adott hírre), így számukra a hír a hatásvadász címnek megfelelően elferdítve rögzül.

Paracetamol molekula
Jó példa erre tudatosanelok.hu nemrég közzétett "híre", amelyben Antal Valéria kozmetikusra hivatkozva közlik:
Le merném fogadni, hogy számos olvasó a cím elolvasása után bólint: hát persze, ez sejthető volt, csak baj van a gyógyszerekkel, megetetik velünk ezt a sok szemetet, a szemét gyógyszerlobbi, régen minden jobb volt, nagyapámék jól megvoltak a sok szemét gyógyszer nélkül, ésatöbbi, ésatöbbi. A cím természetesen ferdít, mint ahogy az írás többi része is (előbbiért a tudatosan élők, utóbbiért a kozmetikus a felelős).
A Dolor nevű gyógyszert már kivonták forgalomból, az Antineuralgica is csak elméletben létezik, a patikák polcain nem található meg (engedélyét nem vonták vissza, de nem gyártják). Jelenleg tehát nálunk sincs forgalomban fenacetint tartalmazó gyógyszer (mellesleg a fenacetin valóban eléggé elavult hatóanyag).
Félni kell a paracetamoltól? Igen is, meg nem is, Ez a nagyon hatásos, megfelelően adagolva biztonságos fájdalom- és lázcsillapító az USA-ban évente több mint 50 000, jellemzően májkárosodással összefüggő gyógyszermérgezés (a betegek fele kórházban köt ki), és mintegy 500 haláleset közvetlen oka. Meglepő módon a jóval kisebb Egyesült Királyságban is hasonló a halálesetek száma, és ez annak hatására sem csökkent, hogy csökkentették az tabletták dobozonkénti számát.
Pedig a túladagolást nem is olyan könnyű elérni: az ajánlott dózis (ami felnőtteknek 500-1000 mg, napi max kb. 4000 mg) sokszorosa esetén alakul ki a mérgezés. Felnőtt, májbetegségben nem szenvedő, a szert rövid ideig - max. 3 napig - használó beteg szervezetét nem károsítja 3 adagnyi paracetamol (ez tulajdonképpen az ajánlott adagoláson belül van). Ha ezt többszörösen túllépjük, a paracetamol májkárosító hatású. Mivel túldozírozva a májban nem tud megfelelően lebomlani, mérgező vegyületté alakul, amely károsítja, elpusztítja a májsejteket. Ugyan van ellenszer a mérgezésre, de paracetamolmérgezésben a betegek sokszor tünetmentesek, vagy csak hányingerre panaszkodnak. Amikor már súlyosabb tünetek jelentkeznek, a beavatkozás elkésett: a májkárosodás akár visszafordíthatatlan is lehet.

Mi lehet az oka, hogy egyes országokban ilyen nagy mértékben túladagolnak egy (megfelelően szedve biztonságos) gyógyszerkészítményt? A válasz nem egyszerű, de a hazai adatokat szemlélve találhatunk (rész)magyarázatot. Bár Magyarországon a hatóanyag az 1960-as évek óta forgalomban van (nem pedig 10 éve, mint Antal Vali gondolja), felhasználása 1996, a médiában történő szabad reklámozás kezdetétől ugrott meg igazán. Az ezredfordulón évente 30-50 mérgezéses eset fordult elő - ami 10 millió potenciális fogyasztóra vetítve, a nyugati adatokkal összehasonlítva nem is olyan vészes szám. A baj az, hogy ha a fogyasztói "tudatosság" (ez azt jelenti, hogy a beteg inkább saját döntés, mint a szakember tanácsa alapján választ) az USA-ban látható szintre fejlődik, akkor ebben a mutatóban akár be is érhetjük a korlátlan lehetőségek hazáját. Nincsenek illúzióim: amikor azt látom, hogy már legalább 15 éve ugyanazokkal az ócska termékbemutatós trükkökkel verik át honfitársaim ezreit, irreális lenne azt feltételezni, hogy a gyógyszervásárlásban és -fogyasztásban tudatosabbak lennénk. Nem várható el a fogyasztótól (azaz elvárható lenne, elvileg), hogy megnézze a gyógyszerek tájékoztatóját, és biztos, ami biztos alapon ne vegyen be egyidejűleg 4 különböző nevű, de ugyanúgy paracetamolt tartalmazó szert.
A valódi veszély tehát nem a paracetamol, hanem az, ha nem megfelelően (az adagolási előírásokat figyelmen kívül hagyva) alkalmazzuk. Ezért tehát nem kivonni kell a hatóanyagot, hanem tenni annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő túladagolás sem azért, mert a beteg nem tudja, mennyit kellene bevenni, sem pedig azért, mert jóhiszeműen egyszerre több paracetamoltartalmú készítményt szed.

A 2000-es évek közepén, a vásárlók érdekeinek téves értelmezésétől vezérelve néhány gyógyszer (köztük paracetamoltartalmúak) forgalmazását lehetővé tették benzinkutakon, drogériákban. Mintha a jogszabályokat írók számára nem lett volna világos: a paracetamolkészítmények ilyetén "rászabadítása" a fogyasztókra - a túlfogyasztást gerjesztő reklámokkal együtt - egyértelműen fokozza a paracetamolmérgezések kockázatát.