A Blikk összegezte a Kapersky tanulmányát, amelyből egyértelműen kiderül, hogy egyenes arányosság van a szülők és gyermekeik kütyühasználati-internetezési szokásai között. A kutatásban megvizsgált gyerekek és felnőttek 48%-a ugyanannyi ideig használja a digitális készülékeit: nagyjából napi 3,5 órát. A megkérdezett szülők többsége azt gondolja, hogy ez az idő megfelelő mennyiségű.
Az eredmények arra is rámutattak, hogy a gyerekek hajlamos a szüleik készülékhasználati szokásaihoz igazítani a sajátjukat.
Ez alapján: ha a szülők 80%-a napi 2 óránál kevesebb időt tölt a készülékek előtt, akkor a gyerekeik is így tesznek.
Ha viszont a szülők 2 óránál tovább használják a kütyüjeiket, akkor a gyerekeiket is erre „ösztönzik” – mindössze a megkérdezett gyerekek 19%-ánál fordult elő, hogy ezt a példát nem követték.
Birgitt Hölzel és Stefan Ruzas, a müncheni Liebling + Schatz párkapcsolati tanácsadó praxis két terapeutája úgy gondolja, hogy ez azért is káros magatartás, mert a gyerekek alapvetően jobban profitálnak a való világbaj zajló valós interakciókból, mint a digitális fogyasztásból.
„A tizenkét évnél fiatalabb gyerekek például még nagyon messze vannak attól, hogy az elvonatkoztatási képességük fejlettségi szintje egy felnőttéhez hasonló legyen. Előbb meg kell tanulniuk érzékelni, hallani, látni, érezni és megízlelni a világot”
– vélekednek. Éppen ezért nem elegendő az, ha a szülők csak a gyerekek médiafogyasztását szabályozzák – a sajátjukkal kell kezdeniük.
A Blikk összegezte a Kapersky tanulmányát, amelyből egyértelműen kiderül, hogy egyenes arányosság van a szülők és gyermekeik kütyühasználati-internetezési szokásai között. A kutatásban megvizsgált gyerekek és felnőttek 48%-a ugyanannyi ideig használja a digitális készülékeit: nagyjából napi 3,5 órát. A megkérdezett szülők többsége azt gondolja, hogy ez az idő megfelelő mennyiségű.
Az eredmények arra is rámutattak, hogy a gyerekek hajlamos a szüleik készülékhasználati szokásaihoz igazítani a sajátjukat.
Ez alapján: ha a szülők 80%-a napi 2 óránál kevesebb időt tölt a készülékek előtt, akkor a gyerekeik is így tesznek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!
Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?
Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.
VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.
A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.
Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?
Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!
Miért fontos ez az egész?
A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul
sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.
Hol találsz textilgyűjtő konténert?
A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.
Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.
A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.
És mit tehetsz te?
A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!
Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?
Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Veszélyes fertőzés terjed Magyarországon – emberek és kutyák is elkaphatják
A galandféreg lappanghat, majd akár a májat, tüdőt vagy az agyat is megtámadhatja. A fertőzés kutyáról emberre is terjedhet – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem.
Galandféreg-fertőzés miatt adott ki figyelmeztetést a Semmelweis Egyetem. Az echinococcosis nevű betegség emberekre és állatokra egyaránt veszélyes, és Magyarországon is egyre több esetet regisztrálnak, adta hírül a Blikk.
A fertőzést leggyakrabban rókák, aranysakálok és kutyák terjesztik.
A peték a fertőzött állatok bélsarával kerülnek a környezetbe, és akár egy évig is életképesek maradhatnak. A kutyák orrára, szájára vagy szőrzetére is rákerülhetnek ezek a peték, amelyek aztán lenyalva az állat szervezetébe jutnak. Így az állatok továbbadhatják a fertőzést az embernek is, például ha megnyalják a gazdájuk kezét, aki kézmosás nélkül étkezik.
Az echinococcosis hosszú ideig tünetmentes lehet, mert a kialakuló ciszták csak ritkán nőnek akkorára, hogy panaszokat okozzanak.
A betegség sok esetben csak véletlenül derül ki, például egy más okból végzett képalkotó vizsgálat során.
A ciszták a májban, tüdőben, lépben, sőt akár az agyban vagy a csontokban is megjelenhetnek. Helyüktől függően különféle tüneteket okozhatnak, például hasi fájdalmat, sárgaságot, köhögést vagy véres köpetet.
A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikájának infektológus szakorvosa, Kardics Kinga kiemelte: „nemcsak annak kell orvoshoz fordulnia, aki tüneteket észlel magán, hanem annak is, akinek háziállata igazoltan echinococcosisban pusztult el”. A cisztákat, ha lehetséges, műtéti úton eltávolítják, emellett gyógyszeres kezelés is szükséges lehet.
A szakember hangsúlyozta a megelőzés fontosságát is. Ehhez hozzátartozik a házi kedvencek rendszeres féregtelenítése, valamint az állattartás higiéniai szabályainak betartása. Arra is felhívta a figyelmet, hogy
az állati ürülékből származó peték az alacsonyan termő zöldségeken és gyümölcsökön is megjelenhetnek, ezért ezeket mindig alaposan meg kell mosni fogyasztás előtt.
Az Európai Járványügyi Központ adatai szerint 2023-ban 929 emberi megbetegedést regisztráltak Európában, 2022-ben 739-et, 2021-ben 592-t, 2020-ban pedig 574-et. Magyarországon is nő a regisztrált esetek száma: 2020-ban 4, 2021-ben 7, 2022-ben 9, míg 2023-ban már 19 beteget diagnosztizáltak.
Kardics Kinga hozzátette, hogy jelenleg több mint 200 zoonózis, vagyis állatról emberre (vagy emberről állatra) terjedő fertőző betegség ismert, de a kutyák és macskák önmagukban nem jelentenek zoonóziskockázatot.
Galandféreg-fertőzés miatt adott ki figyelmeztetést a Semmelweis Egyetem. Az echinococcosis nevű betegség emberekre és állatokra egyaránt veszélyes, és Magyarországon is egyre több esetet regisztrálnak, adta hírül a Blikk.
A fertőzést leggyakrabban rókák, aranysakálok és kutyák terjesztik.
A peték a fertőzött állatok bélsarával kerülnek a környezetbe, és akár egy évig is életképesek maradhatnak. A kutyák orrára, szájára vagy szőrzetére is rákerülhetnek ezek a peték, amelyek aztán lenyalva az állat szervezetébe jutnak. Így az állatok továbbadhatják a fertőzést az embernek is, például ha megnyalják a gazdájuk kezét, aki kézmosás nélkül étkezik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Betsy Arakawa, Gene Hackman felesége 2025. február 10-én több egészségügyi problémára keresett rá az interneten. Többek között azt próbálta megtudni, hogy „okozhat-e a Covid szédülést?”, illetve utánanézett a megfázás és az orrvérzés kapcsolatának is, írja az Unilad. Másnap lemondta a masszázsidőpontját, mivel Hackman influenzaszerű tüneteket produkált, noha a Covid-tesztje negatív lett. Ugyanezen a napon
oxigénpalackokat rendelt az Amazonról, és többször is megpróbált elérni egy egészségügyi klinikát, de nem kapott ellátást.
Betsy Arakawa február 12-én hunyt el, halálát hantavírus okozta tüdőszindróma okozta. Gene Hackmant február 18-án érte a halál, nála súlyos szívbetegséget és Alzheimer-kórt állapítottak meg. A hatóságok mindkettőjüket február 26-án találták meg otthonukban, a Új-Mexikó állambeli Santa Féban.
A pár három kutyát tartott a házban. Az egyik állat, Zinna, elpusztult, feltehetően kiszáradás és éhezés miatt. A másik két kutya túlélte az eseményeket.
A ház körül több melléképületben rágcsálók jelenlétére utaló nyomokat találtak, a főépületben azonban nem észleltek aktivitást. A vizsgálat során kizárták, hogy szén-monoxid-mérgezés vagy gázszivárgás okozta volna a tragédiát.
Betsy Arakawa, Gene Hackman felesége 2025. február 10-én több egészségügyi problémára keresett rá az interneten. Többek között azt próbálta megtudni, hogy „okozhat-e a Covid szédülést?”, illetve utánanézett a megfázás és az orrvérzés kapcsolatának is, írja az Unilad. Másnap lemondta a masszázsidőpontját, mivel Hackman influenzaszerű tüneteket produkált, noha a Covid-tesztje negatív lett. Ugyanezen a napon
oxigénpalackokat rendelt az Amazonról, és többször is megpróbált elérni egy egészségügyi klinikát, de nem kapott ellátást.
Betsy Arakawa február 12-én hunyt el, halálát hantavírus okozta tüdőszindróma okozta. Gene Hackmant február 18-án érte a halál, nála súlyos szívbetegséget és Alzheimer-kórt állapítottak meg. A hatóságok mindkettőjüket február 26-án találták meg otthonukban, a Új-Mexikó állambeli Santa Féban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Sokkoló fotók Gene Hackmanék otthonáról: patkányok között éltek és haltak meg
A házaspárt idén februárban találták holtan, otthonukban hemzsegtek a patkányok. A nyomozás során sokkoló részletek és fotók kerültek napvilágra a fertőzött birtokról.
Gene Hackman és felesége otthonában rendkívül rossz állapotokat találtak – derült ki a nyomozati anyagokból. A házaspárt februárban találták holtan, és azóta folyamatosan újabb részletek látnak napvilágot az esettel kapcsolatban.
Ahogy már korábban megírtuk, a jelentések szerint a ház több pontján, köztük három garázsban és több fészerben is patkányürüléket találtak. Az egészségügyi dolgozók élő és elpusztult rágcsálókat is észleltek a helyszínen. A szakemberek megállapították, hogy a patkányok a házaspár autóiban is járhattak, vagy akár ott is élhettek.
A birtokon több csapdát is felfedeztek, ami arra utal, hogy Gene Hackmanék hosszabb ideje küzdhettek a rágcsálókkal.
Korábban kiderült, hogy a ház a hantavírus melegágya volt. Ez a fertőzés patkányok és egerek vizeletén, illetve ürülékén keresztül terjed. A vizsgálatok során a szakemberek döglött patkányokat, patkányfészket és rágcsálóürüléket találtak a házban.
A házaspárt áprilisban helyezték végső nyugalomra, egy privát szertartás keretében.
Az ingatlanban uralkodó hátborzongató állapotokról fotók is felkerültek az internetre:
These are supposed pictures of the home of Gene Hackman and his wife, Betsy. Why did this house get this way? Did his children know this was going on? Was this the breeding ground for the hantavirus. pic.twitter.com/WiiYAcA77h
Gene Hackman és felesége otthonában rendkívül rossz állapotokat találtak – derült ki a nyomozati anyagokból. A házaspárt februárban találták holtan, és azóta folyamatosan újabb részletek látnak napvilágot az esettel kapcsolatban.
Ahogy már korábban megírtuk, a jelentések szerint a ház több pontján, köztük három garázsban és több fészerben is patkányürüléket találtak. Az egészségügyi dolgozók élő és elpusztult rágcsálókat is észleltek a helyszínen. A szakemberek megállapították, hogy a patkányok a házaspár autóiban is járhattak, vagy akár ott is élhettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
