Több mint 5 milliárd forint adó-visszatérítést értek el az OTP Egészségpénztár ügyfelei 2024-ben

Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

1. Luca
2. Hanna
3. Zoé
4. Anna
5. Emma
6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

1. Dominik
2. Olivér
3. Levente
4. Marcell
5. Milán
6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:

Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Lassan itt a február vége, ami azt jelenti, hogy még inkább érezhetjük a kimerültség és a fáradtság jeleit. Bizony, a hosszú téli hónapok után bőven lecsökkenhet szervezetünkben a vitamin- és ásványianyag-szint, például a C-vitaminé, amely az immunrendszer működését segíti.

A vashiány különösen a nők körében gyakori, ez szintén fáradékonyságot és sápadtságot eredményezhet. Ha száraz a bőrünk, az könnyen lehet, hogy az omega-3 zsírsavak hiánya miatt van, ha pedig nem viszünk be a szervezetünkbe elegendő magnéziumot, ezt megspékeljük stresszel és mozgásszegény életmóddal, akkor akár izomgörcsöket és alvászavart is tapasztalhatunk.

Szerencsére nem kell feltétlenül étrend-kiegészítőkhöz nyúlni – megfelelő táplálkozással is pótolhatjuk a legfontosabb vitaminokat és ásványi anyagokat. Szabó Adritól, a Lidl dietetikusától megtudtuk, hogyan.

C-vitamin: A gyorsfagyasztott bogyós gyümölcsök, mint az áfonya, ribizli vagy málna, kiváló források, sőt nem csupán vitamint és ásványi anyagokat tartalmaznak, de antioxidáns-tartalmuk és rostjaik is elengedhetetlenek a szervezet számára.

– javasolja Szabó Adri. Emellett a paprika, savanyú káposzta és citrusfélék is segítenek az immunrendszer erősítésében.

D-vitamin: A téli napfényhiány miatt érdemes az étrendbe több halat (lazac, makréla, hering) beiktatni. A tojás és a gomba szintén jó D-vitamin-források.

Vas: A vashiány megelőzésére fogyasszunk vörös húst, belsőségeket, hüvelyeseket (például lencsét) és spenótot - ne feledjük, hogy spenótot is találunk gyorsfagyasztott formában is.

– mondja a dietetikus.

A vas felszívódását a C-vitamin segíti, így érdemes ezeket a tápanyagokat együtt fogyasztani.

Omega-3 zsírsavak: Az agyműködéshez és a szív egészségéhez nélkülözhetetlenek. A legjobb források a halak, de növényi alternatívaként a dió, lenmag és chiamag is kiváló választás.

Magnézium: A stressz és fáradtság ellenszere lehet a diófélék, tökmag, mandula, valamint a kakaó és a teljeskiőrlésű gabonák fogyasztása.

A gyorsfagyasztott zöldségek és gyümölcsök sokáig eltarthatók, szezontól függetlenül bármikor elérhetőek, és percek alatt elkészíthetők. Az ízük pedig pont ugyanolyan finom, mint a friss zöldségeké, gyümölcsöké. Ezeket a zöldségeket és gyümölcsöket néhány perc alatt mínusz 18-22 °C-ra hűtik.

A megfelelő időpontban szüretelik őket, ezért nincs szükség mesterséges utóérlelésre és nem túlérettek.

Végül, hogy segítsünk a gyakorlatban is megvalósítani a vitaminpótlást, lássunk egy gyors, vitaminfeltöltő mintaétrendet, amely egyszerűen elkészíthető, Lidl-alapanyagokból.

A napot érdemes fehérjében és C-vitaminban gazdag reggelivel kezdeni. A tükörtojás teljeskiőrlésű pirítóssal, friss bébispenóttal és egy szelet lazaccal nemcsak laktató, hanem D-vitaminban és omega-3 zsírsavakban is bővelkedik. Egy pohár frissen facsart narancslé tovább erősíti az immunrendszert.

Tízóraira egy marék dió és egy banán gondoskodik az energiáról, míg ebédre a gyorsan elkészíthető lencsefőzelék tükörtojással kiváló vasforrás. Egy alma desszertként tovább növeli a vitaminbevitelt.

Amint láttuk, a fagyasztott zöldségek és gyümölcsök kiváló téli alternatívák, hiszen a gyorsfagyasztás megőrzi a tápanyagtartalmukat. Uzsonnára érdemes fagyasztott bogyós gyümölcsöket fogyasztani natúr joghurttal és zabpehellyel, amelyek tele vannak antioxidánsokkal és C-vitaminnal.

Vacsorára egy egyszerű, de tápláló makrélakonzerv teljeskiőrlésű abonettel, paradicsommal és paprikával segít feltölteni az omega-3 raktárakat. Ha még egy extra vitaminlöketre van szükség, egy marék fagyasztott áfonyával és egy pohár natúr joghurttal zárhatjuk a napot.

A 2025-ös Világboldogság-jelentés (World Happiness Report) ismét Finnországot hozta ki a világ legboldogabb országának, az idei már a nyolcadik év, hogy az élen áll. Az első négy helyezett között nem történt változás tavalyhoz képest: Finnországot Dánia, Izland és Svédország követi, míg Norvégia a 7. helyen végzett. A skandináv országok sikerének titka a magas színvonalú, mindenki számára elérhető egészségügyi, oktatási és társadalmi támogatási rendszerekben keresendő, emellett alacsony a jólléti egyenlőtlenség is – számol be a CNN.

Az emberek hozzáállása szintén fontos szerepet játszik Finnország kiemelkedő eredményében. John Helliwell, a Világboldogság-jelentés egyik alapító szerkesztője szerint a skandináv országok élen járnak az elveszett pénztárcák visszaszolgáltatásában, ami azt mutatja, hogy az ott élők valóban törődnek egymással.

Helliwell szerint a finn szakértők közül sokan úgy vélik, hogy a téli háború, vagyis az 1939-40-ben zajló orosz-finn háború után kialakult egység és bizalom is hozzájárul a boldogságszinthez. Bár Finnország nem nyerte meg a háborút, az emberek összefogtak, és megértették, hogy még egy hatalmas túlerővel szemben is képesek helytállni.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a finnek kevésbé anyagias szemléletmódot követnek. „Manapság egyre fontosabb, hogy a személyes dolgokra összpontosítsunk az anyagiak helyett” – tette hozzá Helliwell.

A jelentés pozitív megállapításai között szerepel az is, hogy az emberek világszerte sokkal kedvesebbek, mint azt általában gondolják. „Az emberek honfitársai jobbak, mint ahogy azt elképzelik, és ennek felismerése természetesen boldogabbá tesz, de megváltoztatja azt is, ahogyan a szomszédaikról gondolkodnak” – fogalmazott Helliwell.

Érdekesség, hogy két latin-amerikai ország is bekerült a tíz legboldogabb ország közé. Costa Rica a 6., Mexikó pedig a 10. helyen végzett. Ilana Ron-Levey, a Gallup ügyvezető igazgatója szerint mindkét ország lakói erős társadalmi hálózatokkal rendelkeznek, bíznak a vezetőikben és intézményeikben, és optimistán látják gazdaságuk jövőjét.

Az Egyesült Államok azonban egyre rosszabb helyezést ér el. A 2025-ös rangsorban már csak a 24. helyet tudta megszerezni, ami eddigi leggyengébb eredménye, először esett ki a top 20-ból. Ron-Levey szerint a visszaesés részben annak köszönhető, hogy a 30 év alatti fiatalok rosszabbnak érzik az életüket, mint korábban. Úgy érzik, kevésbé támogatják őket a barátaik és családjuk, kevésbé szabadok az életük irányításában, és kevésbé optimisták az életszínvonalukkal kapcsolatban.

Az Egyesült Királyság a 23. helyen végzett, ami a legalacsonyabb életértékelése 2017 óta. Kanada pedig a 18. helyen áll, ahol az elmúlt évtizedben folyamatos csökkenés figyelhető meg a boldogságszintben.

A jelentés több mint 140 országban élő emberek Gallup World Poll felméréseire épül, és az országokat az előző három év (2022–2024) átlagos életértékelései alapján rangsorolja. A boldogságot hat fő tényező alapján vizsgálják:

• egy főre jutó GDP
• társadalmi támogatás
• egészséges várható élettartam
• szabadság
• nagylelkűség
• a korrupció érzékelése.

Magyarország egyébként a lista abszolút középmezőnyében van: idén a 69. helyet foglaljuk el.

A világ legboldogabb országainak listáját Hollandia (5. hely), Izrael (8. hely) és Luxemburg (9. hely) is színesíti. A rangsor végén Afganisztán áll (147. hely), mögötte pedig Sierra Leone, Libanon, Malawi és Zimbabwe szerepelnek.