ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Bográcsparti az iskolában? - Így is lehet közösséget építeni az osztálykiránduláson túl

Az iskolai közösségi programoknak nemcsak a társas kapcsolódásokra, hanem akár a tanórákon nyújtott teljesítményre is pozitív hatása lehet - véli pszichológus szakértőnk. Van egy jó hírünk: most pénzbeli támogatást lehet nyerni például osztálykirándulások megvalósítására.


A tanórán kívüli iskolai programok, projektek minden diák számára felejthetetlen élményeket nyújtanak, de jelentőségük ennél is sokkal mélyebb. Ezek az alkalmak nem csupán a tantermen kívüli ismeretszerzést segítik elő, hanem fontos szerepet játszanak a közösségi kapcsolatok erősítésében is. Egy közös túra, kulturális program során a diákok együttműködése, csapatmunkája és egymásra utaltsága által új szintre kerülhetnek a barátságok, és a gyerekek az összetartozás érzését is sokszorosan megtapasztalhatják.

Erre erősít rá megkérdezett szakértőnk, Lengyel Fanny pszichológus is: "Az osztálykirándulások és oktatáson kívüli egyéb iskolai programok javíthatják az osztályközösséget és a diákok szociális készségeit, ami kiemelten fontos a Covid óta. Ezek a közös élmények erősíthetik a diákok közötti kapcsolódást, elősegíthetik az empátia, az együttműködés és a kommunikáció fejlődését."

"Hosszú távon ezek az események javíthatják a csoportdinamikát, növelhetik a diákok közötti összetartást, ami pozitív hatással lehet a tanulmányi eredményekre és az egyéni pszichés jóllétre is"

- emeli ki a szakember.

Hogy szélesebb képet kapjunk az iskolai közösségi programokról, megkértünk néhány fiatalt, akik nemrég érettségiztek, hogy elevenítsenek fel olyan élményeket az iskolás időszakukból, ami különösen megmaradt az emlékezetükben. Egy szülőt is megkérdeztünk, mit tapasztal e téren az iskolás gyerekeivel kapcsolatban.

Filmkampány, sportnap, külföldi út

Csanád (22) volt iskolájában rengeteg ilyen programra sor került. „A végzősök kampányfilm-versenye volt a kedvencem” – kezdi el mesélni. A verseny alatt az osztályok teljes bedobással próbálták népszerűsíteni a filmjüket, aminek már az elkészítése is kreativitásra és kooperációra sarkallta őket. Emellett

a sportnapot is nagyon élvezte, hiszen „ott egy csapatként nagyon lehetett érezni a közösség erejét.”

Az iskola által szervezett Erasmus+ tanulmányi utat is nagy élményként élte meg, ehhez előre le kellett forgatni interjúkat, és az is összerázta a brigádot. A bolyai csapatversenyek is jók voltak ilyen szempontból – mondja – főleg, ha bejutottak a budapesti díjátadóra, ami akkor nem volt mindennapos.

Pályázzatok és nyerjetek félmillió forintot a terveitek megvalósításához! Egy menő új eszköz, egy különleges kirándulás vagy éppen az iskolaudvar fejlesztése? Az OTP Class Pályázat idén kettő, közösségépítés és iskolai környezet fejlesztése kategóriában várja az osztályok 2-3 perces kreatív videóját, amelyben bemutatkoznak, és bemutatják, hogy mire költenék szívesen a megpályázott összeget.

A négy díjazott osztály osztályonként 500 000 Ft támogatást kap, további két osztály pedig az OTP Fáy Alapítvány Különdíjban részesülhet. Az idei évben újdonságként minden pályázó osztály részére lehetőséget biztosítanak, hogy részt vegyenek egy pénzügyi edukációs előadáson, amit az OTP Bank munkatársai tartanak az osztályok iskoláiban.

A pályázat november 3-ig tart, részletei ezen a linken találhatók.

Egy emlékezetes tanulmányi kirándulás

A 12. osztályos osztálykirándulás során Andrisék (19) Budapestre utaztak. Az egyik napjukat a zsidó negyedben töltötték, ahol egy részletes történelmi előadást hallgattak meg a holokausztról és a magyar zsidóság történetéről. Andris azt mondja, ez mélyen megérintette őket, különösen az, amikor a Dohány utcai zsinagóga előtt álltak, és szinte a vállukon érezték a történelmi események súlyát.

„Ez az élmény csendet és gondolkodást váltott ki az egész osztályból, olyan volt, mintha mindannyian egy kicsit közelebb kerültünk volna egymáshoz,

közösen osztozva a pillanat erejében.”

A történelmi séta után szabadidőt kaptak, és néhány osztálytársával úgy döntöttek, hogy kiülnek egy tetőteraszra, ahol órákon át beszélgettek. Szó esett az érettségiről, a jövőről, de még arról is, ki hova szeretne továbbtanulni, és hogy mit várnak az egyetemtől. „Ezek a beszélgetések nemcsak felületesek voltak, hanem mélyebb témákat is érintettek, amik addig talán sosem kerültek volna elő. Ezen a napon nemcsak jobban megismertük egymást, hanem igazi baráti kötelékek alakultak ki, amelyek a kirándulás után is megmaradtak” – meséli Andris.

Éjszaka az iskolában

Ádám (20) úgy emlékszik vissza a kilencedik osztályra, mint egy vízválasztóra. „Új gimnázium, mentünk sítáborba, és teljesen véletlenül összekerültünk két sráccal, akik azóta a legjobb barátaim. Szerintem ez adta meg a barátságunk alapját.” Az iskolájukban volt még egy Janus Night nevű esemény, ami hagyománnyá vált az évek során. A program általában egy szeptemberi péntek délutánon kezdődik, ilyenkor

előadók jönnek minden féle területről, és előadásokat tartanak. A későbbi órákban játékokon, interaktív programokon vehetnek részt, illetve társasozásra is van lehetőség.

„Ilyenkor bent töltjük az egész éjszakát az iskolában, aki akar, alszik, de nem muszáj. Az összes program fakultatív, és nagyon király, mert remekül összehozza az osztályokat, közösségeket” – idézi fel nosztalgikusan Ádám.

Bográcsparti a szülőkkel és a tanárokkal

„Nálunk általános iskolában május végén mindig volt bográcsparti” – kezdi lelkesen Kristóf (20). Az iskola udvarán sütögettek, bográcsoztak a szülők a gyerekekkel, voltak sorversenyek, foci, és egyéb játékok, ahol nyereményeket is lehetett szerezni. A felső tagozatban úgynevezett

portyát is tartottak, amikor is osztályonként körbe kellett járni a környéken, és feladatokat végrehajtani.

Ez általában egy szombati napon volt, hogy a szülők is ráérjenek, hiszen ez kifejezetten erre volt kihegyezve, hogy a tanárok is találkoznak a szülőkkel, és jókat lehessen beszélgetni. „Ez tényleg egy jópofa kis közösségépítő program” – zárja Kristóf.

Az osztálykirándulások több szinten hozzák össze a közösséget

Betti 11 és 12 éves gyermekei egy megyeszékhely általános iskolájába járnak. Életkoruk miatt általában egy napos, jellemzően környékbeli vagy budapesti kirándulásokra mennek. Ő a tanulmányokhoz kapcsolódó kirándulásokat preferálja, hiszen sokan nem tudnak eljutni családdal, vagy nem tudják, hogy tematikailag mi is lenne a helyes program a gyereknek – ezért is jobb az iskolai vagy tanári szervezés. „Ehhez jó lenne a különbusz, mert a tömegközlekedést nagyon nehézkes használni a késések és a külön csoport bejelentésének körülményessége miatt” – teszi hozzá. A külön busz nagyon drága, az iskola vagy a szülők nem tudják finanszírozni. Azt mondja, amíg az osztálytársak közül többen is „lepacizzák” a tehenet addig akár egy falusi, vidéki kiruccanás is elég lehet, például a környezet-és honismeret tantárgyakhoz.

Betti szerint

a kirándulások közösségformáló szerepe akkor jön elő, amikor például valaki megsérül, és segítik, támogatják, vigasztalják, vagy amikor megosztják a vitt nasit.

Ha késik a vonat, addig pedig kitalálnak egy közös játékot. „A tanároknak is hasznos ez, hiszen más oldalukról ismerik meg a gyerekeket, vidámabb, kötetlenebb lehet a hangulat, formálódnak barátságok, mert van rá idő, nemcsak 10 perc, mint a szünetekben.”

A cikk megjelenését az OTP Bank támogatta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
KVÍZ: Te mennyire vagy tudatos megtakarító?
Infláció feletti hozam - de mivel is? Hogyan érdemes kezelni a megtakarításainkat? Töltsd ki kvízünket, és tudd meg, mennyire vagy tisztában a megtakarítási lehetőségekkel!


Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

többen vannak azok, akik hajlandóak lemondani napi kiadásokról, hogy a jövőjükre félre tegyenek (58%), mint azok, akiknél a pénz csak jön és megy.

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Tippek tudatos megtakarítóknak

Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős területének vezetője kiemelte, hogy már kisebb pénzügyi döntésekkel is tízezreket takaríthatunk meg. Ha pedig a régóta megtakarított, vagy az állampapírokba fektetett, most lejáró megtakarításunkat, illetve az állampapír kamatfizetésekből érkező összegeket szeretnénk okosan felhasználni vagy újra befektetni, akkor elengedhetetlen a tudatos tervezés.

Mielőtt döntést hozunk, érdemes mérlegelni a pénzügyi céljainkat, az elérhető befektetési lehetőségeket, az időtávot és a kockázatokat. Ha kérdésünk merül fel, ne féljünk szakértői segítséget kérni - az OTP Bank szakértői az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz igazodva segítenek megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megtakarítási megoldást.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül befektetési ajánlásnak, vagy ajánlattételi felhívásnak. Az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott értékpapírokkal és befektetési formákkal kapcsolatos konkrét információkról, a költségekről és a lehetséges kockázatokról részletesen tájékozódjon az OTP Bank holnapján (www.otpbank.hu) elérhető hivatalos tájékoztatóból és a kezelési szabályzatból, valamint hirdetményből.

A megtakarításokról szóló egyszerre játékos és edukatív kvízünk segítségével tesztelheted, te mennyire vagy tudatos a témában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: