Minden, amit nem sejtettél a fogszabályozásról
Létezik egy speciális eszköz, amely nem csak gyönyörű, szögegyenes fogsort varázsol, hanem - meglepő módon - korunk egyik nagy szépségideálja. Emellett fontos szerepet játszhat a szájhigiénia megfelelő fenntartásában, illetve megakadályozhatja a szuvasodást is. Bizony, ez a fogszabályzó.
A fogszabályzó történetéről, hasznosságáról, illetve a vele kapcsolatos érdekességekről dr. Tóth Mariannt, a Semmelweis Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika doktornőjét faggattuk. Először is, kinek és milyen esetben van szüksége fogszabályzóra? A doktornő szerint – a ferde fogak mellett - akkor javasolt ez a hasznos kis szerkezet, ha szabálytalan a harapásunk. Az alábbi kép alapján diagnosztizálhatjátok a fogsoraitok jelenlegi állapotát.

Forrás: www.fogszabalyozasinfo.com

A fejlődés motorját az Amerikai Egyesült Államok jelentette valamikor a XIX. század közepén. Ekkor kezdték el használni a ma is ismert, klasszikus fogszabályozókra jellemző, fogakra erősített "rácsszerű szerkezetet". Az 1900-as évekre szinte már teljesen kialakult a fogszabályozás komplett tudományága is: kutatócsoportok, főiskolák szakosodtak rá erre a témára. A ma használt, fogakra ragasztott zárak - brekettek - előfutárai az 1970-es évek közepén jelentek meg. Ennek a látszólagos késedelemnek az volt az oka, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő ragasztó, amivel a tappancsokat a fogakra tudták volna illeszteni. Ezeket a kis breketteket egyébként a mai napig egy ívvel kötik össze.
Régen nem csak fémből, hanem – meglepő módon – aranyból is gyártottak fogszabályzókat. Ezt az anyag tartóssága, illetve a viszonylag könnyű megmunkálhatósága tette lehetővé. A mai modern korban átlátszó, porcelán tappancsokat is kérhetünk a fogszabályzónkra, amelynek azonban – főleg az anyag miatt – borsosabb ára van, mint a szokásos fém eszközöknek. Ha abszolút nem akarjátok, hogy a fogaitokon kívül helyezkedjen el a szabályozó-szerkezet, akkor (főleg magánrendelőkben) kérhettek úgynevezett belső beépítést is. Ez a módszer főleg a speciális előállítási mód, illetve a beszerelés miatt drágább a hagyományos testvéreiknél.
Forrás: www.fogszabalyozasinfo.com


A fogszabályzó körülbelül 9-10 éves korban – a fogak aktív növekedési szakaszában – a leghatékonyabb. Ebben az életszakaszban az úgynevezett kivehető, éjszakai készülék is hatásosabb lehet. A fogak teljes kifejlődése utána (14 és 18 év között) az orvosok már inkább a rögzített, „tappancsos” fogszabályzót ajánlják. Azt azonban fontos tudnotok, hogy a középiskolai tanulmányok elvégeztével a TB-támogatás megszűnik, azaz sokkal drágábbá válik a készülék előállítása, illetve felragasztása is. Természetesen lehetséges felnőtt fejjel is belevágni a fogszabályozásba, azonban sokkal bonyolultabb, illetve hosszadalmasabb lehet az egész procedúra.
Sajnos speciális helyzetekben (például torlódás esetén) ki kell húzni minimum egy, vagy maximum négy – akár egészséges – kisőrlőfogat is a fogszabályzó felragasztásához. Ekkor sem kell azonban aggódni, hiszen abszolút nem marad semmilyen rés a fogak helyén a kezelési idő letelte után. A készülék típusa, minősége nagyban függ az életkortól, az elváltozás mértékétől, valamint a páciens együttműködésétől is. A klinikán dolgozó orvosok rendkívül kompromisszumkészek, így bármilyen különleges kérést megbeszélhettek velük.


Mivel az én fogaim is éppen "szabályozás alatt" vannak, elmesélem, hogy mire számíthattok, ha ti is belevágtok "kalandba". A Semmelweis Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinikán először egy úgynevezett panoráma röntgen-felvételt készítenek az orvosok, majd lenyomatot vesznek a fogakról is. Ezután kezelési tervet készítenek a két minta alapján, amelyet egy konzultáción osztanak meg a pácienssel. Legutolsó lépésben felkerül a fogszabályzó, amely bár közvetlenül nem okoz fájdalmat, viszont igencsak megnehezítheti az első napjaitokat, vagy akár heteiteket is. A tappancsok felragasztása fogsoronként kb. egy-egy órát vesz igénybe.
A fogak meglazulása heves feszítést, hasogatást okoz minden egyes harapásnál, ezért az elején kerülni kell a kemény, rágós ételeket (pl. almát, szendvicset, egész mogyorót stb.). Az ív, amely a tappancsokat fogja körbe, gyakran kisebesítheti az ínyünket, ezért a klinikán adnak egy úgynevezett fogszabályzóviasz nevű anyagot, amelyet a fájdalmat okozó részre kell ráapplikálni. Ám ennek ellenére ne aggódjanak a leendőbeli fogszabályzós olvasóink, hiszen – mint ahogy fentebb is említettük – maximum két hét alatt elmúlik a kellemetlen fájdalom.
A készüléket minimum egy, maximum négy évig szükséges hordani. Akárki akármit is mond, tapasztalatból állíthatjuk, hogy megéri az összes szenvedést, illetve a kellemetlenségeket is. Íme a bizonyíték:

Fogaink megfelelő tisztán tartásáról is gondoskodnunk kell ez idő alatt. Ezt egy speciálisan kialakított fogkefe teszi lehetővé, amely képes beférkőzni az ívek közé. Ehhez is mellékeltünk egy videót:

Tudtátok, hogy az ázsiai országokban (pl. Japánban, Dél-Koreában vagy Kínában) már-már divatnak számít a fogszabályozó viselése? Ennek talán az az oka, hogy a távoli kontinensen valami miatt sokkal gyakoribbak a fogakat, illetve az állkapcsot érintő elváltozások. Egy kis emberismerettel könnyedén megfejthető a jelenség: minél többet látunk belőle utcán, annál menőbbnek számít.
Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!