Lesz még nyugdíjunk? Mik a kilátásaink a jövőre nézve?
Egyre nagyobb terhet ró a magyar költségvetésre a nyugdíjkiadások finanszírozása, mely 2018-ban a GDP 8,9%-át tette ki. Ennek egyik oka, hogy megnőtt a születéskor várható élettartam, ez a férfiak esetében a 2001-es 68,15 évről 2017-re 72,40 évre emelkedett, a nőknél pedig 76,46 évről 78,99 évre változott.
Eközben tovább csökkent a születések száma, és a dolgozó, aktívkorú lakosság egy részének külföldre vándorlásával még kevesebb magyarnak kell kitermelnie az öregkori ellátásokat. Ebben a cikkben megtudhatod, hogy a mai állás szerint lesz-e nyugdíjad, és milyen kilátások várhatók ezzel kapcsolatban.
Nyugdíj típusok, nyugdíjkorhatár és a nyugdíj kiszámításának módja
Ma Magyarországon háromféle nyugdíj létezik, a jogszabályok pontosan meghatározzák, kik jogosultak ezek igénybevételére:
- öregségi nyugdíj: akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkeznek legalább 20 év szolgálati idővel
- öregségi résznyugdíj: akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkeznek legalább 15 év szolgálati idővel
- nők kedvezményes öregségi nyugdíja: azok a nők, akik elérték a 40 év szolgálati időt, korhatártól függetlenül
A várható élettartam növekedésére a magyar kormány a nyugdíjkorhatár emelésével reagált, mely a 2010-ben hatályos 62 évről, 2022-re fokozatosan 65 évre változik. Ez azt jelenti, hogy aki 1957-ben vagy később született, legkorábban a 65. életévét betöltve lehet nyugdíjas.
Nyugdíjszámítás
Nagyon sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy az utolsó, munkában töltött évek alatt a lehető legtöbbet kell túlórázni, mivel alapvetően ezen évek alapján kerül kiszámításra a nyugdíj. Ez azonban már jó ideje nem így van, a kezdő nyugdíj összegét a következő képlet alapján számolják ki:
kezdő nyugdíj = nyugdíjszorzó * átlagkereset
Ahol a nyugdíjszorzó a megszerzett szolgálati időtől függ, 50 évnyi szolgálatnál 100%, míg 15 évnél 43%. A két időtartam közötti évekhez tartozó szorzókat egy táblázat tartalmazza. 40 ledolgozott évért 80%-jár, onnan pedig évente 2%-kal emelkedik az érték.
Az átlagkereset nem a nyugdíjba vonulás előtti utolsó keresetet jelenti, hanem alapszabályként az 1988. január 1-jétől elért keresetek és más jövedelmek havi átlagát. Ezeket össze kell adni, és így minden naptári évre kijön a megkeresett bruttó összeg. Ezzel még nincs vége a számításnak, a következő lépéseket kell végrehajtani:
1. a bruttó éves fizetésből levonják az akkor érvényes összes járulékot
2. a „járuléktalanított” összegből levonják az érvényes személyi jövedelemadót
3. az „adótlanított” összeget a megelőző év országos kereseti szintjéhez igazítják, „valorizálják”
4. az összes év járuléktalanított, adótlanított és valorizált összegét összeadják
5. kiszámolják a bérezett napok számát (melynek nem része például a fizetés nélküli szabadság, a táppénz és számos más elem)
6. a 4-es pontban kapott összeget elosztják a bérezett napok számával
Ezzel a nyugdíjfolyosító meg is határozza a napi nettó átlagkeresetet, melyet szoroznak 365-tel és osztanak 12-vel a havi nettó átlagkereset kiszámításához. Már majdnem kész a kezdő nyugdíj meghatározása, de előbb a havi nettót még „degresszálják”, azaz:
a 372001 és 421000 forint közötti átlagkereset rész 90%-át,
a 421000 forint fölötti átlagkereset 80%-át veszik csak figyelembe.
A végleges összeget szorozzák be a nyugdíjszorzóval, mellyel kialakul az első havi nyugdíj összege. A folyamat bonyolult, és nem csak a fenti szabályokat veszik figyelembe a számolás során, hanem számos egyedi kikötést is. Ha úgy érzed, hogy nem jól számolták ki a szolgálati időd vagy az átlagkereseted, mindenképpen érdemes a nyugdíjfolyosító intézethez fordulni felülvizsgálatért.
Ma Magyarországon 130.000 Ft körül van az átlagnyugdíj, és egy dolgozó az utolsó havi munkabérének nagyjából 55-65%-ára számíthat kezdő öregkori ellátásként.
Nyugdíjjal kapcsolatos várható változások
A nyugdíj szempontjából a lakosság számában, és a várható élettartamban is kedvezőtlen változások várhatók a következő évtizedekben. Az ENSZ előrejelzése szerint Magyarország lakossága 2050-re, 7 és fél millió főre csökken, míg a születéskor várható élettartam a férfiaknál 85,7 évre, a nőknél pedig 93,2 évre növekszik.
Ez előrevetíti az öregségi nyugdíjkorhatár folyamatos emelését, hogy egyre kevesebb embernek kelljen nyugellátást fizetni. Az előrejelzések szerint nem kizárt a 65 vagy 66 évnél meghúzott korhatár sem. Sőt, az európai trendeket tekintve ez még mindig nem a plafon, ugyanis számos EU-s országban a 70-71 év sem elképzelhetetlen, Dániában pedig egyenesen 72 évnél is magasabb korhatárt jeleznek elő.
A tovább tartó nyugdíjas évek miatt felértékelődik az öngondoskodás és a nyugdíjcélú megtakarítás. Azt sem szabad elfelejteni, hogy hosszabb öregkori életszakasz jelentős költséget jelent az orvosi- és gyógyszerkiadások terén is.
Érdemes tehát felkészülni a hamarosan bekövetkező változásokra már most!
