ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Kiszámoltuk, mennyibe kerül egészségesen étkezni egy átlagos magyar családnak

Egy napi 1600 kalóriás heti étrenddel számoltunk, viszonylag olcsó alapanyagokkal.


Alapesetben minden földi halandó érdeke, hogy minél tovább földi halandó tudjon maradni. Ehhez természetesen nagy szüksége van az egészségére. Egyvalamiben megegyezhetünk: ahhoz, hogy valaki egészségesen éljen, jó sok tényezőnek kell klappolnia. A szakemberek mellett a média is igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, hogy felhívja a lakosság figyelmét a testmozgás és az egészségtudatos táplálkozás fontosságára.

A sportolás tényleg kiemelt fontosságú faktor abban, hogy minél tovább megőrizzük testünk rugalmasságát, fiatalságát, ráadásul stresszoldó szerepe is van. De mi van a táplálkozással?

Gondoltam egy merészet: utánajártam, mi fér bele egy mai átlagcsalád menüjébe. A kiindulópont legyen a változatos, rostdús étkezés, sok nyers zöldséggel és gyümölccsel, teljes kiőrlésű pékáruval! Kerestem, kutattam, böngésztem az internetes oldalakat, de mindegyik ajánlott egészséges étrend vagy túl macerás volt, vagy túlságosan megidealizált, vagy túl költséges. Végül mégis kiválasztottam egyet, a kevésbé extrémek közül. Ez egy napi 1600 kalóriás heti étrendet jelent, viszonylag olcsó alapanyagokkal.

Készítettem egy listát az összes hozzávalóról, és szép sorjában kiszámoltam, miből mennyi is kellene ehhez az alapszintű egészséghéthez. Aztán persze összegszerűen is utánajártam az egy főre jutó költségeknek. Az egyes alapanyagoknál többnyire az egyik népszerű áruházlánc árait tekintettem mérvadónak, hiszen oda még a kisnyugdíjasok is szoktak járni.

Elvégre nem csak a fiatalok kiváltsága az egészséges étrend!

Mivel mi igyekeztünk az annak idején oly’ népszerű szlogen szerint élni – a „Két szülő, három gyerek, három szoba, négy kerék” – úgy gondoltam, ennek megfelelően egy ötfős család viszonylatában kalkulálom ki az egészséges étkezés alappilléréül szolgáló menüsorok költségét. Bevallom, titkon reménykedtem, hogy kellemes meglepetésben lesz részem, és hipp-hopp iszonyú egészségesre reformálhatjuk meg magunkat. Sajna megint csalódnom kellett. Ez már csak így van. Aki peches az egészségügyi ellátás terén, az hogy is merészeli megengedni magának azt a gondolatot, hogy majd most ő olcsón egészségesre eszi magát?

Nem csigázom tovább a kíváncsibb olvasók figyelmét:

ez a viszonylag egyszerű menüsor egy hónapra lebontott költsége egy ötfős család számára egészen pontosan 152 320 forintra jött ki.

Elkezdtem törni a fejemet. Ez most sok? Vagy nem? Aztán a bennem lakó csúnya, alattomos kisördög, akinek semmi sem jó, folytatta aknamunkáját: tovább kíváncsiskodtam. Hogy vajon Juli néni tudna-e fittneszgurusan étkezni kis nyugdíjból? Mondjuk, ha Pista bácsit is hozzászámoljuk, akkor egészen pontosan 60 928 ropogós forintocskát kellene havonta kipotyogtatniuk a pénztárcájukból egészséges étkezés jogcímén, ha tovább szeretnék húzni nyugdíjas éveik számát.

Mennyi is az öregségi nyugdíj minimuma 2018-ban? 28 500 forint. Ez egy minimumnyugdíjból élő házaspár esetében 57 00 forint. Hát, sajnos ők elbukták az egészségfaktort. Bár mindössze háromezer forintot kellene kölcsönkérniük havonta a gyerekeiktől, és akkor enni már tudnának. Egészségesen. Na, de felejtsük is el ezt a kellemetlen kis közjátékot! Hiszen ez a legrosszabb forgatókönyv. Az nem létezik, hogy Magyarországon ma valaki minimálnyugdíjból élne! Pláne nem kettesben! Na, akkor kalkuláljunk inkább egy jó kis átlagnyugdíjjal! Ami 2018-ban a Magyar Államkincstár olvasatában 128 427. Nos, ha Juli néni és Pista bácsi is átlagos nyugdíjas, akkor összesen 256 854 forint üti a markukat havonta. Ebből simán kiköhögik ezt az alig hatvanezer forintos havi menüt. Még akkor is marad nekik majdnem 196 000. De ha már tudok konkrét példát, gondoltam, miért is ne számolgassam ki még azt is, hogy egy átlagos nyugdíjas házaspár mi mindenre költ havonta, az evésen kívül.

mue

Ismeretségi körünkben, egy vidéki kisvárosban, él egy átlagos nyugdíjas házaspár, akiket kifaggattam. A végösszegbe a következő díjtételek kerültek bele: villany, gáz, víz, szennyvíz, szemét, televízió, internet, vagyon- és autóbiztosítás. De mivel ők botor módon régi házuk felújítására svájci frank hitelt vettek fel, ezt is muszáj volt hozzácsapnom a rezsiköltségekhez. Ja, és, mivel még csak ez után készülnek változtatni havi étrendjükön, sajnos egyelőre a gyógyszereket sem hagyhatják el. Alaphangon a megélhetésük költsége összesen 157 350 HUF. Ez de jó! Hogy is van akkor? A reformkaja plusz a rezsi még mindig csak 218 278 forintot tesz ki.

Havi 38 576 forintjuk még mindig marad üzemanyagra, ruhára, cipőre, kutyatápra, újságra, esetleg színházra, néha-néha állatorvosi költségre, talán még az unokájuknak is tudnak egy kis cukorkát venni. Ja, nem.

De térjünk csak vissza az ötfős családra! Előre is elnézést kérek, de muszáj lesz kicsit itt is számolgatnom. Akárhogy is nézzük, a havi kiadás ilyen esetben messze meghaladja a nyugdíjas házaspárét. De ne legyünk kukacoskodók! Én csak azért is azzal fogok számolni.

Egy ismerős családban a feleség pedagógus, a férj egy futballcsapat masszőre. Mindketten a társadalom megbecsült tagjai. A feleség sokáig főállású anya volt, és miután visszament dolgozni, a legalacsonyabb bértáblába került: jelenlegi bére 138 000, a férj nettó fizetése 160.000 forint. A családi pótlék két gyermekre 26 600. A harmadik már nagykorú, utána nem jár támogatás. Ellenben önköltséges egyetemre vették fel. Na, persze, erre ott a diákhitel. Úgyhogy felejtsük is el! Mindez a családnak havonta összesen 324 600 forintos bevétel. De szép összeg! Ha ugyanazzal a rezsiköltséggel számolunk, mint a nyugdíjas házaspárnál, ami – valljuk be, eléggé irreális feltevés – akkor marad 167 250 forintjuk minden más egyéb luxusra. Például az evésre. De jó ezt látni! Mennyi is lenne az egészséges étkezés havi költsége öt főre? 152 320 forint. Vonjuk csak le gyorsan!

Még így is marad nekik havonta 14 930 forint. Üzemanyagra, ruhára, cipőre, kutyatápra, újságra, esetleg színházra, néha-néha állatorvosi költségre, nyaralásra, hogy csak néhány jelentéktelen tételt említsek.

Az a bökkenő, hogy egy átlagos családról beszélünk. De keresnek ennél sokkal rosszabbul is társadalmunk megbecsült tagjai. És persze sokkal jobban is. De sose szabad az átlag alá és fölé bekukucskálni, mert esetleg olyasmiket veszünk észre, amik nem tetszenek. Inkább felejtsük el az egészet! Annyira rossz érzés lenne elszomorodni egy jó kis egészséges étkezés után, nem?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
KVÍZ: Te mennyire vagy tudatos megtakarító?
Infláció feletti hozam - de mivel is? Hogyan érdemes kezelni a megtakarításainkat? Töltsd ki kvízünket, és tudd meg, mennyire vagy tisztában a megtakarítási lehetőségekkel!


Pénzügyi öngondoskodás. Ismerősen hangzik a fogalom? Vagy nem csak a fogalom van meg, de a gyakorlatban is sikerül megvalósítani?

Egy korábbi videónkban ezzel a témával kapcsolatban kérdeztük az utca emberét, és bár kiderült, hogy nagyon különböző az egyes válaszolók tudásszintje, egy dologban mindenki egyetértett: hosszú távú céljaink eléréséhez elengedhetetlen a megtakarítások helyes befektetése, felhasználása.

A váratlan költségekre elkülönített pénz mellett öngondoskodásnak minősül egy konkrét célra félretett összeg is. Az OTP Bank 2024-es Öngondoskodási Indexe szerint pedig már

többen vannak azok, akik hajlandóak lemondani napi kiadásokról, hogy a jövőjükre félre tegyenek (58%), mint azok, akiknél a pénz csak jön és megy.

A Groupama és az OTP Bank tavalyi kutatása alapján ugyan a háztartások 40 százaléka rendelkezik megtakarítással, ám több mint harmaduk még mindig kizárólag csak készpénzben vagy tartja pénzét. A megtakarítással rendelkezők közül sokan állampapírba fektették a pénzüket: idén a 16 - 75 éves lakosság közel negyede számít állampapírból származó kifizetésre.

Tippek tudatos megtakarítóknak

Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási termékekért és szolgáltatásokért felelős területének vezetője kiemelte, hogy már kisebb pénzügyi döntésekkel is tízezreket takaríthatunk meg. Ha pedig a régóta megtakarított, vagy az állampapírokba fektetett, most lejáró megtakarításunkat, illetve az állampapír kamatfizetésekből érkező összegeket szeretnénk okosan felhasználni vagy újra befektetni, akkor elengedhetetlen a tudatos tervezés.

Mielőtt döntést hozunk, érdemes mérlegelni a pénzügyi céljainkat, az elérhető befektetési lehetőségeket, az időtávot és a kockázatokat. Ha kérdésünk merül fel, ne féljünk szakértői segítséget kérni - az OTP Bank szakértői az élethelyzetünkhöz, céljainkhoz igazodva segítenek megtalálni a számunkra legmegfelelőbb megtakarítási megoldást.

A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül befektetési ajánlásnak, vagy ajánlattételi felhívásnak. Az OTP Bank Nyrt. által forgalmazott értékpapírokkal és befektetési formákkal kapcsolatos konkrét információkról, a költségekről és a lehetséges kockázatokról részletesen tájékozódjon az OTP Bank holnapján (www.otpbank.hu) elérhető hivatalos tájékoztatóból és a kezelési szabályzatból, valamint hirdetményből.

A megtakarításokról szóló egyszerre játékos és edukatív kvízünk segítségével tesztelheted, te mennyire vagy tudatos a témában.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET: